Az 59 éves Juncker a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy – David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett –, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében.

 

A szavazás előtti vitában Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője úgy vélekedett: „Jean-Claude Juncker

aki a konszenzust testesíti meg”. Weber szerint a néppártiak négy fő célkitűzése a következő öt évre a növekedés, a monetáris stabilitás, a nemzeti parlamentek szélesebb körű bevonása, valamint a határain túlra is tekintő Európai Unió lesz.

 

A szocialisták részéről Gianni Pittella frakcióvezető támogatásáról biztosította Junckert, ám hozzátette, hogy e támogatás nem feltétlen. Szerinte „meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi stabilitás biztosítása és a szükséges befektetések között”. Azt mondta, hogy a növekedéshez és az új munkahelyek teremtéséhez több befektetésre, szociális téren erősebb Európára és nagyobb szolidaritásra van szükség – ez utóbbira különösen a bevándorlók kapcsán.

 

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióvezetője, a brit Syed Kamall szerint „az elvileg a háttéralkukat kizáró választás a gyakorlatban

ezért a frakció már az eljárás miatt sem támogatja Juncker kinevezését. A konzervatívok és reformerek azért is elutasítják a jelöltet, mert nem hiszik, hogy ő a megfelelő ember Európa élén a következő években – tette hozzá.

 

A liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint a Juncker ellen szavazók „az Európa-ellenesekkel árulnak egy gyékényen, és becsapják szavazóikat, hiszen a háttéralkuk mellett teszik le a voksot”. A gazdasággal kapcsolatban Verhofstadt kijelentette: el kell felejteni a megszorítások és a növekedés közti választási kényszert.

 

A radikális baloldali frakciót vezető Gabriela Zimmer kijelentette: nem osztozik a közös eufóriában. Szerinte

hiszen az EP-választásokon „három és félszer annyian szavaztak a konzervatívok ellen, mint mellettük”.

 

A zöld frakció társelnöke, Philippe Lamberts úgy fogalmazott, Junckerhez intézve szavait: „igazán szeretnék hinni Önnek, és a képviselőcsoportból többen támogatni szeretnék Önt, mert úgy látjuk, a ma bemutatott tervek egyértelműen szerény lépést, de lépést jelentek a demokratikusabb Európa felé. Más tagjaink viszont nem bíznak abban, hogy Ön végre is hajtja a szükséges reformokat.”