// 2026. július 14., kedd // Ors, Stella

INSCOP-felmérés: A románok fele visszasírja Nicolae Ceauşescut

// HIRDETÉS

Az INSCOP egyik felmérése feltárja, hogy a válaszolók fele olyan politikusnak tartja Nicolae Ceauşescut, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. A válaszolóknak nem ugyanez a véleménye Elena Ceauşescuról, aki negatív szereplőként maradt meg a közvélemény tudatában - adja hírül az Adevărul.

   Az Inscop Research a szeptemberi felmérésében kezdte meg a történelmi személyiségek románok körében meglévő népszerűségének leltárba vételét. Ezt novemberben folytattuk, ezúttal a kérdés a kommunista rezsim reprezentatív szereplőire vonatkozva. A válaszolókat arra kérték, mondjanak véleményt arról, hogy egy sor történelmi személyiségnek inkább pozitív, vagy negatív szerepük volt Románia történelmében.

   Nicolae Ceauşescu, a politikai színpadot 1989 decemberében démonizálva elhagyó elnököt, csaknem negyed évszázaddal a forradalom után, a románok 47,5 százaléka olyan politikusnak tartja, akinek pozitív szerepe volt Románia történelmében. 46,9 százalék tartja őt negatív személyiségnek.

   A 18–34 éves szegmens a többinél némileg óvatosabban minősíti pozitív szereplőnek Nicolae Ceauşescut, ez lévén az egyetlen korcsoport, ahol a többségi vélemény szerint Ceauşescunak nagyobb részt negatív szerepe volt. Ezen kívül a közép- és alapfokú végzettségűek látják jelentősen pozitívabb módon a volt diktátort, mint a felsőfokú végzettségűek.

 

   Dej megítélése hasonló Ceauşescuéhoz

 

   Gheorghe Gheorghiu-Dejnek hasonló a megítélése, mint N. Ceauşescunak. A kommunizmus romániai bevezetésében, valamint a Moszkvától a 60-as években elkezdődött fokozatos elszakadásban egyaránt kulcsszerepet játszó Gheorghiu-Dejt a románok 42,3 százaléka tartja pozitív szerepűnek. 39,1 százaléka viszont negatív szereplőnek tekinti.

 

   A válaszolni nem tudók/nem akarók aránya 18,5 százalék, tehát nagyobb, mint Ceauşescu esetében, ez lévén, különben, a fő különbség is a két személyről kialakult véleményt illetően. Úgy tűnik, a 65 év felettiek esetében valamivel nagyobb számban vannak azok, akik szerint Gheorghiu-Dej olyan történelmi személyiség volt, akinek inkább pozitív szerepe volt.

 

   Az Elena Ceauşescuról kialakult kép sztereotipikus és úgy tűnik azt a képet igazolja vissza, amit a 80-as évek politikai humora rögzített a köztudatban. A románok 80,2 százaléka szerint negatív hatása volt a nemzeti történelemre.

 

   A kommunizmus percepciója

 

   Aggasztó mértékű a kommunista rezsimmel szembeni pozitív vélekedés Romániában (a szociológusok „reziduális kommunizmus”-nak nevezik ezt a jelenséget): a válaszolók 45,5 százaléka úgy véli, hogy a kommunista rezsim rossz dolog volt Romániára nézve, de 44,7 százalék szerint viszont jó. Azok aránya, akik szerint jó dolog volt a válaszolók korával együtt nő és a képzettség szintjével fordított arányban csökken. Más térségekhez képest a Bánság–Partium–Máramaros térségben élők között a legkisebb azok aránya, akiknek kedvező véleménye van a kommunista rezsimről.

 

   Ennek magyarázatát az életszínvonal értékelése adja: a románok 44,4 százaléka azt hiszi, hogy 1989 előtt jobb volt az élet, mint most, 33,6 százalék szerint rosszabb, 15,6 százalék szerint ugyanolyan (a választ elutasítók aránya 6,4 százalék). Az a vélemény, hogy az élet jobb volt az 50 évesek körében gyakoribb, tehát azoknál a demográfiai szegmenseknél, ahol a korhoz társuló státusz valószínűleg nem kongruens a társadalmi-gazdaságival.

 

   A kommunista rezsimről és az akkori életszínvonalról jó véleményen lévők nagy számát a kapitalista-demokratikus rezsim 25 évének gazdasági és társadalmi eredményeivel szembeni krónikus elégedetlenség következménye lehet és kevésbé a romániai kommunista rezsim méltatásának, tekintettel arra, hogy ez utóbbit, főleg a 80-as években, szélsőséges megszorítások (a túlélés létfontosságú elemeinek, az élelemnek és a fűtésnek a hiánya) jellemezték.

 

   A románok e kérdésekre adott meglepő válaszait tehát egy több évtizeddel ezelőtti korszak mitizálásának kontextusában kell értelmezni, amiről a lakosság emlékei szelektívek és melyeket a jelen kudarcai torzítanak el.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…
Főtér

Bréking: Az Európai Bizottság bepereli a román államot…

… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.

Orbán Viktor ott lesz a Tusványoson, regisztrálást és fényképes igazolványt kérnek a közönségtől
Krónika

Orbán Viktor ott lesz a Tusványoson, regisztrálást és fényképes igazolványt kérnek a közönségtől

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szervezői megerősítették, hogy Orbán Viktor idén is ott lesz a tusnádfürdői rendezvényen. A volt kormányfő előadásán való részvétel regisztrációhoz kötött.

Na most mi lesz? Megjelent az első (?) mesterséges intelligencia illusztrálta mesekönyv Erdélyben
Főtér

Na most mi lesz? Megjelent az első (?) mesterséges intelligencia illusztrálta mesekönyv Erdélyben

És lett fogaknak nagy csikorgatása. Pedig hogy egy nap meg fog jelenni, ebben csak valami buroklakó kételkedhetett. A lényeges kérdés: hogyan használja, aki használja. Esetleg: miért.

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve
Székelyhon

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Medve harapott meg egy 47 éves férfit Argeș megyében – jelentette hétfőn a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos
Krónika

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” – Sorstársain segít a daganatos betegséget legyőző marosvásárhelyi orvos

A Jóisten, családja és a sport adott erőt Kelemen-Nemes Kinga neurológus rezidensnek, akinek nemrég daganatos megbetegedéssel kellett szembenéznie. A marosvásárhelyi orvos most segíteni szeretne a rákos betegeken és családtagjaikon.

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője
Székelyhon

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Egész évben tanult, de az érettségi előtti három hétben az átlagosnál intenzívebben készült a megmérettetésre Bartha Előd, aki az idei vizsgán Maros megyében a legjobb jegyet kapta a magyar diákok közül. Vele beszélgettünk a vizsgákról és nem csak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

Varga László Edgár

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ezért nem lesznek előrehozott választások Romániában

Fall Sándor

Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.

Csodaszép természetfilm a Duna-deltáról – akkor él igazán, ha békén hagyjuk

Sánta Miriám

A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?

// HIRDETÉS