Orbánék megint fölényesen nyertek. Ez akkor most baj, vagy nem baj?
A Fidesz újra megnyerte a magyarországi választásokat. Nem nagyon hatottak az európaiak bírálatai, akik a szélsőjobb felé csúszást vetették az Orbán Viktor által vezetett nemzeti-konzervatív kormány szemére. De ezek a bírálatok attól még megalapozottak maradnak.
Amikor 2000-ben, Ausztriában a jobboldali populista FPÖ a konzervatív többség kormányzati partnere lett, ez nem kis megdöbbenést okozott az Európai Unióban. A többi közösségi állam húzta az orrát, kerülték, hogy bármilyen dolguk legyen FPÖ-s miniszterekkel és minimálisra csökkentették kapcsolataikat a bécsi kormánnyal. Az osztrákok nagy része a nemzetközi felháborodást az egész ország megsértéseként érzékelte, még eltökéltebben állva az FPÖ oldalára. Az Európai Uniónak bele kellett törődnie a helyzetbe.
Orbán hozzászokott Brüsszel fenyegetőzéseihez
Az FPÖ csak a kisebbik társa volt a kormánykoalíciónak. Orbán Viktor FIDESZ-e Magyarországon az a párt, mely 2010 óta kormányozza az országot, a parlamenti mandátumok kétharmadával rendelkezve. Ami lehetővé teszi számára, hogy kénye-kedve szerint módosítsa a rendszert. Az igazságügyet, a sajtót, az alaptörvényt, a központi bankot mind-mind a nemzeti-konzervatív hatalom óhaja szerint alakította át. Ilyen körülmények között látta el Magyarország, 2011 első felében, az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Minden alkalommal, amikor az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, Orbán tett egy lépést hátra – nem nagyot, csak akkorát, hogy ne fenyegesse szankció a közösségi szerződések megsértéséért és hogy aztán azt bizonyíthassa a választóknak, hogy ő, Magyarország kormánya erősebb az EU szabályainál.
A vasárnapi választás bebizonyította, hogy a FIDESZ – de főleg a Jobbik – nem volt holmi balszerencsés epizód. A FIDESZ kormányzása alatt nem mondott le a kampányban használt radikális hangvételről, ahogy azt Európa remélte. És, íme: vasárnap a magyarok kétharmada újra a nemzeti-konzervatívokra, vagy a radikális jobboldalra szavazott. És pontosan úgy, mint hajdanán az FPÖ Ausztriában, Orbán megtanulta az EU-bírálatok kihasználását és azok átirányítását a saját pártjáról egész Magyarországra, meggyőzve a választók jelentős részét arról, hogy az egész nem más, mint az ország és a nép megsértése.
Az EPP védelme
Ha az Orbán-kormányzattal szembeni elhúzódó kritikát nevelési tanfolyamként és kísérletként értelmezzük arra, hogy Magyarországot visszavezessék az európai demokrácia paraméterei közé, akkor el kell ismernünk, hogy a kísérlet kudarcot vallott. Ami nem azt jelenti, hogy alaptalan bírálat volt. Európának, a hatástól függetlenül, meg kell védenie értékeit. Amit ezen évek alatt az európai intézmények meg is tettek. Ezzel szemben az Európai Néppártot lehet hibáztatni azért, mert állandóan segítőkezet nyújtott Orbánnak és a politikáinak és a nyilvánvaló ideológiai különbözőségek ellenére megtartotta a FIDESZ-t a konzervatív családban. Most már túl késő kizárni. Már csak az a remény marad, hogy Magyarország gazdasági szempontból érezhetően talpra fog állni. Mert a magyar választók masszív jobboldali opciója – nem utolsó sorban – egy válságjelenség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.