Románia szerint augusztus 24-én Moldova jól megünnepelhetné a fasizmus alól való felszabadulást. Milyen kár, hogy Moldova nem így látja a dolgot!
2014. augusztus 24-én széles körben és ünnepélyesen megemlékezhetnek majd a Jászvásár (Iaşi)–Chişinău műveletek befejezésének hetvenedik évfordulójáról, ha a Parlament támogatni fogja Sergiu Sârbu, Alexandru Stoianoglo és Stela Jantuan demokratapárti (PDM) képviselők ezzel kapcsolatos kezdeményezését.
„Abból a tényből kiindulva, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nyomán Moldovát 1944. augusztus 24-én felszabadították a fasiszta megszállás alól, mely eseménynek nagy történelmi jelentősége van népünk számára, a II. világháború veteránjainak és elesett katonáinak rendkívüli érdemeinek tudatában, akiknek emlékét folyamatosan megőrizzük és nagyra becsüljük, továbbá Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójáról megemlékezés céljából”, indokolják kezdeményezésüket a szerzők.
A tervezet szerint, a kormánynak cselekvési tervet kellene kidolgoznia és biztosítania kellene az események megszervezését és finanszírozását. Ezen kívül a kormánynak az állami költségvetésben forrásokat kell találnia arra, hogy május 1-től egyéni javadalmazásban részesítse a II. világháború összes veteránját.
Ugyanakkor „a tömegtájékoztatási eszközök számára javallott széles körű kampányt folytatni a Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójának megünneplésének szentelt tevékenységek bemutatására”, áll még a határozattervezetben.
Maria Ciobanu: „Hogyan változtathatod nemzeted tragédiáját ünneppé?”
Arra a kérésre, hogy kommentálja koalíciós társai kezdeményezését, Maria Ciobanu PLDM-s (Moldovai Liberális-Demokrata Párt) képviselő, romántanár kifejtette, hogy ezt választási megfontolások diktálták.
„A PDM parlamenti frakciójának ezt a határozattervezetet aláíró mindegyik képviselője viszonylag fiatal, „iskolázott”, tehát igazán fellapozhattak volna igazi történelemkönyveket is. Biztos vagyok abban, hogy Sergiu Sârbu történelemtanára beszélt arról, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nemzetünk számára tragédiával ért véget: a szovjet hadsereg újra megpihent zaklatott Besszarábiánkban, otthonosabban érezve itt magát, mint valaha, egészen a Szovjetunió széteséséig… Persze, a parancs kötelező a katona számára, nem hibás azért, hogy a történelem mostoha volt vele, de az életben maradtaknak másképp kell segíteni, tisztességes öregséget biztosítva nekik”, említi Maria Ciobanu.
A parlamenti képviselő szerint, 1944. augusztus 24-e nem ok az ünneplésre Moldova Köztársaság polgárai számára. „Nincs mit ünnepelnünk. Hogyan változathatod nemzeted tragédiáját ünnepé? De mit meg nem tesznek a Szovjetunió után nosztalgiázó választók ’kedvéért’? Azt hiszem, ezek a megfontolások vezették az említett határozattervezet szerzőit. Sajnálatos…”, kommentálta a PLDM-s képviselő.
A Jászvásár–Chişinău néven ismert hadművelet során a szovjet hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést Besszarábia felett, egyes történészek 1944. augusztus 24-ét tekintve a „fasiszta megszállás alóli felszabadulás napjának”, míg mások ezt Moldova Szovjetunió általi újbóli megszállásának tartják.
Valeriu Munteanu: „A PDM a Szovjetunió után nosztalgiázókat csalogatja”
Valeriu Munteanu PL-s (Liberális Párt) képviselő is azon a véleményen van, hogy a szerzőknek politikai és választási céljaik vannak. „Ez a kezdeményezés egyértelműen politikai, amivel a PDM baklövések és politikai inaktivitás hosszú sora után be akarja tenni a lábát a PCRM (Moldova Köztársasági Kommunisták Pártja) választóinak térfelére, a Szovjetunió után nosztalgiázó választókat csalogatva ezzel”, mondta a képviselő.
Valeriu Munteanu szerint a Liberális Párt nem támogathat ilyenfajta kezdeményezéseket. „1944. augusztus 24-ének polgáraink számára, sajnos, kettős jelentése van – ezen a napon szabadítottak fel bennünket a fasiszták alól, de ugyanekkor újra meg is szálltak minket a szovjetek. Ezen a napon kezdődött Besszarábiában egy hosszú és kemény megszállási időszak, amikor a moldovai társadalmat deportálásokkal, szervezett éhínséggel, kollektivizálással, üldözésekkel, elnemzetlenítéssel, oroszosítással megtizedelték, embereinket pedig elszegényítették és elbutították”, magyarázta a PL-s képviselő.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.