// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Románia Moldova felszabadítását akarja ünnepelni

// HIRDETÉS

Románia szerint augusztus 24-én Moldova jól megünnepelhetné a fasizmus alól való felszabadulást. Milyen kár, hogy Moldova nem így látja a dolgot!

2014. augusztus 24-én széles körben és ünnepélyesen megemlékezhetnek majd a Jászvásár (Iaşi)–Chişinău műveletek befejezésének hetvenedik évfordulójáról, ha a Parlament támogatni fogja Sergiu Sârbu, Alexandru Stoianoglo és Stela Jantuan demokratapárti (PDM) képviselők ezzel kapcsolatos kezdeményezését.

„Abból a tényből kiindulva, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nyomán Moldovát 1944. augusztus 24-én felszabadították a fasiszta megszállás alól, mely eseménynek nagy történelmi jelentősége van népünk számára, a II. világháború veteránjainak és elesett katonáinak rendkívüli érdemeinek tudatában, akiknek emlékét folyamatosan megőrizzük és nagyra becsüljük, továbbá Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójáról megemlékezés céljából”, indokolják kezdeményezésüket a szerzők.

A tervezet szerint, a kormánynak cselekvési tervet kellene kidolgoznia és biztosítania kellene az események megszervezését és finanszírozását. Ezen kívül a kormánynak az állami költségvetésben forrásokat kell találnia arra, hogy május 1-től egyéni javadalmazásban részesítse a II. világháború összes veteránját.

Ugyanakkor „a tömegtájékoztatási eszközök számára javallott széles körű kampányt folytatni a Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójának megünneplésének szentelt tevékenységek bemutatására”, áll még a határozattervezetben.

Maria Ciobanu: „Hogyan változtathatod nemzeted tragédiáját ünneppé?”

Arra a kérésre, hogy kommentálja koalíciós társai kezdeményezését, Maria Ciobanu PLDM-s (Moldovai Liberális-Demokrata Párt) képviselő, romántanár kifejtette, hogy ezt választási megfontolások diktálták.

„A PDM parlamenti frakciójának ezt a határozattervezetet aláíró mindegyik képviselője viszonylag fiatal, „iskolázott”, tehát igazán fellapozhattak volna igazi történelemkönyveket is. Biztos vagyok abban, hogy Sergiu Sârbu történelemtanára beszélt arról, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nemzetünk számára tragédiával ért véget: a szovjet hadsereg újra megpihent zaklatott Besszarábiánkban, otthonosabban érezve itt magát, mint valaha, egészen a Szovjetunió széteséséig… Persze, a parancs kötelező a katona számára, nem hibás azért, hogy a történelem mostoha volt vele, de az életben maradtaknak másképp kell segíteni, tisztességes öregséget biztosítva nekik”, említi Maria Ciobanu.

A parlamenti képviselő szerint, 1944. augusztus 24-e nem ok az ünneplésre Moldova Köztársaság polgárai számára. „Nincs mit ünnepelnünk. Hogyan változathatod nemzeted tragédiáját ünnepé? De mit meg nem tesznek a Szovjetunió után nosztalgiázó választók ’kedvéért’? Azt hiszem, ezek a megfontolások vezették az említett határozattervezet szerzőit. Sajnálatos…”, kommentálta a PLDM-s képviselő.

A Jászvásár–Chişinău néven ismert hadművelet során a szovjet hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést Besszarábia felett, egyes történészek 1944. augusztus 24-ét tekintve a „fasiszta megszállás alóli felszabadulás napjának”, míg mások ezt Moldova Szovjetunió általi újbóli megszállásának tartják.

Valeriu Munteanu: „A PDM a Szovjetunió után nosztalgiázókat csalogatja”

Valeriu Munteanu PL-s (Liberális Párt) képviselő is azon a véleményen van, hogy a szerzőknek politikai és választási céljaik vannak. „Ez a kezdeményezés egyértelműen politikai, amivel a PDM baklövések és politikai inaktivitás hosszú sora után be akarja tenni a lábát a PCRM (Moldova Köztársasági Kommunisták Pártja) választóinak térfelére, a Szovjetunió után nosztalgiázó választókat csalogatva ezzel”, mondta a képviselő.

Valeriu Munteanu szerint a Liberális Párt nem támogathat ilyenfajta kezdeményezéseket. „1944. augusztus 24-ének polgáraink számára, sajnos, kettős jelentése van – ezen a napon szabadítottak fel bennünket a fasiszták alól, de ugyanekkor újra meg is szálltak minket a szovjetek. Ezen a napon kezdődött Besszarábiában egy hosszú és kemény megszállási időszak, amikor a moldovai társadalmat deportálásokkal, szervezett éhínséggel, kollektivizálással, üldözésekkel, elnemzetlenítéssel, oroszosítással megtizedelték, embereinket pedig elszegényítették és elbutították”, magyarázta a PL-s képviselő.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS