Aurel Vainer: Nem értem, a Jobbik milyen törvény alapján hoz létre szervezeteket Romániában

A Jobbik 2013-ban kezdte el a Magyarország határain kívüli expanzióját, az első fiókszervezetét Szatmár megyében hozta létre, ezt a Maros, Szilágy, Bihar megyei, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és kolozsvári szervezetek követték. Sőt a Jobbiknak néhány szervezettel Szerbia, Szlovákia és Ukrajna területére is sikerült behatolnia.

Normal

0

21

false

false

false

HU

X-NONE

X-NONE

/* Style Definitions */

table.MsoNormalTable

{mso-style-name:"Normál táblázat";

mso-tstyle-rowband-size:0;

mso-tstyle-colband-size:0;

mso-style-noshow:yes;

mso-style-priority:99;

mso-style-parent:"";

mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;

mso-para-margin-top:0cm;

mso-para-margin-right:0cm;

mso-para-margin-bottom:10.0pt;

mso-para-margin-left:0cm;

line-height:115%;

mso-pagination:widow-orphan;

font-size:11.0pt;

font-family:"Calibri","sans-serif";

mso-ascii-font-family:Calibri;

mso-ascii-theme-font:minor-latin;

mso-hansi-font-family:Calibri;

mso-hansi-theme-font:minor-latin;

mso-bidi-font-family:Calibri;

mso-bidi-theme-font:minor-latin;

mso-fareast-language:EN-US;}

Vona Gábor, a Jobbik vezetője vasárnap a londoni magyar közösségben kampányolt, tekintettel az áprilisi választásra. Nagy-britanniai megjelenését keményen bírálták egyes brit politikusok, akik a Jobbikot „Európa legerősebb és legtüntetőbben fasiszta politikai pártjának” tekintik.

Szintén vasárnap Romániában, Szilágysomlyón emlékeztek meg a Holokausztról, ezzel megelőzve az auschwitz-birkenaui tábor felszabadításának emlékére tartott holokauszt-emléknapot.

A ceremónián jelentős külföldi és román hivatalosságok vettek részt, köztük Izrael nagykövete, Dan Ben Eliezer, Lengyelország nagykövete, Marek Szczygiel és a Romániai Zsidó Közösségek Föderációjának elnöke, Aurel Vainer képviselő.

„A Jobbik pártszervezeteket hoz létre Romániában. Nem tudom, milyen alapon. Tudomásom szerint hazánk törvényei nem engedik meg a külföldi pártoknak, hogy fiókszervezeteket hozzanak létre Romániában” – mondja a Ziare.com-nak adott interjújában Aurel Vainer képviselő.

–        Miért választották e megemlékezés helyszínéül Szilágysomlyót?

–        Ez nem választás kérdése. Ott van az Észak-erdélyi Zsidók Holokausztjának Múzeuma. 7-8 éve jött létre, számos tevékenységből álló programjuk van, és ők szervezték ezt a megemlékezési ceremóniát. Mi még egy másik fontos megemlékezést is terveztünk január 28-ára, a Román Akadémia aulájában, de az időjárás miatt lemondtuk. Ennek címe A holokauszt túlélőinek információi és tanúvallomásai a romániai holokausztról. Sőt hétfő reggel, a Kórus templomban (Templul Coral, a legnagyobb bukaresti zsinagóga) – ahol emlékműve van a holokausztban odaveszett 6 millió embernek – sor került egy vallási ceremóniára és koszorúzásra. Különben az országban több helyen is szerveztek megemlékezést.

–        Meg tudja mondani, hogy az észak-erdélyi megszálló horthysta rezsim hány zsidót küldött a náci lágerekbe, és közülük hányan élték túl a munka- és megsemmisítő táborokat?

–        Tudomásom szerint 150–160 ezret küldtek oda, és körülbelül 25 ezren tértek vissza. Ez volt az arány. 135 ezer észak-erdélyi zsidó meggyilkolásáról beszélnek. Észak-Erdélyben vagy Magyarországon horthysta-rezsim volt. Horthy kormányzó volt, ez volt a címe, de több kormány is létezett. Ezek már 1940-1941-ben elfogadtak zsidóellenes lépéseket, de nem voltak annyira kemények és változatosak, mint a kevéssel később Románia területén meghozottak. Miután Magyarországon olyan eseményekre került sor, amelyek megváltoztatták az állam jellegét, beleértve Magyarország Németország általi megszállását és bizonyos, 100 százalékban németbarát kormányok hatalomba kerülését, végrehajtották a végső megoldást. Észak-Erdélyben 1944. március-áprilisában kezdődött el a gettósítás, vagyis a községek, falvak, városok zsidóinak összegyűjtése a nagyrészt megyeszékhelyeken létrehozott gettókba. Ott nagyjából 2-3 hétig tartózkodtak, míg el nem kezdődtek az Auschwitzba szállítások. Idén lesz a deportálások 70. évfordulója, és különleges megemlékezéseket fogunk tartani Bukaresten és vidéken.

