Romániában például a magyarok a mumus. Európában a zsidók. Már megint.
„Minden népet két kategóriára lehet osztani: azokra, akik elkergetik a zsidókat és azokra, akik nem engedik be a zsidókat az országba”. Úgy tűnt, hogy Izrael első elnökének, Chaim Weizmannak ez a szarkasztikus megállapítása csak a múltat tükrözi. Vajon?
Néhány napja két jelentős, antiszemita jellegű incidens történt Belgiumban és Franciaországban: három személyt meggyilkoltak és egy negyediket megsebesítettek a brüsszeli Zsidó Múzeumnál, valamint két személyt bántalmaztak a franciaországi Créteil városban lévő zsinagóga kijáratánál [1]. Tehát megállapíthatjuk, hogy a virulens antiszemitizmus nemcsak a múlt része, hanem a jelen valósága is. Ha figyelmesen elemezzük az utóbbi évek társadalmi jelenségeit, akkor azt fogjuk látni, hogy az Európai Unión belüli politikai körökben a muszlim veszélyre való hivatkozás mellett újra életre keltenek egy régebbi, az európai kontinensre tipikus mumust – a zsidókat és a cionizmust. Másképp mondva, azt terjesztik, hogy az európai népesség jólétére a veszélyt többek között, vagy sokkal inkább a zsidók (és implicit módon Izrael) jelentik. És van néhány tényező, mely alapot ad arra, hogy ez az antiszemita megközelítés a politikai retorika részévé váljon. Először is: befolyásos arab diaszpórák támogatják, melyek számára a zsidók „hagyományos ellenségek”. Másodszor: egyes európai politikai vezetők egy adott pillanatban úgy ítélték meg, hogy kevésbé veszélyes egy „képzeletbeli ellenség”, a zsidó meglétét felvetni, aki ártalmatlanabb, mint egy „belső ellenség”-ét, a muzulmánokét, akik egy ilyen sértésre képesek (akár szó szerint is) aláaknázni az európaiak békés életét.
Másképp mondva, Európa számára ’jobban megfelel’ antiszemitának, mint muszlimellenesnek lenni.
A zsidó szervezetek felháborodott reakciói nem várattak magukra. Az Anti-Defamation League által továbbított egyik megkeresés szerint: „A ’Dzsihád’ (Szent háború) szó egyértelmű utalás az Izraelt fenyegető terrorista szerveztek szóhasználatára és botrányos és sértő azt olyan sporteseményen használni, amin egy zsidó csapat is részt vesz” [17]. A labdarúgó-mérkőzések szervezőire és a szurkolókra kiszabott büntetések ellenére, az idegengyűlölő, muzulmánellenes, vagy antiszemita üzeneteket nem lehet elfojtani egy olyan Európában, ahol az etnikai-faji és vallási követelések egy második világháború óta nem tapasztalt intenzitású kirobbanással fenyegetnek.
A lelátókon történő események a széles tömegek soraiban többé vagy kevésbé hallgatólagosan létező percepció merészebb tükröződései. Az identitásjellegű követelések századában, amelybe éppen beléptünk, ki tudja azt szavatolni, hogy nem fog megismétlődni az, ami egy évszázada megtörtént? Mi fog megjelenni az európai társadalmi-gazdasági komfort csökkenésével, milyen változások fognak bekövetkezni egy új, nagyrészt nacionalista Európában? Egy ismert állítást parafrazálva, a gyűlölet sohasem tűnik el, csak megpihen.
További cikkek itt: Instinct şi Raţiune
Bibliográfia:
1. Franţa: antisemitismul face victime // de Bianca Andrieş. Adevarul.ro. 25 mai 2014
2. Конец формы Чернов М. Европа ищет «образ врага»
3. Опять евреи виноваты? // Татьяна Терновская. Известия. 12 февраля 2009
4. Антисемитизм в Германии — это психологическая защита от чувства вины // Елена Наймарк. Элементы. 27.10.09
5. Study reveals 20% of Germans are anti-Semitic // By BENJAMIN WEINTHAL. JERUSALEM POST. 01/25/2012
6. Germanii cred că Israelul este o ţară agresivă // 24 mai 2012
7. Anti-Semitism still common in Germany, study finds. A study by a government-appointed committee has found that 20 percent of Germans still harbor latent anti-Semitism // by Talia Ralph. Global Post. January 23, 2012
8. Mulţi tineri musulmani îi urăsc pe evrei, dar nici măcar ei nu ştiu de ce... // Scris de dw-world.de. 30 Martie 2009
9. Study reveals 20% of Germans are anti-Semitic // By BENJAMIN WEINTHAL. JERUSALEM POST. 01/25/2012
10. Антиантисемит. Вячеслав Кантор покидает Российский еврейский конгресс ради борьбы с антисемитизмом по всей Европе // Газета Коммерсантъ». № 22 (4077) от 07.02.2009
11. Vienna Jewish leader claims anti-Semitic incidents doubled in Austria in 2012 as part of wider EU problem // by Shari Ryness. European Jewish Press. 07/Jan/2013
12. Europe's Inexorable March Towards Islam // by Soeren Kern. Stonegate Institute. December 29, 2011
13. Evreii din Danemarca, sfatuiti de autoritati sa nu iasa in evidentă // FrontPress. 15.12.2012
14. 3 adevăruri crude după atacul de la Toulouse // Semnele Timpului. 23 mar 2012/
15. Poll: 'Anti-Semitic notions' on rise among French, other Europeans // by Emily Alpert. Los Angeles Times, 21 Mar. 2012
16. France is a deeply racist country, and Toulouse will only make that worse. The French have transferred their resentments from Jews to Arabs // by Adrian Hamilton. The Independent. Friday, 23 March 2012
17. “Jihad Legia”: Suporterii polonezi acuzati de ANTISEMITISM! // FrontPress. 06.10.2011
18. Glucksmann A. Discursul urii. Bucureşti. Humanitas. 2007. 230 p. Imhoff R., Banse R. Ongoing Victim Suffering Increases Prejudice: The Case of Secondary Anti-Semitism // Psychological Science, 21 October 2009, online publication
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.