Az Adevărul Magyarország is ki akar szakítani részeket Ukrajnából címmel közölt cikket arról, hogy Orbán Viktor a magyar állam támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyarok autonómiaigényét. A szerzők „nemzetközi elemzőkre” hivatkozva azt írják, hogy a magyar miniszterelnök a „Kreml-doktrínát” követi: Oroszország határain túl élő oroszok védelmére hivatkozva csatolta el a Krím félszigetet, és követeli Ukrajna föderalizálását. A cikk szerint megismétlődhet a krími forgatókönyv, hiszen Orbán Viktor külpolitikája az „irredenta mozgalmak támogatását helyezi előtérbe az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén”.
A lap szerint az ukrán válságban és az orosz szeparatista mozgalmakban a budapesti vezető is lehetőséget látott arra, hogy hangosabban követelje a határon túli magyar közösségek önrendelkezését. Ezzel Budapest „egyértelműen elhatárolódott az EU egységes hangjától” – húzták alá a cikk szerzői.
Úgy vélik, Orbán Viktor az egyedüli európai vezető, aki vállalja, hogy jó kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az orosz beruházásokat az ukrán válság közepette is elfogadó Magyarországot az Orosz Föderáció „trójai falovává” teheti az Európai Unióban.
Kémkedéssel vádolták meg az európai parlament képviselőjét Oroszország támogatásáért – ezzel a címmel számolt be a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap hétfői számában Kovács Bélának, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének az ügyéről.
A cikk szerzője megjegyezte: „Érdekes, hogy a történet kezdeteinél a kormányhoz közeli Magyar Nemzet áll, amely Orosz ügynök a Jobbikban? címmel közölt cikket. A Rosszijszkaja Gazeta cikkírója arra is utal, hogy a felmérések szerint a Jobbik, – amelynek listáján Kovács a harmadik helyet kapta, – a második legtöbb szavazatra esélyes a május végére kiírt európai parlamenti választásokon. Hozzáteszi, hogy Kovács Béla az őt ért vádakat a választási kampány részének tekinti.