Közelegnek a választások. Mindenki tippel. Aki nyer, gazdagabb lesz egy nippel.
Ha a május 25-i választás visszaigazolja a felmérések által mutatott tendenciákat, a liberálisok elveszíthetik vezető szerepüket a jobboldalon.
Az európai választási opciók egyik szinopszisa szerint (2014. március 19-i Pollwatch) a legtöbb mandátumot a szocialisták fogják megszerezni, akiket kis távolságra követnek az európai néppártiak. Ami Romániát illeti, ez a kép a februárban és március elején készített három közvélemény-kutatás (INSCOP, CSCI, IRES) eredményeinek átlagát használja. A PSD vezet 41 százalékkal, utána pedig nagy távolságra következik a többi párt: PNL – 17%, PDL – 12%, PMP – 9%, RMDSZ – 5,7%, Polgári Erő (PFC) – 5,1%, a többi szervezet pedig a bejutási küszöb alatt marad.
De a politikai szereplők nem veszik figyelembe, vagy vitatják ezeket az adatokat. Úgy tűnik, Victor Ponta azt hiszi, a felmérések túlbecsülik a teljesítményét, hiszen azt mondta, a szavazatok 35 százalékának megszerzése a célja. Crin Antonescu azt reméli, a valóság megcáfolja majd a felméréseket, hiszen óvatlanul kijelentette, hogy lemond, ha a PNL nem szerez a választáson 20 százalékot. Igaz, a felmérések a PNL-t tavaly 23 százalék fölött mutatták. Vasile Blaga szintén abban reménykedik, hogy a PMP-s „vándormadarak” nem lépik át a bejutási küszöböt, hiszen a látszólag Elena Udrea által vezetett csoportosulás főleg az ő pártja rovására erősödik. A PDL drámai visszaesése, hiszen tavaly még 20 százalék körül járt, csak azzal magyarázható, hogy számos polgármestere átállt az elnöki csoportosuláshoz. Még bizonytalanabb a Polgári Erőnél jelzett eredmény, hiszen az 5,1 százalék tényleg a hibahatáron belül van.
Mindenki tudja, hogy a közvélemény-kutatásokban van némi bizonytalanság, de elismerik, hogy azok irányt tudnak mutatni és főleg a választói opciók dinamikájával kapcsolatosan képesek információkat nyújtani. Az világosnak tűnik, hogy a PMP erősödik, a PDL pedig gyengül.
Vannak közvetett információk is, melyek nem kapcsolódnak szigorúan az európai választáshoz. Például, ha igaz, hogy a PNL visszaesik, akkor tényleg nagy frusztráció tanúi leszünk majd azon a párton belül, mely nagyon hűségesen követte Crin Antonescut. De egy súlyos európai választási vereség, ahogy azt a felmérések jósolják, normális módon nagy nyugtalanságot váltana ki a párton belül. Először kérdőjeleznék meg az USL-ből kilépést és Crin Antonescu radikális irányváltását. Eddig csak két-három disszidens volt, de ha a PNL tényleg csak 17 százalékot szerez az európai parlamentin, akkor Crin Antonescu tekintélye komoly csorbát szenved.
A PNL helyzete nagyon nehézzé válik, főleg akkor, ha a felmérések többi adatai is megerősítést nyernek és itt elsősorban a PMP eredményéről van szó. Ha összeadjuk a PDL és a PMP eredményeit, akkor 21 százalékot kapunk, vagyis 4 százalékkal többet, mint amennyit a PNL esetében mutatnak. A liberálisok számára valójában ez a legsúlyosabb hír, hiszen ez azt jelentené, hogy a jobboldalon egyszerűen elveszítenék a vezető szerepüket. A PNL gondja nem az, hogy nagyobb eredményt érjen el, mint a PDL, hanem hogy több szavazatot kell szereznie, mint az összes többinek együtt. A jelentős rivalizálások ellenére, a választás után a PDL és a PMP könnyen egymásra találhatnak, ha pedig a PFC is átlépi a bejutási küszöböt, akkor újra kialakulhat a 2009-es helyzet, amikor a PDL jóval megelőzte a PNL-t. A dolgok valószínűleg nem fognak pontosan úgy alakulni, de a valódi hierarchia megismétlődhet. 2009-ben a PSD 31,07 százalékot kapott, a PDL 29,71, a PNL pedig csak 14,52 százalékot.
De ha a PNL a jobboldalon elveszíti a vezető szerepet, akkor Crin Antonescu sem indulhatna esélyes jelöltként, hiszen az új tendencia a hátrányára lenne. A sikeren felbuzdult elnöki pártok összefognak majd és idén ősszel a Băsescu mellettiek és elleniek újabb összecsapásának lehetünk tanúi. Márpedig az új konfigurációban Crin Antonescunak csak akkor lenne esélye, ha eléggé megtérne ahhoz, hogy elfelejtsék az USL-n belüli múltját és ha Traian Băsescu addig nem találna a saját táborában jobb jelöltet. De ahogy már most látható, Crin Antonescu megtérése kétélű fegyver.
Ezen idő alatt Victor Ponta, nem véletlenül, továbbra is azt hangoztatja, hogy elképzelhető Călin Popescu Tăriceanu indítása az USL nevében.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?