// 2026. július 12., vasárnap // Izabella, Dalma

Orosz Trianon

// HIRDETÉS

Oroszországban megint elővették a ceruzát. És rajzolgatják a Legújabb Világ térképét. Szép!

Az orosz sajtóban megjelent egyik térkép megmutatja, miként váltak valósággá a Kreml expanziós vágyai, és új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatosan, hogy mikor merült fel a Krím-félsziget annektálásának terve.

Az orosz sajtót két évvel ezelőtt bejárta egy térkép. Ennek forrása az Express Gazeta, egy szenzációhajhász cikkekkel ismertté vált bulvárlap. Az orosz újságírók azt állították, hogy a térképet meg nem nevezett „geopolitikai szakértők” dolgozták ki, és állítólag Alvin Toffler, Zbigniew Brzezinski és Samuel Huntington könyveit is felhasználták.

A térképet akkor legfeljebb a nacionalista érzelmek felszítására tett kísérletnek tartották az Oroszország hanyatlása miatt elégedetlen orosz körökben. A térképet most a nemzetközi kiadványok is átvették, és bár azon semmilyen módosítás nem történt, egy határ biztosan megváltozott: Ukrajnáé.

Ahogy azt a térkép két évvel ezelőtt mutatta, a Krím-félsziget visszakerült Oroszországhoz, ahova 1953-ig tartozott. Ugyanezen térkép szerint leválna Ukrajna szeparatista keleti része is, és szintén Oroszországhoz kerülne. Kijev e változások után elvesztené kijáratát a Fekete-tengerhez, teljes északi partvonala Moszkva ellenőrzése alá kerül.

 

De ez csak egyike lett volna az Európai Unió határánál bekövetkezett változásoknak. A kontinens nyugati és középső részében (az EU „szíve”) levő egyre több állam kezdene el fokozatosan szétesni, szeparatista feszültségek által belülről megbontva. Az oroszok ezáltal egy erkölcsileg és gazdaságilag becsődölt Európát írnak le, ugyanolyan retorikával, amit a Szovjetunió idejében vittek tökélyre.

 

Ugyanez a diskurzus volt hallható a Krím annektálása és az ukrajnai válság ügyében is: Moszkva a nemzetközi béke és biztonság bástyájának mutatta magát, míg a NATO-t olyan agresszorként írta le, mely megengedhetetlen módon közelíti meg Oroszország határait. Ezáltal az erkölcsi és gazdasági hanyatlás a felbomlást hozza el az EU szinte valamennyi nagy országa számára.

A királyság már nem egyesült

Ennek megfelelően az oroszok jóslata szerint a skótok a 2014 szeptemberi népszavazáson a Londonnal szembeni függetlenedést fogják választani, Észak-Írország pedig helyt ad majd a kérésnek, hogy egy újraegyesített állam részeként csatlakozzon Írországhoz.

 

Nagy-Britanniát a továbbiakban csak Anglia és Wales fogja alkotni.

Spanyolország elveszti Baszkföldet és Katalóniát

A sokkal erősebb spanyolországi szeparatista mozgalmak sem maradnak eredménytelenek az oroszok elképzelése szerint. Madrid elveszti a Baszkföld feletti ellenőrzést, de Katalónia felett is.

 

Ezekben a régiókban már most is alternatív pénzek vannak forgalomban, a helyi lakosság ugyanis elégedetlen az euróval és az euróövezetben három évvel ezelőtt kirobbant válsággal. Ezen kívül egy helyi népszavazáson a katalánok már megszavazták a Spanyolországgal szembeni függetlenséget.

Franciaország elveszti Piemontot és Elzászt

De a baszkok nemcsak spanyol területet akarnak, hanem észak felé is terjeszkednek, Franciaország déli részén csak egy part menti szakaszt foglalva el. Piemont választana, Elzász-Lotaringia pedig visszatérne Németországhoz, ahova az első világháborúig tartozott.

Németország nyeri a legtöbbet

Ezáltal eljutottunk Németország első területi nyereségéhez, mely a legtöbbet nyer az oroszok által meghatározott új rendből, Oroszország után természetesen. Németország megkapná Luxemburgot is, Belgium északi része pedig Hollandiához kerülne, míg a déli rész független maradna Vallónia néven.

 

Lengyelország szintén Németország javára elveszítené Pomerániát, Sziléziát és Poroszországot.

Az Északi Liga megszerezné Olaszország felét

Az, ahogy a „geopolitikai szakértők” két évvel ezelőtt meghúzták Olaszország új határait, azt mutatja, hogy legalábbis politikai szinten nem estek túlzásba. Az oroszok egyszerűen kettévágták az olasz félszigetet, Anconától Piombióig, az északi résznek pedig Északi Liga lesz a neve az után a párt után, mely éppen jelentős győzelmet pipálhatott ki a május végén tartott európai parlamenti választáson.

