Az alábbi cikk a fő romániai pártok által az európai parlamenti kampányban használt fontosabb üzenetek elemzése és összehasonlítása azzal, ami európai szinten történik.

Április 28-án, Maastrichtban került sor a négy európai bizottsági elnökjelölt, Jean-Claude Juncker (EPP), Martin Schulz (PES), Guy Verhofstadt (ALDE) és Ska Keller (EGP) első nyilvános európai vitájára. Válaszoltak a több ezer, Európa szerte élő fiataltól érkező kérdésekre. Aztán a jelöltek olyan kulcskérdéseket vitattak meg, mint amilyen a munkanélküliség, az oktatás és a fiatalok szerepvállalása a politikában. A The First European Presidential Debate néven ismert maastrichti esemény egyáltalán nem látszott a romániai médiában. Miközben Maastrichtban az EU és implicit módon a mi jövőnkről szóló viták zajlottak, a romániai hírtévéken ilyenfajta szövegek jelentek meg: Digi 24 „A csirkék kiskirálya: Soha életemben nem ettem még egy csirkeszárnyat sem”, a Realitatea az „Égési sebek kórházában feltuningolt nők”-ről beszélt, a România TV-ben Victor Ponta volt élőben, az Antena 3-nál pedig a NANA-ügylet és Băsescu előre megfontolt tettei mentek. A média és implicit módon a társadalom közömbössége több tényezőből fakad.

1. Az EU-nak nincsenek jó PR-esi. Európai szinten akut kommunikációs hiány tapasztalható Brüsszel és a tagállamok között. Az európai polgárnak az az érzése, hogy tiszta bürokrácia az, ami Brüsszelben történik. Az egyszerű polgár nem érti az EU bonyolult működési mechanizmusát, nem érti, mi történik, milyen döntések születnek ott. Ezért az EU a hibás, mert az utóbbi években képtelen volt közelebb vinni a polgárokhoz Európát, holott az európai szakértők tudják, hogy létezik ez a kommunikációs deficit.

2. A brüsszeli tisztviselők és szakértők által használt nyelvezet az egyszerű polgár számára nehezen érthető. A „brüsszeliül” megfogalmazott üzenetek nehezen közvetíthetők az átlagpolgároknak.

3. A média szenzációhajhászása. A pozitív brüsszeli jogszabályok és dolgok nem érdekesek a romániai média számára, mely a közönsége számára inkább a belpolitikai kérdésekre összpontosít, ahol elemében van a politikai sárdobálás.

4. A politikai osztály nem érti az európai ügyeket. Románia nem képes Brüsszelben lobbizni és e lobbizáshoz szükséges eszközökkel sem rendelkezik. Ebből következik a Brüsszel és Bukarest közötti rossz kommunikáció és implicit módon a román politikai osztálynak az Európa fővárosában történő dolgok iránti közömbössége is.

5. A gazdasági válság és az, hogy a románok 2007-ben „Európá”-ban látták minden bajuk megoldását. A román nép elképzelésében Európa tejjel-mézzel folyó Kánaán volt és úgy gondolta, hogy amint bejutunk, mi is a „terülj, terülj asztalkám”-hoz ülhetünk. Romániának 7 évvel a csatlakozás után még nem sikerült integrálódnia és nehezen tartjuk a lépést Európa többi országával. Sokan nem tudják megérteni, hogy azért a kritikus helyzetért, amibe kerültünk (az EUROSTAT rangsorainak többségében az utolsó helyeken vagyunk), nem az a tény okolható, hogy 2007-ben EU-tagok lettünk, hanem a hazai kormányzat és a jelenlegi politikai osztály a felelős.

De elemezzük a fő politikai pártok európai parlamenti választási kampányüzeneteit és hasonlítsuk össze azokat az európai pártokéval.

PSD: „Olyan embereket küldünk Brüsszelbe, akik büszkék a románságukra, akik megvédik Romániát”

A PSD mintha háborúba indulna az európai parlamenti választáson. Kitől fogja a PSD Brüsszelben megvédeni Romániát? Partnerségekre és közös tervekre van szükségünk az EU-s országokkal. Olyan sokat kell még tanulnunk Németországtól, Franciaországtól, Olaszországtól, Spanyolországtól, Lengyelországtól vagy Magyarországtól, és mégis csökönyösen igyekszünk ezt elkerülni. Nincsenek partnerségeink és intenzív együttműködéseink a fejlettebb országokkal, hiányoznak a stratégiai befektetéseink, hiányoznak a különböző területeken elindított kísérleti tervek, melyekkel megújíthatók lennének az elképzelések és a technológia. Mindezekkel rendelkezhetnénk, ha a politikai döntéshozók szintjén ténylegesen megértjük, mit jelent Európa, eszik-e, vagy isszák az európai ügyeket. De a PSD üzenetéből úgy tűnik, mi háborúzni megyünk oda! Az a gond, hogy a PSD még a „nyilatkozatháború” szintjén sem nagyon látható. Az UKIP románok ellen irányuló kampányt folytat. Nem sok állásfoglalást láttam Nigel Farage, vagy az UKIP ellen, vagy ha voltak, akkor nem volt ugyanolyan hatásuk, mint az egyesült királyságbeli nyilatkozatoknak és üzeneteknek.

Ami pedig a román büszkeséget illeti, ez születés kérdése, nem az élet folyamán szerzett tulajdonság. Pleşu írta a múlt héten, hogy a „románnak lenni büszkeség” értelmetlenség, ez olyan, mintha azt mondanád, büszke vagy arra, hogy ember vagy: „Nem lehetsz büszke (vagy nem szégyellheted) egy olyan tulajdonságra, amit nem érdemmel, vagy döntéssel szereztél meg. Senki sem kérdezett, hogy románnak akarsz-e születni és nem nyilvánított románnak egy zsűri, mely előzetesen értékelte az erényeidet. Románként ébredtél tudatodra, ugyanúgy, ahogy férfiként vagy nőként, barna vagy szőke hajúként, magasként vagy alacsonyként. Azt mondani tehát, hogy „büszke vagyok a románságomra” pont ugyanolyan, mint azt mondani, hogy „büszke vagyok a görbe orromra”, vagy „büszke vagyok a kék szememre”. Mert románnak lenni nem egyéni döntés és nem is egy versenyen elnyert díj, hanem születésbeli determináltság…”

Egyes szociológusok azt állítják, hogy a PSD üzenetei „euroszkepticizmus”-t, „kollektivizálás”-t és „Megéneklünk Romániá”-t közvetítenek. Plusz a választási plakátok „copy-paste” ügye, Fehéroroszországból és Lengyelországból lopott képekkel. Ennek ellenére a felmérések többsége a PSD-t mondja az európai parlamenti választás esélyesének.

Az európai szocialisták

Szembeötlő a különbség, ha Martin Schulzhoz, az európai szocialisták európai bizottsági elnökjelöltjéhez hasonlítjuk a PSD-t. Schulz honlapján megtalálható a PES európai parlamenti választással kapcsolatos kiáltványa, valamint a szocialista jelölt 10 célkitűzése egy emberségesebb és tisztességesebb Európáért. A kiáltványban szerepel az ifjúsági munkanélküliség, a pénzügyi rendszer reformja és a személyes jogok védelme.

PNL: „Méltóság és hozzáértés. Tapasztalat és kontinuitás. Az eurobajnokok jelentik a legjobb csapatot”

Ez egy kevésbé populista üzenet, ami a PNL-s jelöltek versenyképességére és tapasztalatára helyezi a hangsúlyt. De az első szó, a „méltóság”, félreérthető. Nem erőltetheted a méltóságod, tekintettel a PNL utóbbi időben bejárt duális útjára. Most megfigyelhető egy próbálkozás a kampány módszerének megváltoztatására. Tisztességesebbé és a szakmaiságra összpontosítóvá alakították át, de attól tartok, hogy a hitelesség terén nagy a hiányosság. M. Kivu szociológus jól határozta meg a PNL szándékát: „A PNL, a hagyományos vizuális identitás alkalmazásával, újra felidézi a választók emlékezetében a párt USL-előtti képét. A nagyszebeni polgármester népszerűségét is a jelölti lista „endorser”-eként használják fel”. De Johannis imázsának felhasználása kétélű fegyver lehet: az egyértelmű, hogy a párt egyik húzóembere, de a választás az Európai Parlamentről szól, neki pedig a közigazgatásban van tapasztalata.

Plusz ott van az az ügy az „eurobajnokok”-kal, ami egy kicsit túlzás. Matekolimpiai részvevőkről, tornászokról beszélünk? Miért lenne eurobajnok Adina Vălean, Buşoi úr, vagy bárki más a PNL listájáról? Kaptak valamilyen európai érmet?

Ami pedig az „alkalmasságot, tapasztalatot és kontinuitást illeti”, ezek hiteles üzenetek lehetnek, tekintettel arra, hogy a jelöltek többsége intenzív tevékenységet felmutatni képes euroképviselő volt. Különben a PNL az egyetlen párt, mely az Európai Parlamentre vonatkozóan meghirdetett egyfajta programot.

Európai liberálisok

Az európai liberálisok (ALDE) Guy Verhofstadtot jelölik az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Bár személyes honlapjának nincs közvetlen köze az ALDE oldalához, Verhofstadt mégis válaszol egy olyan kérdésre, amire úgy tűnik, egyetlen román európai parlamenti képviselőjelölt sem tud: Miért szavazzanak rám? Három mondatban egyszerűen és lényegre törően elmagyarázza, hogy ő mit tenne három területen: gazdaság, polgári szabadságjogok és reform. Ennek részletezésére van egy 22 oldalas, Plan for Europe című power point-anyaga is.

Az európai liberálisok platformja egyszerű és Európa érzékeny területeire vonatkozik: gazdasági növekedés és munkahelyek, a költségvetés reformja, az EU külpolitikája, zöld gazdaság és polgári szabadságjogok.

PDL: „Európát minden házba”

Európa egy kontinens, egy kormányközi szervezet. Az egyszerű polgár számára nem vonzó üzenet. A PDL valószínűleg arra gondolva használta ezt az üzenetet, hogy Európa „jólétet” jelent. A polgár szemében viszont sajnos Európa már nem a „jólétet” képviseli. Monica Macovei a PDL húzóembere, a korrupcióellenes üzenetei pedig hitelességet kölcsönöznek a PDL-s kampánynak. Sajnos, más egyértelmű üzenet nem fedezhető fel. Az emberek nem tudják, a PDL-s választottak mit fognak tenni az EP-ben.

Az európai néppártiak

Jean-Claude Juncker, a néppártiak európai bizottsági elnökjelöltje médiaoldala kinézetre hasonlít Martin Schulz oldalára. Juncker üzenetei: tapasztalat, szolidaritás, jövő. Junckernek öt elsődlegessége van a jövőbeni EU számára: munkahelyteremtés, energiapolitikák, az AEÁ-val fenntartott kapcsolat, a monetáris unió reformja és tárgyalások az Egyesült Királysággal több Európáról.

Oldalán megtalálható az EPP Miért szavazz az Európai Néppártra? című kiáltványa, valamint azok a lépések is, melyeket az EPP Európa jövője érdekében meg fog tenni.

PMP: „Felemeljük Romániát”

A Băsescu elnök által támogatott, Elena Udrea imázsára központosító kampány nevetséges. Az Udrea asszony által erőltetett coolness aura (ejtőernyős ugrás, a Băsescu elnökkel készített szelfik, a tengerparti képek) nevetséges.

Az üzenet hitelessége relatív. Miért? Mert a bizonytalanok, a fiatalok, vagy a szavazási alternatívát keresők közül senki sem hisz a PMP oldalán közzétett üzenetben: „A fiatalokra számítunk, akiknek a tapasztalat és a szakmai eredmények képezik az aduikat, nem a politikusokkal meglévő rokoni kapcsolataik. A mozgás változást hoz!” Az európai parlamenti választásra nincs semmilyen program és túl kevés néhány profi jelölt imázsa, mint amilyen Cristian Preda, vagy Daniel Funeriu. Egyesek szerint pedig még a párt logóját is másolták!

Az a tény, hogy az eddigi román euroképviselők nem voltak képesek Brüsszelt közelebb hozni Romániához, az európai válság, a román média európai témákkal szembeni közömbössége, az agresszív hangvétel és az európai parlamenti kampány módja olyan tényezők, melyek miatt a részvételi arány legfeljebb 30 százalékos lesz.

Egy kommunikátor azt mondta, hogy „20 éve, mióta a pártok kezdik érteni, hogy mennek a dolgok, már csak nem is igyekeznek szavazásra bírni az embereket a helyhatósági, parlamenti és európai parlamenti választásokon. Ellenkezőleg, azt akarják, hogy az emberek ne menjenek szavazni. Ha csak a pártapparátusok szavaznak, változatlanok maradnak az arányok.”