Orbánék megint fölényesen nyertek. Ez akkor most baj, vagy nem baj?
A Fidesz újra megnyerte a magyarországi választásokat. Nem nagyon hatottak az európaiak bírálatai, akik a szélsőjobb felé csúszást vetették az Orbán Viktor által vezetett nemzeti-konzervatív kormány szemére. De ezek a bírálatok attól még megalapozottak maradnak.
Amikor 2000-ben, Ausztriában a jobboldali populista FPÖ a konzervatív többség kormányzati partnere lett, ez nem kis megdöbbenést okozott az Európai Unióban. A többi közösségi állam húzta az orrát, kerülték, hogy bármilyen dolguk legyen FPÖ-s miniszterekkel és minimálisra csökkentették kapcsolataikat a bécsi kormánnyal. Az osztrákok nagy része a nemzetközi felháborodást az egész ország megsértéseként érzékelte, még eltökéltebben állva az FPÖ oldalára. Az Európai Uniónak bele kellett törődnie a helyzetbe.
Orbán hozzászokott Brüsszel fenyegetőzéseihez
Az FPÖ csak a kisebbik társa volt a kormánykoalíciónak. Orbán Viktor FIDESZ-e Magyarországon az a párt, mely 2010 óta kormányozza az országot, a parlamenti mandátumok kétharmadával rendelkezve. Ami lehetővé teszi számára, hogy kénye-kedve szerint módosítsa a rendszert. Az igazságügyet, a sajtót, az alaptörvényt, a központi bankot mind-mind a nemzeti-konzervatív hatalom óhaja szerint alakította át. Ilyen körülmények között látta el Magyarország, 2011 első felében, az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Minden alkalommal, amikor az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, Orbán tett egy lépést hátra – nem nagyot, csak akkorát, hogy ne fenyegesse szankció a közösségi szerződések megsértéséért és hogy aztán azt bizonyíthassa a választóknak, hogy ő, Magyarország kormánya erősebb az EU szabályainál.
A vasárnapi választás bebizonyította, hogy a FIDESZ – de főleg a Jobbik – nem volt holmi balszerencsés epizód. A FIDESZ kormányzása alatt nem mondott le a kampányban használt radikális hangvételről, ahogy azt Európa remélte. És, íme: vasárnap a magyarok kétharmada újra a nemzeti-konzervatívokra, vagy a radikális jobboldalra szavazott. És pontosan úgy, mint hajdanán az FPÖ Ausztriában, Orbán megtanulta az EU-bírálatok kihasználását és azok átirányítását a saját pártjáról egész Magyarországra, meggyőzve a választók jelentős részét arról, hogy az egész nem más, mint az ország és a nép megsértése.
Az EPP védelme
Ha az Orbán-kormányzattal szembeni elhúzódó kritikát nevelési tanfolyamként és kísérletként értelmezzük arra, hogy Magyarországot visszavezessék az európai demokrácia paraméterei közé, akkor el kell ismernünk, hogy a kísérlet kudarcot vallott. Ami nem azt jelenti, hogy alaptalan bírálat volt. Európának, a hatástól függetlenül, meg kell védenie értékeit. Amit ezen évek alatt az európai intézmények meg is tettek. Ezzel szemben az Európai Néppártot lehet hibáztatni azért, mert állandóan segítőkezet nyújtott Orbánnak és a politikáinak és a nyilvánvaló ideológiai különbözőségek ellenére megtartotta a FIDESZ-t a konzervatív családban. Most már túl késő kizárni. Már csak az a remény marad, hogy Magyarország gazdasági szempontból érezhetően talpra fog állni. Mert a magyar választók masszív jobboldali opciója – nem utolsó sorban – egy válságjelenség.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.