"Politikai ajánlat" Moldova Köztársaságnak

   Diplomáciai források a Gândulnak kijelentették, hogy az AEÁ-s hivatalosság által az elnökkel a Cotroceni-palotában folytatott találkozó során kifejezett érdeklődés többek között Băsescunak a Moldova Köztársasággal való egyesülésre vonatkozó kijelentéseire is kiterjedt. Victoria Nulandnak ezt követően, a nagykövetségen határozott állásfoglalása volt e témában: „Az AEÁ támogatja Moldova Köztársaság szuverenitását és területi integritását és azt a szabadságát, hogy maga válassza meg a jövőben követendő útját”.

   Băsescu „ajánlata” az előre megírt hivatalos beszéden kívül hangzott el az európai nagykövetek előtt. „Ez nincs benne a beszédben, de nem tehetem meg, hogy ne legyek önökkel őszinte”, nyitott „egy zárójelet” az elnök.

   Băsescu eredetileg arra készült, hogy csak annyit mond, Románia továbbra is „lelkes támogatója lesz annak, hogy európai távlatot kell nyújtani Moldova Köztársaságnak”, partnerséget alkotva „az AEÁ-val és az EU-s tagállamokkal annak érdekében, hogy támogassák” Kisjenőt „az integráció ezen útján”. Míg a vilniusi csúcs előtt konkrétan egyesülésről beszélt, a cotroceni-i éves diplomáciai találkozón az elnök eleinte egy lépést visszakozott, csak Moldova Köztársaság távlati EU-integrációját említve, „elsősorban az energetikai biztonság, az oktatás és a lakosság többsége román identitásának megszilárdítása érdekében”, a hangjával kihangsúlyozva a „román identitást”.

   Băsescu újra elővette a vilniusi gondolatot, azt kérve, hogy „a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodásra a jelenlegi EB mandátumának vége előtt kerüljön sor”, azzal érvelve, hogy „bármilyen más opció nem kívánt fordulatot hozhat, ahogy az Örményországgal és Ukrajnával történt Vilniusban”.

   Az elnök azonban, „zárójelben mondva” „nem hatékony”-nyá nyilvánította az 5+2-es formátumot (Moldova Köztársaság, Transzdnyeszter, Ukrajna, Oroszország és az EBESZ, plusz az AEÁ és az EU megfigyelőkként), amelyben eddig a transzdnyeszteri konfliktussal kapcsolatos zajlottak, megemlítve azokat a „bátorításokat is, melyeket a gagauzok az autonómmá váláshoz kapnak (így! valójában a gagauzok már régóta nagyfokú autonómiával rendelkeznek – E-RS). Nem láttam állásfoglalásokat a transzdnyeszteri román iskolákkal szembeni bánásmóddal kapcsolatosan”, mondta Băsescu, miután egy nappal korábban az EBESZ-től kért állásfoglalást.

   Az elnök a kudarcot többek között annak rovására írja, hogy nem akarnak olyan megoldásokat találni, melyek csökkentenék az Orosz Föderáció befolyását a térségben. „Mindnyájan Moldova Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről beszélünk, tudjuk, hogy a transzdnyeszteri és a gagauziai vezérlőgombok nem Kisjenőben vannak és nem akarjuk, vagy nem tudjuk még megtalálni az eszközöket arra, hogy megelőzzük Moldova Köztársaság esetleges visszafordulását az útról. Románia nem maradhat majd politikailag passzív, ha Transzdnyeszterből, vagy a gagauz övezetből olyan provokációk fognak kiindulni, melyek Moldova Köztársaságot az Európai Unióba vezető út megszakítására kényszeríthetik. Teszünk majd Moldova Köztársaságnak egy politikai ajánlatot, ha nem képes biztosítani ennek az országnak a szuverenitását”, állította Băsescu.

  Traian Băsescu 2013. november 26-án vetette fel az „egyesülés” gondolatát a közszolgálati tévének a vilniusi csúcs előtt adott egyik interjújában. Az elnök akkor azt mondta, Románia számára az ország egyesítése a következő országterv, megemlítve, hogy meggyőződése szerint, amennyiben Moldova Köztársaságban létezni fog egy unionista áramlat, hazánk készen fog állni. „Egy nép, amikor alkalma van együtt lenni, nem fog erről lemondani. Nem a politikusokra számítok, egész Moldova Köztársasággal kapcsolatos cselekvésem azzal a gondolattal volt kapcsolatos, hogy talán egyesülni fogunk, tudom, hogy most nincs itt a pillanat, de (…) ez meg fog történni, mert a vér nem válik vízzé”, jósolta.

  Arra a kérdésre, hogy konzultált-e a romániai diplomáciával, a külügyminiszterrel, az elnök azt válaszolta: „Attól tartok, hogy mindent egybevetve én vagyok az, akinek meg kell adnia a hangot a külpolitikában. Nem hiszem, hogy bárhonnan engedélyt kellett volna kérnem”.Forgatókönyve fenntartásokat szült több európai kancelláriában, de Kisjenőben is. De miközben Iurie Leancă bírálta az elnök nyilvános megszólalását, a kisjenői államfő, Nicolae Timofti továbbra is szolidárisnak mutatkozott Traian Băsescu politikájával, a vilniusi csúcs után fogadva őt és december 1-én Bukaresten tartózkodva, úgy a nemzeti ünnep alkalmából tartott katonai parádén, mint ahogy a cotroceni-i fogadáson is.

   Később, egy másik tévéinterjúban megkérdezték tőle, hogy konkrétan rendelkezik-e egy ilyen típusú tervvel, vagy csak egy forgatókönyvet vetett fel. „Határozott módon foglalkozni fogok ezzel a tervvel, azon tervek egyike lesz, melyekre a mandátumom befejezése után a forrásaimat fordítani fogom”, tért vissza a kérdésre, a B1TV-ben Băsescu.

   Az elnök kitartott álláspontja mellett, de akkor elismerte, hogy ez nem egy azonnali terv. „Nem szégyellem azt, amit mondtam és az sem zavar, ha valamelyik politikus azt mondja: jaj, hogy mondhatott ilyesmit, mert a kisjenői kommunistákat erősítjük. A Mindazok kommunisták, akik Moszkva és Brüsszel között játszanak. (…) De ez nem olyan terv, amit holnap, vagy holnapután meg lehet valósítani. Most nem olyan helyzet van, amikor a dolgok megtörténhetnek”, mondta Traian Băsescu hozzátéve, hogy míg Romániában a lakosság 70 százaléka akarja az egyesülést, Moldova K.-ban az arány jóval 50 százalék alatt van. „Egy ilyenfajta folyamat alapvetően az emberek akaratától függ”, említette.