A besszarábiaiak nem akarnak maguknak nagyobb testvért

A Románia és Moldova Köztársaság közötti kapcsolat nagy gondja a gazdasági integráció elmulasztása volt, ami a két ország közötti különbségek elmélyüléséhez vezetett – jelentette ki Victor Nichitus, a kisjenői National FM rádióadó újságírója és az Európai Politikatudományi Intézet (IESP) szakértője a Ziare.com-nak adott interjújában.
Hirdetés

Victor Nichitus a Ziare.com-nak adott interjújában arra is felhívja a figyelmet, hogy Romániában nagyon kevéssé ismerik a moldovai helyzetet: „Bár Moldova K.-nak különleges szimbolikus jelentősége van a román állampolgárok többsége számára, 4 külföldet megjárt személyből csak 1 utazott el Kisjenőbe is.

   Victor Nichitus úgy véli, hogy „Moldova Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozása a két állam közötti határok eltűnéséhez fog vezetni és azt az egyesülés egyik modern formájának lehet tekinteni”, de az unionistáknak figyelembe kell venniük azt is, hogy „a besszarábiaiak, miután megszabadultak a nagy szovjet testvértől, már nem akarnak egy másikat, akkor sem, ha ugyanahhoz a nemzethez tartozik”.
   A kisjenői újságíró a Ziare.com-nak adott interjújában kommentálta a Leancă kormányfő bukaresti látogatása által kiváltott feszültségeket, de az elnöki tanácsadóknak a kisjenői hivatalossággal szembeni reakcióit is.
   Victor Nichitus román állampolgár, aki 1992-ben telepedett le Kisjenőben, ahova a második egyetem elvégzéséért érkezett. Ott készítette el Moldova Köztársaság első politikai beszélgetős műsorát.
 
– Román állampolgár és 1992-ben Kisjenőben telepedett le, tehát jól ismeri a Prut mindkét oldalán lévő társadalmakat. Miért olyan nagy a különbség Romániában és Moldova K.-ban az egyesülésről alkotott elképzelésekben? Miért olyan alacsony Moldova K.-ban az unionisták aránya?
 
– A moldova köztársasági unionisták viszonylag kis aránya a román állam Besszarábiával kapcsolatos terve hiányának következménye. A civil társadalom ilyen jellegű tervének megjelenése, a Cselekvés 2012-re (Acţiunea 2012) gondolok, a román állampolgárok besszarábiai témák iránti szimpátiájának növekedéséhez vezetett.
 
Az INSCOP Research által 2013 novemberében elkészített felmérés azt mutatja, hogy a románok 61,7 százaléka egyetértene Moldova K. egyesülésével Romániával, ha Kisjenő európai integrációja lehetetlenné válna. 22,7 százalék nem értene ezzel egyet, 15,6 százalék nem válaszolt. Az INSCOP által készített szociológiai pillanatkép megerősíti egy ilyenfajta terv szükségességét.
 
Egy régebbi szociológiai tanulmány, „Moldova Köztársaság a román köztudatban” (2011) azt mutatta, hogy a románok 82 százalék alig, nagyon kevés, vagy egyáltalán nem rendelkezik információkkal Moldova Köztársaságról, ugyanezen tanulmány szerint, Románia polgárainak csak 22 százaléka mutatott nagy, vagy nagyon nagy érdeklődést aziránt, ami a Pruton túl történik.
 
A két palota, Cotroceni és Victoria közös terve ezzel a román állam nemzeti érdekét képező témával kapcsolatosan, a pruti-dnyeszteri térségben is növelhetné a két állam egyesülése szimpatizánsainak számát.
 
Egyelőre a kisjenői politikusok Brüsszelen keresztül látják az unionista témát. Moldova Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozása a két állam közötti határok eltűnéséhez fog vezetni és az egyesülés egyik modern formájának tekinthető.
 
Vannak elegen, úgy Bukaresten, mint ahogy Kisjenőben is, akik azt állítják, hogy az egyesülés, annak klasszikus formája, mindkét állam számára drága és kimerítő lenne. A 2013-as év végi gazdasági-pénzügyi tények magukért beszélnek.
 
Ezek a gazdasági megfontolások arra késztetnek, hogy ne higgyek a két román állam esetleges területi egyesülésében. De hiszek a Románia és Moldova Köztársaság közötti határ eltűnésében, hiszek a két állam gazdaságának erősebb összekapcsolódásában és hiszek a Prut két oldalán élő polgárok szabad közlekedésében.
 
– Jelenleg úgy véli, hogy egyetlen népről beszélünk, mely két országra szakadt, vagy gyakorlatilag két különböző népről?
 
– A nemzetet emberek stabil közössége képviseli, mely történelmileg állammá szerveződött, a nyelvi, területi, gazdasági életi és pszichikai jellegű egység alapján jött létre, a nemzeti kultúra specifikus sajátosságaiban és a közös eredet és sors tudatában nyilvánul meg. Romániának és Moldova Köztársaságnak van nyelvi közössége, közös történelme és rendelkeznek a nemzeti kultúra specifikus sajátosságaival és a közös eredet tudatával.
 
A két államnak nincs közös gazdasági élete és pszichikai élete. Sőt, a besszarábiaiak 1940 óta egy különálló történelmi sors tudatával rendelkeznek és a függetlenség visszaszerzése után egy különálló történelmi esély tudatával. Íme, ezek a különbségek.
 
– Természetesen, ugyanabból a kárpáti-dunai-fekete-tengeri térségben létrejött etnogenetikus típusból származunk, tehát ugyanazokkal az ősrégi népi hagyományokkal rendelkezünk és ugyanazokat a születési, vagy temetési rítusokat űzzük.
 
De van egy jelentős különbség is, a pruti-dnyeszteri térségben az orosz nyelv létezik és működik. A Gagauzia autonóm régióban az orosz nyelv az etnikumok közötti kommunikációs nyelv, a transzdnyeszteri szeparatista régióban hivatalos nyelvi státusza van. A besszarábiaiknak ez a nyelvi többlete megkülönbözteti azoktól, akik a román állam határain belül élnek.
 
Ez a nyelvi előny hozzájárul bizonyos idényjellegű migrációs útvonalak fenntartásához, melyek új munkahelyeket biztosítanak a moldovai állampolgároknak. A statisztikai adatok szerint, 600 ezer moldovai állampolgár dolgozik a volt szovjet államokban.
 
Ön szerint megvalósíthatóvá válik az unionista terv? És ha igen, milyen körülmények között?
 
A Románia és Moldova Köztársaság közötti gazdasági integráció román állam általi elmulasztása a meglévő különbségek fennmaradásához és elmélyüléséhez vezetett. Elmulasztották új hidak megépítését a Pruton, mely hidakon áthaladhatott volna a közös végtermék, ami eljuthatott volna Jászvásárra, Bălţiba, Kisjenőbe és Galacra (Galaţi). Bár már több mint 20 év eltelt a két állam közötti kétoldalú kapcsolatok létrehozása óta, a Pruton átívelő hidak száma ugyanannyi maradt – öt.
 
Elmulasztották egy európai nyomtávú vasútvonal megépítését Jászvásár és Kisjenő között. A Băsescu által meghirdetett unionista terv román szimpatizánsai közül hányan tudják, hogy a Bukarest és Kisjenő között közlekedő vonat Unghenien tengelyt vált? Gyanítom, hogy nagyon kevesen. Ez a kis arány arról árulkodik, hogy bár Moldova Köztársaságnak különleges szimbolikus jelentősége van a román állampolgárok többsége számára, a külföldet megjárt személyek közül csak minden negyedik járt Kisjenőben is.
 
– Nem túl kockázatos Moldova K. fejlődése számára a függetlenség útja? Erősen megérezte Oroszország nyomását, Ukrajna példája pedig azt mutatja, hogy a legnehezebb még csak most kezdődhet. Ukrajnára is főleg a csatlakozási megállapodás parafálása és aláírása között gyakoroltak nyomást, ez utóbbira egyelőre már nem is került sor.
 
A Moldova Köztársaság függetlenségével szembeni provokációk mindig is voltak – a transzdnyeszteri elszakadási törekvés, a Gagauzia régió autonómiavágyai, a gázellátásról történő lekapcsolások, a belföldi, vagy külföldi unionista diskurzusok, mindezeket ide lehet sorolni.
 
A moldovai politikusoknak az évek múlásával sikerült megtanulniuk államuk függetlenségének értékét, hozzászoktak az előnyeihez és megpróbálják kiszámítani a kockázatokat.
 