–        Orbán kormányfő kormánya idén az ENSZ-ben kért bocsánatot a Horthy rezsimje által elkövetett tömeggyilkosságok miatt, de ugyanakkor Magyarországon több településen szobrot állítottak a háborús bűnösnek tartott (így! – E-RS) Horthy Miklósnak. Ezen kívül Orbán kormányfő bejelentette, hogy Budapesten emlékművet állítanak a holokauszt áldozatainak emlékére (így! valójában a német megszállás emlékére – E-RS), de ezt a javaslatot a Zsidó Közösségek Szövetsége bírálja. Miként kommentálja?

–        Illik is emlékművet állítani, még ha ennyire nehezen és későn is (a szövegből kiderül, hogy a kérdező és a válaszoló is csak megközelítő információkkal rendelkezik a magyarországi vitáról – E-RS). Nekünk Erdélyben vannak emlékműveink Désen, Marosvásárhelyen, Besztercén és értesültem egy dicséretes tervről, miszerint Kolozsváron is emlékművet állítanak. Szerintem normális, hogy emlékművet állítanak, de miért csak 70 év után? Az lett volna normális, ha sokkal hamarabb megteszik. Gondoljon bele, hogy a dési emlékművet rögtön 1945 után felállították. Voltam a Zsidó Világkongresszus tavaly ősszel Budapesten megtartott közgyűlésén, és Orbán Viktor kormányfő ott azt mondta, nulla toleranciát fognak tanúsítani az antiszemitizmussal és a holokauszt tagadásával szemben. Ennek ellenére a Jobbik köszöni szépen, jól van, többek között a magyar orsz,ággyűlésben és mindenféle, Orbán úr ígéretével ellentétes akciókat szervez. De ez egy másik állam politikája, és így nem fűzhetek hozzá további kommentárokat. Csak ennyit: amikor próbálkozások voltak arra, hogy behozzák az országba Nyirő József (az eredeti szövegben „Niro Iosef” – E-RS), a Hargita megyéből származó volt magyar képviselő és író földi maradványait, én nagyon egyértelműen közbeléptem, s azt mondtam, mi ellenezzük ezt. Nem történt meg, de volt egy másik kísérlet is. Állandó kapcsolatban állunk a Hargita megyei hatóságokkal, hogy megakadályozzuk az ilyenfajta megnyilvánulásokat. De elszomorít az, amit hallottam: a Jobbik fiókszervezeteket hoz létre Romániában. Nem tudom megérteni, hogy milyen alapon. Tudomásom szerint hazánk törvényei nem engedik meg külföldi pártoknak, hogy fiókszervezeteket hozzanak létre Romániában. De a jog terén mindenféle finomságok vannak, és Isten tudja, mit keresnek itt.

–        Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy 20 állam nem ültette át helyesen a nemzeti joganyagába a rasszizmus és idegengyűlölet elítéléséről 2008-ban elfogadott európai döntést. Románia hogy áll e téren?

–        Románia azon országok egyike, amelyek fontos törvényi lépéseket foganatosítottak. Az első – később a 2006/107-es számú törvénnyé vált – 31-es rendelet volt. De ezt a törvényt – ami elítéli az idegengyűlöletet, az antiszemitizmust, a rasszizmust, s a békére és az emberiségre nézve ártalmas személyek népszerűsítését, mint például Antonescu marsall – sajnos, igen visszafogottan alkalmazták. Nem nagyon alkalmazták. Elmondhatom, hogy a román parlamentben létezik egy nemzeti liberális párti (PNL) javaslat, amit teljes mértékben támogatunk, ez kimondottan elítéli a Legionárius Mozgalmat. Valószínűleg látták, hogy az egyik nemrég lezajlott Egyetem (Universităţii) téri tüntetésen megjelent egy csoport, amely azt mondta, „Mi legionáriusok vagyunk!”. Persze, állást foglaltunk, és továbbra is állást fogunk foglalni. Remélem, hogy módosítani fogják a törvényt is, de főleg a hatóságok – az igazságszolgáltatástis beleértve – hozzáállásának kell módosulnia a vonatkozó törvényt megsértő esetekben.

–        Tehetünk ennél többet?

–        Van még valami: fokoznunk kell az oktatás szerepét. Elmondhatom, nagyon örültem annak, hogy a szilágysomlyói eseményen láttam, hogy gyermekek, diákok, fiatalok is megjelentek. Sőt, 12-14-16 éves gyermekek nagyon szép festményeket készítettek, amelyekben megfogták annak a rossznak a lényegét, ami a holokauszt volt.