Közelegnek a választások. Mindenki tippel. Aki nyer, gazdagabb lesz egy nippel.
Ha a május 25-i választás visszaigazolja a felmérések által mutatott tendenciákat, a liberálisok elveszíthetik vezető szerepüket a jobboldalon.
Az európai választási opciók egyik szinopszisa szerint (2014. március 19-i Pollwatch) a legtöbb mandátumot a szocialisták fogják megszerezni, akiket kis távolságra követnek az európai néppártiak. Ami Romániát illeti, ez a kép a februárban és március elején készített három közvélemény-kutatás (INSCOP, CSCI, IRES) eredményeinek átlagát használja. A PSD vezet 41 százalékkal, utána pedig nagy távolságra következik a többi párt: PNL – 17%, PDL – 12%, PMP – 9%, RMDSZ – 5,7%, Polgári Erő (PFC) – 5,1%, a többi szervezet pedig a bejutási küszöb alatt marad.
De a politikai szereplők nem veszik figyelembe, vagy vitatják ezeket az adatokat. Úgy tűnik, Victor Ponta azt hiszi, a felmérések túlbecsülik a teljesítményét, hiszen azt mondta, a szavazatok 35 százalékának megszerzése a célja. Crin Antonescu azt reméli, a valóság megcáfolja majd a felméréseket, hiszen óvatlanul kijelentette, hogy lemond, ha a PNL nem szerez a választáson 20 százalékot. Igaz, a felmérések a PNL-t tavaly 23 százalék fölött mutatták. Vasile Blaga szintén abban reménykedik, hogy a PMP-s „vándormadarak” nem lépik át a bejutási küszöböt, hiszen a látszólag Elena Udrea által vezetett csoportosulás főleg az ő pártja rovására erősödik. A PDL drámai visszaesése, hiszen tavaly még 20 százalék körül járt, csak azzal magyarázható, hogy számos polgármestere átállt az elnöki csoportosuláshoz. Még bizonytalanabb a Polgári Erőnél jelzett eredmény, hiszen az 5,1 százalék tényleg a hibahatáron belül van.
Mindenki tudja, hogy a közvélemény-kutatásokban van némi bizonytalanság, de elismerik, hogy azok irányt tudnak mutatni és főleg a választói opciók dinamikájával kapcsolatosan képesek információkat nyújtani. Az világosnak tűnik, hogy a PMP erősödik, a PDL pedig gyengül.
Vannak közvetett információk is, melyek nem kapcsolódnak szigorúan az európai választáshoz. Például, ha igaz, hogy a PNL visszaesik, akkor tényleg nagy frusztráció tanúi leszünk majd azon a párton belül, mely nagyon hűségesen követte Crin Antonescut. De egy súlyos európai választási vereség, ahogy azt a felmérések jósolják, normális módon nagy nyugtalanságot váltana ki a párton belül. Először kérdőjeleznék meg az USL-ből kilépést és Crin Antonescu radikális irányváltását. Eddig csak két-három disszidens volt, de ha a PNL tényleg csak 17 százalékot szerez az európai parlamentin, akkor Crin Antonescu tekintélye komoly csorbát szenved.
A PNL helyzete nagyon nehézzé válik, főleg akkor, ha a felmérések többi adatai is megerősítést nyernek és itt elsősorban a PMP eredményéről van szó. Ha összeadjuk a PDL és a PMP eredményeit, akkor 21 százalékot kapunk, vagyis 4 százalékkal többet, mint amennyit a PNL esetében mutatnak. A liberálisok számára valójában ez a legsúlyosabb hír, hiszen ez azt jelentené, hogy a jobboldalon egyszerűen elveszítenék a vezető szerepüket. A PNL gondja nem az, hogy nagyobb eredményt érjen el, mint a PDL, hanem hogy több szavazatot kell szereznie, mint az összes többinek együtt. A jelentős rivalizálások ellenére, a választás után a PDL és a PMP könnyen egymásra találhatnak, ha pedig a PFC is átlépi a bejutási küszöböt, akkor újra kialakulhat a 2009-es helyzet, amikor a PDL jóval megelőzte a PNL-t. A dolgok valószínűleg nem fognak pontosan úgy alakulni, de a valódi hierarchia megismétlődhet. 2009-ben a PSD 31,07 százalékot kapott, a PDL 29,71, a PNL pedig csak 14,52 százalékot.
De ha a PNL a jobboldalon elveszíti a vezető szerepet, akkor Crin Antonescu sem indulhatna esélyes jelöltként, hiszen az új tendencia a hátrányára lenne. A sikeren felbuzdult elnöki pártok összefognak majd és idén ősszel a Băsescu mellettiek és elleniek újabb összecsapásának lehetünk tanúi. Márpedig az új konfigurációban Crin Antonescunak csak akkor lenne esélye, ha eléggé megtérne ahhoz, hogy elfelejtsék az USL-n belüli múltját és ha Traian Băsescu addig nem találna a saját táborában jobb jelöltet. De ahogy már most látható, Crin Antonescu megtérése kétélű fegyver.
Ezen idő alatt Victor Ponta, nem véletlenül, továbbra is azt hangoztatja, hogy elképzelhető Călin Popescu Tăriceanu indítása az USL nevében.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.