Magyarország beteljesülni látja álmát, és naggyá válik

Jelentős változások lesznek az Európai Unió határvidékén is. Románia, Moldova, Ukrajna és Szerbia más határokkal rendelkezne.

 

Először is Erdély egy része Magyarországhoz kerülne, ahogy azt az Európai Parlamentbe szintén bekerült Jobbikos szélsőségesek szeretnék.

Románia egyesül Moldovával, és Oroszországgal lesz határos

Románia megkaphatná Moldova Köztársaságot, de Transznisztria nélkül, melyet az ily módon a Duna-deltától egy lépésnyire kerülő Oroszországhoz csatolnának.

 

Csernovic régió is visszakerülne Romániához, ennek északi része pedig szintén elszakadna Ukrajnától, és a független Galícia állam része lenne, ahova a lengyelországi Helm régió is kerülne.

Mit veszítenek az oroszok

Az oroszok tervei szerint a bolgárok sem járnának jól. Át kellene engedniük Törökországnak a stratégiailag fontos kikötőt, Burgaszt. Keletebbre Abházia hivatalosan egyesülne Oroszországgal, de (Grúzia – E-RS) visszakapná Dél-Oszétiát.

 

Furcsa módon az oroszok egy veszteségüket is feltüntetik a térképen. Oroszország lemondana az emirátussá változó Kaukázusról.

A mellettünk levő Új Oroszország

Rögtön a krími epizód után, ami most már inkább elfeledettnek tűnik, a nemzetközi elemzők elkezdtek a kelet-ukrajnai szeparatista feszültségekre figyelmeztetni. Az oroszpártiak néhány napon belül az általuk el nem ismert új kijevi hatóságokkal szembeni függetlenségüket követelték.

 

A válság a mai napig tart, egy május 16-án tartott helyi álnépszavazás és a május 25-i országos választás dacára. A szeparatisták Petro Porosenkót, az új elnököt nem ismerik el legitim vezetőnek.

 

A szeparatista gócok térképe viszont tökéletesen beleillene Oroszország expanziós vágyaiba. Áprilisban, a Krím annektálása után és a kelet-ukrajnai válság fokozódása közepette Vlagyimir Putyin újra felvetette az „Új Oroszország” kifejezést.

 

„Emlékeztetni szeretnék a következőre: a Cári Birodalom idején Novorosszijának nevezett terület – Harkov, Luganszk, Kerszon, Nyikolajev és Odessza – akkoriban nem tartozott Ukrajnához”, mondta Vlagyimir Putyin a Kremlnél akkreditált újságírókkal folytatott maratoni kérdés-felelet találka alkalmával.

 

Ha összekötjük ezeket a pontokat, akkor nemcsak Ukrajna szeparatizmus által felkavart keleti részét látjuk, hanem az ország egész déli részét, a Fekete-tenger partvonala mentén egészen Moldova határáig és a problematikus szeparatista régióig, Transznisztriáig, ahol 1994 óta megtalálhatók az orosz „béketeremtő erők”. Vagyis pontosan úgy, ahogy az a „geopolitikai szakértők” térképén is megjelenik.

Egyelőre az egyetlen övezet,

mely úgy tűnik, nehezebben csatlakozna az „Új Oroszország” létrehozásához, éppen Odessza, ahol az utóbbi időben lecsillapodtak a szeparatista tendenciák. A városban meglehetősen magas volt a részvételi arány az elnökválasztáson. És Kijev is másképp reagált.

 

Miközben a donbaszi műveletek az ukrán hadsereg nevetséges offenzívája jegyében kezdődtek el, melynek nyomán hat tank a szeparatisták kezére került, az odesszai beavatkozás sokkal határozottabb volt. Elsősorban azért, mert a tét is sokkal nagyobb: a kikötőváros Kijev fő fekete-tengeri kijárata.

 

Odesszánál csaptak le a legkeményebben a szeparatistákra: közülük 40-en haltak meg a Szakszervezetek Házában, amikor a hadsereggel folytatott harcok során elbarikádozták magukat. A vizsgálat kimutatta, hogy egy még mindig tisztázatlan körülmények között elkezdődött tűz nyomán elszenvedett mérgezésben haltak meg.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
Főtér

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Talpas Botond az MCC erdélyi képzéseinek jövőjéről: A tehetséggondozást minden körülmények között szeretnénk megőrizni
Krónika

Talpas Botond az MCC erdélyi képzéseinek jövőjéről: A tehetséggondozást minden körülmények között szeretnénk megőrizni

A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban
Székelyhon

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos
Krónika

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos

A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője
Székelyhon

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Egész évben tanult, de az érettségi előtti három hétben az átlagosnál intenzívebben készült a megmérettetésre Bartha Előd, aki az idei vizsgán Maros megyében a legjobb jegyet kapta a magyar diákok közül. Vele beszélgettünk a vizsgákról és nem csak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS