Orbán, az immunis
Orbánék megint fölényesen nyertek. Ez akkor most baj, vagy nem baj?
A Fidesz újra megnyerte a magyarországi választásokat. Nem nagyon hatottak az európaiak bírálatai, akik a szélsőjobb felé csúszást vetették az Orbán Viktor által vezetett nemzeti-konzervatív kormány szemére. De ezek a bírálatok attól még megalapozottak maradnak.
Amikor 2000-ben, Ausztriában a jobboldali populista FPÖ a konzervatív többség kormányzati partnere lett, ez nem kis megdöbbenést okozott az Európai Unióban. A többi közösségi állam húzta az orrát, kerülték, hogy bármilyen dolguk legyen FPÖ-s miniszterekkel és minimálisra csökkentették kapcsolataikat a bécsi kormánnyal. Az osztrákok nagy része a nemzetközi felháborodást az egész ország megsértéseként érzékelte, még eltökéltebben állva az FPÖ oldalára. Az Európai Uniónak bele kellett törődnie a helyzetbe.
Orbán hozzászokott Brüsszel fenyegetőzéseihez
Az FPÖ csak a kisebbik társa volt a kormánykoalíciónak. Orbán Viktor FIDESZ-e Magyarországon az a párt, mely 2010 óta kormányozza az országot, a parlamenti mandátumok kétharmadával rendelkezve. Ami lehetővé teszi számára, hogy kénye-kedve szerint módosítsa a rendszert. Az igazságügyet, a sajtót, az alaptörvényt, a központi bankot mind-mind a nemzeti-konzervatív hatalom óhaja szerint alakította át. Ilyen körülmények között látta el Magyarország, 2011 első felében, az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Minden alkalommal, amikor az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, Orbán tett egy lépést hátra – nem nagyot, csak akkorát, hogy ne fenyegesse szankció a közösségi szerződések megsértéséért és hogy aztán azt bizonyíthassa a választóknak, hogy ő, Magyarország kormánya erősebb az EU szabályainál.
A vasárnapi választás bebizonyította, hogy a FIDESZ – de főleg a Jobbik – nem volt holmi balszerencsés epizód. A FIDESZ kormányzása alatt nem mondott le a kampányban használt radikális hangvételről, ahogy azt Európa remélte. És, íme: vasárnap a magyarok kétharmada újra a nemzeti-konzervatívokra, vagy a radikális jobboldalra szavazott. És pontosan úgy, mint hajdanán az FPÖ Ausztriában, Orbán megtanulta az EU-bírálatok kihasználását és azok átirányítását a saját pártjáról egész Magyarországra, meggyőzve a választók jelentős részét arról, hogy az egész nem más, mint az ország és a nép megsértése.
Az EPP védelme
Ha az Orbán-kormányzattal szembeni elhúzódó kritikát nevelési tanfolyamként és kísérletként értelmezzük arra, hogy Magyarországot visszavezessék az európai demokrácia paraméterei közé, akkor el kell ismernünk, hogy a kísérlet kudarcot vallott. Ami nem azt jelenti, hogy alaptalan bírálat volt. Európának, a hatástól függetlenül, meg kell védenie értékeit. Amit ezen évek alatt az európai intézmények meg is tettek. Ezzel szemben az Európai Néppártot lehet hibáztatni azért, mert állandóan segítőkezet nyújtott Orbánnak és a politikáinak és a nyilvánvaló ideológiai különbözőségek ellenére megtartotta a FIDESZ-t a konzervatív családban. Most már túl késő kizárni. Már csak az a remény marad, hogy Magyarország gazdasági szempontból érezhetően talpra fog állni. Mert a magyar választók masszív jobboldali opciója – nem utolsó sorban – egy válságjelenség.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