– Úgy tűnik, a Románia és Moldova K. közötti kapcsolatok új szakaszba léptek Iurie Leancă kormányfő legutóbbi látogatása után, amikor ő pontosan belekerült a bukaresti paloták közötti konfrontáció közepébe és az unionista tervvel szemben határozott kijelentéseivel kiváltotta Traian Băsescu haragját. Miként magyarázza Leancă úr döntését és miként értékeli Chifu és Diaconescu elnöki tanácsadók reakcióját, akik nagyon durván megtámadták Leancă kormányfőt?
 
Traian Băsescu elnök tanácsadóinak reakciói, bár meghallották azokat, válasz nélkül fognak maradni Iurie Leancă moldovai kormányfő részéről. Iulian Chifu úr, aki jól ismeri a moldovai helyzetet tudja, hogy a moldovai kormányfő nem használta volna ki a Victoria és Cotroceni közötti viszályt, ha nem lett volna tudatában annak, hogy úgy Băsescu úr, mint ahogy Ponta úr is pozitívan fognak reagálni a kérésekre.
 
A moldovaiak a bukaresti politikusoktól tanulták meg ezt a politikai pragmatizmust. De ne feledjük, hogy a két állam közötti kapcsolatok jelenkori történelmében először, egy román kormányfő Kisjenőben ünnepelte Moldova Köztársaság nemzeti ünnepét és szintén először, Románia nemzeti ünnepén a moldovai elnök Bukaresten tartózkodott. Băsescu elnöknek nincs miért dühösnek lennie, hiszen biztos, hogy a román állampolgárok pénzéből a besszarábiai falvakban épülő óvodák egyike az ő nevét fogja viselni.
 
– Az biztos, hogy a moldovai politikusok tudják, Kisjenő útja Bukaresten keresztül is vezet. Ugyanakkor Bukarestnek is meg kellene értenie, hogy miután megszabadultak a nagy szovjet testvértől, a besszarábiaiak nem akarnak újabbat, akkor sem, ha ugyanahhoz a nemzethez tartozik.
Valójában mit vár el Moldova K. Romániától? Miért van rá szüksége? És nem a kisjenői politikai osztályra gondolok, hanem az egyszerű polgárokra.
 
– Ingyen semmit. A szovjet satuba szorított besszarábiaiak gyorsan megtanulták, hogy nem várhatnak arra, hogy mások oldják meg a gondjaikat. Amint magukra maradtak a történelem viharában, a besszarábiai kollektív tudat pedig kihangsúlyozta ezt a szerencsétlen magukra maradást, az egyszerű emberek megértették, hogy túl kell éljenek. A túlélés alkalmazkodással történt. A homo sovieticus különbözik attól az új embertől, akit Ceauşescu akart létrehozni a szocialista Romániában.
 
A moldovai állampolgárok azt akarják, hogy a román állam konzulátusain túlzott bürokrácia nélkül juthassanak román vízumhoz, hogy a román állampolgárságot kapják meg gyorsabban és amikor vállalkozásba akarnak kezdeni Romániában, azt természetes módon tehessék meg. Mindezek oda fognak vezetni, hogy a moldovaiak még büszkébbek lesznek a Pruton túli rokonaikra és arra késztetik majd őket, hogy azt mondják, a románok valóban európaiak, a balkáni szellem pedig eltűnt.
 
– Jó néhány éve dolgozik a moldovai sajtóban. Egyes területeken éppenséggel úttörő volt. Rendelkezik e pillanatban a Moldovai K. független sajtóval?
 
A zaklatott ifjúkorból kikerülő Moldova Köztársaságnak ma olyan politikai szereplői vannak, akik román egyetemeket jártak ki, akik román és külföldi politikai iskolákat végezte el és tudatosult bennük egy jó minőségű sajtó szükségessége.
 
A moldovai sajtó ma mindazokkal a betegségekkel rendelkezik, melyek a román sajtóban is léteztek. Vannak jelentős moldovai gazdasági mogulokhoz tartozó médiaintézmények, van helyi sajtó, mely külföldi támogató pénzéből él túl és létezik az egyes politikai pártok érdekeit kiszolgáló sajtó.
 
Bár csigalassúsággal fejlődött, a moldovai köztársasági sajtóintézmények sokasága feleslegessé teszi azt az információs monopóliumot, amivel a moldovai audiovizuális térben sugárzó oroszországi közszolgálati tévéadó nemrég még rendelkezett.
 
A TVR újbóli megjelenése Moldova Köztársaságban hozzájárulhat a Prut két partja között meglévő különbségek csökkentéséhez.
Hirdetés