Románia szerint augusztus 24-én Moldova jól megünnepelhetné a fasizmus alól való felszabadulást. Milyen kár, hogy Moldova nem így látja a dolgot!
2014. augusztus 24-én széles körben és ünnepélyesen megemlékezhetnek majd a Jászvásár (Iaşi)–Chişinău műveletek befejezésének hetvenedik évfordulójáról, ha a Parlament támogatni fogja Sergiu Sârbu, Alexandru Stoianoglo és Stela Jantuan demokratapárti (PDM) képviselők ezzel kapcsolatos kezdeményezését.
„Abból a tényből kiindulva, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nyomán Moldovát 1944. augusztus 24-én felszabadították a fasiszta megszállás alól, mely eseménynek nagy történelmi jelentősége van népünk számára, a II. világháború veteránjainak és elesett katonáinak rendkívüli érdemeinek tudatában, akiknek emlékét folyamatosan megőrizzük és nagyra becsüljük, továbbá Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójáról megemlékezés céljából”, indokolják kezdeményezésüket a szerzők.
A tervezet szerint, a kormánynak cselekvési tervet kellene kidolgoznia és biztosítania kellene az események megszervezését és finanszírozását. Ezen kívül a kormánynak az állami költségvetésben forrásokat kell találnia arra, hogy május 1-től egyéni javadalmazásban részesítse a II. világháború összes veteránját.
Ugyanakkor „a tömegtájékoztatási eszközök számára javallott széles körű kampányt folytatni a Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójának megünneplésének szentelt tevékenységek bemutatására”, áll még a határozattervezetben.
Maria Ciobanu: „Hogyan változtathatod nemzeted tragédiáját ünneppé?”
Arra a kérésre, hogy kommentálja koalíciós társai kezdeményezését, Maria Ciobanu PLDM-s (Moldovai Liberális-Demokrata Párt) képviselő, romántanár kifejtette, hogy ezt választási megfontolások diktálták.
„A PDM parlamenti frakciójának ezt a határozattervezetet aláíró mindegyik képviselője viszonylag fiatal, „iskolázott”, tehát igazán fellapozhattak volna igazi történelemkönyveket is. Biztos vagyok abban, hogy Sergiu Sârbu történelemtanára beszélt arról, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nemzetünk számára tragédiával ért véget: a szovjet hadsereg újra megpihent zaklatott Besszarábiánkban, otthonosabban érezve itt magát, mint valaha, egészen a Szovjetunió széteséséig… Persze, a parancs kötelező a katona számára, nem hibás azért, hogy a történelem mostoha volt vele, de az életben maradtaknak másképp kell segíteni, tisztességes öregséget biztosítva nekik”, említi Maria Ciobanu.
A parlamenti képviselő szerint, 1944. augusztus 24-e nem ok az ünneplésre Moldova Köztársaság polgárai számára. „Nincs mit ünnepelnünk. Hogyan változathatod nemzeted tragédiáját ünnepé? De mit meg nem tesznek a Szovjetunió után nosztalgiázó választók ’kedvéért’? Azt hiszem, ezek a megfontolások vezették az említett határozattervezet szerzőit. Sajnálatos…”, kommentálta a PLDM-s képviselő.
A Jászvásár–Chişinău néven ismert hadművelet során a szovjet hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést Besszarábia felett, egyes történészek 1944. augusztus 24-ét tekintve a „fasiszta megszállás alóli felszabadulás napjának”, míg mások ezt Moldova Szovjetunió általi újbóli megszállásának tartják.
Valeriu Munteanu: „A PDM a Szovjetunió után nosztalgiázókat csalogatja”
Valeriu Munteanu PL-s (Liberális Párt) képviselő is azon a véleményen van, hogy a szerzőknek politikai és választási céljaik vannak. „Ez a kezdeményezés egyértelműen politikai, amivel a PDM baklövések és politikai inaktivitás hosszú sora után be akarja tenni a lábát a PCRM (Moldova Köztársasági Kommunisták Pártja) választóinak térfelére, a Szovjetunió után nosztalgiázó választókat csalogatva ezzel”, mondta a képviselő.
Valeriu Munteanu szerint a Liberális Párt nem támogathat ilyenfajta kezdeményezéseket. „1944. augusztus 24-ének polgáraink számára, sajnos, kettős jelentése van – ezen a napon szabadítottak fel bennünket a fasiszták alól, de ugyanekkor újra meg is szálltak minket a szovjetek. Ezen a napon kezdődött Besszarábiában egy hosszú és kemény megszállási időszak, amikor a moldovai társadalmat deportálásokkal, szervezett éhínséggel, kollektivizálással, üldözésekkel, elnemzetlenítéssel, oroszosítással megtizedelték, embereinket pedig elszegényítették és elbutították”, magyarázta a PL-s képviselő.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.