A kormány elfogadta szerdán a társadalombiztosítási járulék 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet, amelyet a parlament elé terjeszt. Eszerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos járulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő járulékot is 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék a korábbi 25,8 százalék, illetve 30,8 százalék helyett. Az intézkedés, amellyel a munkáltatókon akar segíteni a kormány, október 1-jétől lépne hatályba. A kormánykoalíció tervei szerint a parlament a nyári rendkívüli parlamenti ülésszak keretében szavazza meg a tervezetet.

A 900 lejes bruttó minimálbérrel számolva egyébként a cégeknek októbertől 142 lejt kell befizetniük az államkasszába a jelenlegi 182 lej helyett. Bruttó 1500 lejes bérrel számolva pedig 75 lejes megtakarítást jelent majd az alkalmazónak az idei év tizedik hónapjától tervezett tb-csökkentés.

Mint ismeretes, a bukaresti kabinet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beleegyezése nélkül döntött úgy, hogy csökkenti a tb-járulékot. A washingtoni pénzintézet bukaresti küldöttsége ezért a múlt héten véget ért felülvizsgálati látogatása alkalmából nem vonta le a román gazdaság helyzetével kapcsolatos következtetéseit, a kiértékelést őszre halasztotta.
„Hatásosabb lenne a tervezett tb-csökkentés, ha nem a munkaadónál, hanem az alkalmazottnál hajtanák végre” – adott hangot aggályainak eközben a kormány tervei kapcsán Édler András. A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint az alkalmazottaknak többet érne az öt százalékos adócsökkentés, mert ha annyival többet visznek haza, többet fordítanának vissza a gazdaságba.

 Mint fogalmazott, hasznosabb lenne, ha úgy tennék érdekelté az érintetteket, hogy ne dolgoztassanak, és ne dolgozzanak feketén, hogy a munkavállaló a hivatalos jövedelme egy részét leírhatná az adójából. Édler szerint ugyanakkor amíg az állam nem költi hatékonyan az adólejeket, nincs megfelelő infrastruktúra, oktatás, egészségügy és közbiztonság, a polgárok nem elég motiváltak, hogy adózzanak.

Mint ismeretes, Románia 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági jellegű hitelszerződést kötött az IMF szervezésében, amely 2015-ben jár le. A megállapodást nem bontották fel, de Liviu Voinea költségvetésért felelős miniszter elismerte, hogy a mostani helyzetben Románia nem hívhatna le hitelrészletet, ha akarná se. Az ország 2011 óta nem folyamodott az IMF támogatásához, a mostani és az előző hitelmegállapodás ugyanis elővigyázatossági típusú volt. Bukarest ugyanakkor 2016-tól nem akar újabb hitelszerződést.