Sajátos gesztussal ünnepelte Szerbia, hogy kedden Brüsszelben megkezdődtek Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek előreláthatólag évekig tartanak majd. A belgrádi alkotmánybíróság még pénteken az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a kisebbségi nemzeti tanácsok működését szabályozó törvény több szakaszát.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett keddi nyitó ülésre Szerbia Ivica Dacsics miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát. A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről.
Eközben éppen hétfőn derült ki, hogy az alkotmánybíróság három éve tartó eljárást követően a nemzeti tanácsokról szóló törvény 10 szakaszát nyilvánította részben vagy teljesen összeegyeztethetetlennek a szerb alaptörvénnyel. Két törvényszakaszt teljes egészében, további nyolcat pedig részben helyezett hatályon kívül. A döntés még nem jelent meg a szerbiai közlönyben, azaz nem lépett hatályba, néhány napon belül azonban ez is megtörténik. A hatálytalanított rendelkezések egy része olyan kollektív kisebbségi jogokat biztosított, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), és a többi kisebbségi nemzeti tanács évek óta törvényesen gyakorolt, azaz a döntéssel a kisebbségi jogok elért szintje csökkent, a szerzett jogok sérültek.
A döntés miatt a magyar külügy is összevonta a szemöldökét. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az MNT hatásköreinek korlátozását, ezen keresztül a vajdasági magyar közösség szerzett jogainak szűkítését okozza majd, s így visszalépést jelenthet a kisebbségi önkormányzás eddig elért eredményeit illetően.
A külügyi tárca azt írta: „sajnálattal értesültek” a szerb alkotmánybíróság határozatáról, amellyel alkotmányellenesnek ítélte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait.
A Külügyminisztérium különösen sajnálatosnak tartja azt is, hogy az alkotmánybíróság törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel.