// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Románia Moldova felszabadítását akarja ünnepelni

// HIRDETÉS

Románia szerint augusztus 24-én Moldova jól megünnepelhetné a fasizmus alól való felszabadulást. Milyen kár, hogy Moldova nem így látja a dolgot!

2014. augusztus 24-én széles körben és ünnepélyesen megemlékezhetnek majd a Jászvásár (Iaşi)–Chişinău műveletek befejezésének hetvenedik évfordulójáról, ha a Parlament támogatni fogja Sergiu Sârbu, Alexandru Stoianoglo és Stela Jantuan demokratapárti (PDM) képviselők ezzel kapcsolatos kezdeményezését.

„Abból a tényből kiindulva, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nyomán Moldovát 1944. augusztus 24-én felszabadították a fasiszta megszállás alól, mely eseménynek nagy történelmi jelentősége van népünk számára, a II. világháború veteránjainak és elesett katonáinak rendkívüli érdemeinek tudatában, akiknek emlékét folyamatosan megőrizzük és nagyra becsüljük, továbbá Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójáról megemlékezés céljából”, indokolják kezdeményezésüket a szerzők.

A tervezet szerint, a kormánynak cselekvési tervet kellene kidolgoznia és biztosítania kellene az események megszervezését és finanszírozását. Ezen kívül a kormánynak az állami költségvetésben forrásokat kell találnia arra, hogy május 1-től egyéni javadalmazásban részesítse a II. világháború összes veteránját.

Ugyanakkor „a tömegtájékoztatási eszközök számára javallott széles körű kampányt folytatni a Moldova Köztársaság fasiszta megszállás alóli felszabadítása 70. évfordulójának megünneplésének szentelt tevékenységek bemutatására”, áll még a határozattervezetben.

Maria Ciobanu: „Hogyan változtathatod nemzeted tragédiáját ünneppé?”

Arra a kérésre, hogy kommentálja koalíciós társai kezdeményezését, Maria Ciobanu PLDM-s (Moldovai Liberális-Demokrata Párt) képviselő, romántanár kifejtette, hogy ezt választási megfontolások diktálták.

„A PDM parlamenti frakciójának ezt a határozattervezetet aláíró mindegyik képviselője viszonylag fiatal, „iskolázott”, tehát igazán fellapozhattak volna igazi történelemkönyveket is. Biztos vagyok abban, hogy Sergiu Sârbu történelemtanára beszélt arról, hogy a Jászvásár–Chişinău hadművelet nemzetünk számára tragédiával ért véget: a szovjet hadsereg újra megpihent zaklatott Besszarábiánkban, otthonosabban érezve itt magát, mint valaha, egészen a Szovjetunió széteséséig… Persze, a parancs kötelező a katona számára, nem hibás azért, hogy a történelem mostoha volt vele, de az életben maradtaknak másképp kell segíteni, tisztességes öregséget biztosítva nekik”, említi Maria Ciobanu.

A parlamenti képviselő szerint, 1944. augusztus 24-e nem ok az ünneplésre Moldova Köztársaság polgárai számára. „Nincs mit ünnepelnünk. Hogyan változathatod nemzeted tragédiáját ünnepé? De mit meg nem tesznek a Szovjetunió után nosztalgiázó választók ’kedvéért’? Azt hiszem, ezek a megfontolások vezették az említett határozattervezet szerzőit. Sajnálatos…”, kommentálta a PLDM-s képviselő.

A Jászvásár–Chişinău néven ismert hadművelet során a szovjet hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést Besszarábia felett, egyes történészek 1944. augusztus 24-ét tekintve a „fasiszta megszállás alóli felszabadulás napjának”, míg mások ezt Moldova Szovjetunió általi újbóli megszállásának tartják.

Valeriu Munteanu: „A PDM a Szovjetunió után nosztalgiázókat csalogatja”

Valeriu Munteanu PL-s (Liberális Párt) képviselő is azon a véleményen van, hogy a szerzőknek politikai és választási céljaik vannak. „Ez a kezdeményezés egyértelműen politikai, amivel a PDM baklövések és politikai inaktivitás hosszú sora után be akarja tenni a lábát a PCRM (Moldova Köztársasági Kommunisták Pártja) választóinak térfelére, a Szovjetunió után nosztalgiázó választókat csalogatva ezzel”, mondta a képviselő.

Valeriu Munteanu szerint a Liberális Párt nem támogathat ilyenfajta kezdeményezéseket. „1944. augusztus 24-ének polgáraink számára, sajnos, kettős jelentése van – ezen a napon szabadítottak fel bennünket a fasiszták alól, de ugyanekkor újra meg is szálltak minket a szovjetek. Ezen a napon kezdődött Besszarábiában egy hosszú és kemény megszállási időszak, amikor a moldovai társadalmat deportálásokkal, szervezett éhínséggel, kollektivizálással, üldözésekkel, elnemzetlenítéssel, oroszosítással megtizedelték, embereinket pedig elszegényítették és elbutították”, magyarázta a PL-s képviselő.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS