// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

// Nagyítás

// Archívum

Orosz Trianon

roMánia

Szerző: Elena Dumitru
2014. június 12., 08:09

Oroszországban megint elővették a ceruzát. És rajzolgatják a Legújabb Világ térképét. Szép!

Az orosz sajtóban megjelent egyik térkép megmutatja, miként váltak valósággá a Kreml expanziós vágyai, és új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatosan, hogy mikor merült fel a Krím-félsziget annektálásának terve.

Az orosz sajtót két évvel ezelőtt bejárta egy térkép. Ennek forrása az Express Gazeta, egy szenzációhajhász cikkekkel ismertté vált bulvárlap. Az orosz újságírók azt állították, hogy a térképet meg nem nevezett „geopolitikai szakértők” dolgozták ki, és állítólag Alvin Toffler, Zbigniew Brzezinski és Samuel Huntington könyveit is felhasználták.

A térképet akkor legfeljebb a nacionalista érzelmek felszítására tett kísérletnek tartották az Oroszország hanyatlása miatt elégedetlen orosz körökben. A térképet most a nemzetközi kiadványok is átvették, és bár azon semmilyen módosítás nem történt, egy határ biztosan megváltozott: Ukrajnáé.

Ahogy azt a térkép két évvel ezelőtt mutatta, a Krím-félsziget visszakerült Oroszországhoz, ahova 1953-ig tartozott. Ugyanezen térkép szerint leválna Ukrajna szeparatista keleti része is, és szintén Oroszországhoz kerülne. Kijev e változások után elvesztené kijáratát a Fekete-tengerhez, teljes északi partvonala Moszkva ellenőrzése alá kerül.

De ez csak egyike lett volna az Európai Unió határánál bekövetkezett változásoknak. A kontinens nyugati és középső részében (az EU „szíve”) levő egyre több állam kezdene el fokozatosan szétesni, szeparatista feszültségek által belülről megbontva. Az oroszok ezáltal egy erkölcsileg és gazdaságilag becsődölt Európát írnak le, ugyanolyan retorikával, amit a Szovjetunió idejében vittek tökélyre.

Ugyanez a diskurzus volt hallható a Krím annektálása és az ukrajnai válság ügyében is: Moszkva a nemzetközi béke és biztonság bástyájának mutatta magát, míg a NATO-t olyan agresszorként írta le, mely megengedhetetlen módon közelíti meg Oroszország határait. Ezáltal az erkölcsi és gazdasági hanyatlás a felbomlást hozza el az EU szinte valamennyi nagy országa számára.

A királyság már nem egyesült

Ennek megfelelően az oroszok jóslata szerint a skótok a 2014 szeptemberi népszavazáson a Londonnal szembeni függetlenedést fogják választani, Észak-Írország pedig helyt ad majd a kérésnek, hogy egy újraegyesített állam részeként csatlakozzon Írországhoz.

Nagy-Britanniát a továbbiakban csak Anglia és Wales fogja alkotni.

Spanyolország elveszti Baszkföldet és Katalóniát

A sokkal erősebb spanyolországi szeparatista mozgalmak sem maradnak eredménytelenek az oroszok elképzelése szerint. Madrid elveszti a Baszkföld feletti ellenőrzést, de Katalónia felett is.

Ezekben a régiókban már most is alternatív pénzek vannak forgalomban, a helyi lakosság ugyanis elégedetlen az euróval és az euróövezetben három évvel ezelőtt kirobbant válsággal. Ezen kívül egy helyi népszavazáson a katalánok már megszavazták a Spanyolországgal szembeni függetlenséget.

Franciaország elveszti Piemontot és Elzászt

De a baszkok nemcsak spanyol területet akarnak, hanem észak felé is terjeszkednek, Franciaország déli részén csak egy part menti szakaszt foglalva el. Piemont választana, Elzász-Lotaringia pedig visszatérne Németországhoz, ahova az első világháborúig tartozott.

Németország nyeri a legtöbbet

Ezáltal eljutottunk Németország első területi nyereségéhez, mely a legtöbbet nyer az oroszok által meghatározott új rendből, Oroszország után természetesen. Németország megkapná Luxemburgot is, Belgium északi része pedig Hollandiához kerülne, míg a déli rész független maradna Vallónia néven.

Lengyelország szintén Németország javára elveszítené Pomerániát, Sziléziát és Poroszországot.

Az Északi Liga megszerezné Olaszország felét

Az, ahogy a „geopolitikai szakértők” két évvel ezelőtt meghúzták Olaszország új határait, azt mutatja, hogy legalábbis politikai szinten nem estek túlzásba. Az oroszok egyszerűen kettévágták az olasz félszigetet, Anconától Piombióig, az északi résznek pedig Északi Liga lesz a neve az után a párt után, mely éppen jelentős győzelmet pipálhatott ki a május végén tartott európai parlamenti választáson.

Magyarország beteljesülni látja álmát, és naggyá válik

Jelentős változások lesznek az Európai Unió határvidékén is. Románia, Moldova, Ukrajna és Szerbia más határokkal rendelkezne.

Először is Erdély egy része Magyarországhoz kerülne, ahogy azt az Európai Parlamentbe szintén bekerült Jobbikos szélsőségesek szeretnék.

Románia egyesül Moldovával, és Oroszországgal lesz határos

Románia megkaphatná Moldova Köztársaságot, de Transznisztria nélkül, melyet az ily módon a Duna-deltától egy lépésnyire kerülő Oroszországhoz csatolnának.

Csernovic régió is visszakerülne Romániához, ennek északi része pedig szintén elszakadna Ukrajnától, és a független Galícia állam része lenne, ahova a lengyelországi Helm régió is kerülne.

Mit veszítenek az oroszok

Az oroszok tervei szerint a bolgárok sem járnának jól. Át kellene engedniük Törökországnak a stratégiailag fontos kikötőt, Burgaszt. Keletebbre Abházia hivatalosan egyesülne Oroszországgal, de (Grúzia – E-RS) visszakapná Dél-Oszétiát.

Furcsa módon az oroszok egy veszteségüket is feltüntetik a térképen. Oroszország lemondana az emirátussá változó Kaukázusról.

A mellettünk levő Új Oroszország

Rögtön a krími epizód után, ami most már inkább elfeledettnek tűnik, a nemzetközi elemzők elkezdtek a kelet-ukrajnai szeparatista feszültségekre figyelmeztetni. Az oroszpártiak néhány napon belül az általuk el nem ismert új kijevi hatóságokkal szembeni függetlenségüket követelték.

A válság a mai napig tart, egy május 16-án tartott helyi álnépszavazás és a május 25-i országos választás dacára. A szeparatisták Petro Porosenkót, az új elnököt nem ismerik el legitim vezetőnek.

A szeparatista gócok térképe viszont tökéletesen beleillene Oroszország expanziós vágyaiba. Áprilisban, a Krím annektálása után és a kelet-ukrajnai válság fokozódása közepette Vlagyimir Putyin újra felvetette az „Új Oroszország” kifejezést.

„Emlékeztetni szeretnék a következőre: a Cári Birodalom idején Novorosszijának nevezett terület – Harkov, Luganszk, Kerszon, Nyikolajev és Odessza – akkoriban nem tartozott Ukrajnához”, mondta Vlagyimir Putyin a Kremlnél akkreditált újságírókkal folytatott maratoni kérdés-felelet találka alkalmával.

Ha összekötjük ezeket a pontokat, akkor nemcsak Ukrajna szeparatizmus által felkavart keleti részét látjuk, hanem az ország egész déli részét, a Fekete-tenger partvonala mentén egészen Moldova határáig és a problematikus szeparatista régióig, Transznisztriáig, ahol 1994 óta megtalálhatók az orosz „béketeremtő erők”. Vagyis pontosan úgy, ahogy az a „geopolitikai szakértők” térképén is megjelenik.

Egyelőre az egyetlen övezet,

mely úgy tűnik, nehezebben csatlakozna az „Új Oroszország” létrehozásához, éppen Odessza, ahol az utóbbi időben lecsillapodtak a szeparatista tendenciák. A városban meglehetősen magas volt a részvételi arány az elnökválasztáson. És Kijev is másképp reagált.

Miközben a donbaszi műveletek az ukrán hadsereg nevetséges offenzívája jegyében kezdődtek el, melynek nyomán hat tank a szeparatisták kezére került, az odesszai beavatkozás sokkal határozottabb volt. Elsősorban azért, mert a tét is sokkal nagyobb: a kikötőváros Kijev fő fekete-tengeri kijárata.

Odesszánál csaptak le a legkeményebben a szeparatistákra: közülük 40-en haltak meg a Szakszervezetek Házában, amikor a hadsereggel folytatott harcok során elbarikádozták magukat. A vizsgálat kimutatta, hogy egy még mindig tisztázatlan körülmények között elkezdődött tűz nyomán elszenvedett mérgezésben haltak meg.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// ez is érdekelheti

Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény