Orbánék megint fölényesen nyertek. Ez akkor most baj, vagy nem baj?
A Fidesz újra megnyerte a magyarországi választásokat. Nem nagyon hatottak az európaiak bírálatai, akik a szélsőjobb felé csúszást vetették az Orbán Viktor által vezetett nemzeti-konzervatív kormány szemére. De ezek a bírálatok attól még megalapozottak maradnak.
Amikor 2000-ben, Ausztriában a jobboldali populista FPÖ a konzervatív többség kormányzati partnere lett, ez nem kis megdöbbenést okozott az Európai Unióban. A többi közösségi állam húzta az orrát, kerülték, hogy bármilyen dolguk legyen FPÖ-s miniszterekkel és minimálisra csökkentették kapcsolataikat a bécsi kormánnyal. Az osztrákok nagy része a nemzetközi felháborodást az egész ország megsértéseként érzékelte, még eltökéltebben állva az FPÖ oldalára. Az Európai Uniónak bele kellett törődnie a helyzetbe.
Orbán hozzászokott Brüsszel fenyegetőzéseihez
Az FPÖ csak a kisebbik társa volt a kormánykoalíciónak. Orbán Viktor FIDESZ-e Magyarországon az a párt, mely 2010 óta kormányozza az országot, a parlamenti mandátumok kétharmadával rendelkezve. Ami lehetővé teszi számára, hogy kénye-kedve szerint módosítsa a rendszert. Az igazságügyet, a sajtót, az alaptörvényt, a központi bankot mind-mind a nemzeti-konzervatív hatalom óhaja szerint alakította át. Ilyen körülmények között látta el Magyarország, 2011 első felében, az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Minden alkalommal, amikor az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, Orbán tett egy lépést hátra – nem nagyot, csak akkorát, hogy ne fenyegesse szankció a közösségi szerződések megsértéséért és hogy aztán azt bizonyíthassa a választóknak, hogy ő, Magyarország kormánya erősebb az EU szabályainál.
A vasárnapi választás bebizonyította, hogy a FIDESZ – de főleg a Jobbik – nem volt holmi balszerencsés epizód. A FIDESZ kormányzása alatt nem mondott le a kampányban használt radikális hangvételről, ahogy azt Európa remélte. És, íme: vasárnap a magyarok kétharmada újra a nemzeti-konzervatívokra, vagy a radikális jobboldalra szavazott. És pontosan úgy, mint hajdanán az FPÖ Ausztriában, Orbán megtanulta az EU-bírálatok kihasználását és azok átirányítását a saját pártjáról egész Magyarországra, meggyőzve a választók jelentős részét arról, hogy az egész nem más, mint az ország és a nép megsértése.
Az EPP védelme
Ha az Orbán-kormányzattal szembeni elhúzódó kritikát nevelési tanfolyamként és kísérletként értelmezzük arra, hogy Magyarországot visszavezessék az európai demokrácia paraméterei közé, akkor el kell ismernünk, hogy a kísérlet kudarcot vallott. Ami nem azt jelenti, hogy alaptalan bírálat volt. Európának, a hatástól függetlenül, meg kell védenie értékeit. Amit ezen évek alatt az európai intézmények meg is tettek. Ezzel szemben az Európai Néppártot lehet hibáztatni azért, mert állandóan segítőkezet nyújtott Orbánnak és a politikáinak és a nyilvánvaló ideológiai különbözőségek ellenére megtartotta a FIDESZ-t a konzervatív családban. Most már túl késő kizárni. Már csak az a remény marad, hogy Magyarország gazdasági szempontból érezhetően talpra fog állni. Mert a magyar választók masszív jobboldali opciója – nem utolsó sorban – egy válságjelenség.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.