// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

// Nagyítás

// Archívum

"Politikai ajánlat" Moldova Köztársaságnak

roMánia

Szerző: Anca Simina
2014. január 20., 18:51

Traian Băsescu elnök öt nappal azután, hogy találkozott az Obama-adminisztráció küldöttével, Victoria Nulanddal, árnyalta azokat a kijelentéseit, melyek szerint „országterv” az „egyesülés” Moldova Köztársasággal, ezzel szemben egy „politikai ajánlat”-ról beszél, amit Románia fog tenni Kisjenőnek (Chişinău), ha az „nem képes biztosítani ezen ország szuverenitását” – írja a gandul.info.

„Románia nem maradhat majd politikailag passzív, ha Transzdnyeszterből, vagy a gagauz térségből olyan provokációk fognak kiindulni, melyek Moldova Köztársaságot az Európai Unió felé vezető útja megszakítására kényszeríthetik. Teszünk majd egy politikai ajánlatot Moldova Köztársaságnak, ha nem képes biztosítani ezen ország szuverenitását”, mondta Băsescu az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel folytatott éves találkozóján, felpanaszolva „a transzdnyeszteri kérdéssel kapcsolatos 5+2-es formátum hatékonyságának hiányát” és a nemzetközi intézmények reakciójának elmaradását „a transzdnyeszteri román iskolákkal szembeni bánásmódot illetően”.

Diplomáciai források a Gândulnak kijelentették, hogy az AEÁ-s hivatalosság által az elnökkel a Cotroceni-palotában folytatott találkozó során kifejezett érdeklődés többek között Băsescunak a Moldova Köztársasággal való egyesülésre vonatkozó kijelentéseire is kiterjedt. Victoria Nulandnak ezt követően, a nagykövetségen határozott állásfoglalása volt e témában: „Az AEÁ támogatja Moldova Köztársaság szuverenitását és területi integritását és azt a szabadságát, hogy maga válassza meg a jövőben követendő útját”.

A Kisjenőnek szóló ajánlat, egyfajta „zárójel”-ként

Băsescu „ajánlata” az előre megírt hivatalos beszéden kívül hangzott el az európai nagykövetek előtt. „Ez nincs benne a beszédben, de nem tehetem meg, hogy ne legyek önökkel őszinte”, nyitott „egy zárójelet” az elnök.

Băsescu eredetileg arra készült, hogy csak annyit mond, Románia továbbra is „lelkes támogatója lesz annak, hogy európai távlatot kell nyújtani Moldova Köztársaságnak”, partnerséget alkotva „az AEÁ-val és az EU-s tagállamokkal annak érdekében, hogy támogassák” Kisjenőt „az integráció ezen útján”. Míg a vilniusi csúcs előtt konkrétan egyesülésről beszélt, a cotroceni-i éves diplomáciai találkozón az elnök eleinte egy lépést visszakozott, csak Moldova Köztársaság távlati EU-integrációját említve, „elsősorban az energetikai biztonság, az oktatás és a lakosság többsége román identitásának megszilárdítása érdekében”, a hangjával kihangsúlyozva a „román identitást”.

Băsescu újra elővette a vilniusi gondolatot, azt kérve, hogy „a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodásra a jelenlegi EB mandátumának vége előtt kerüljön sor”, azzal érvelve, hogy „bármilyen más opció nem kívánt fordulatot hozhat, ahogy az Örményországgal és Ukrajnával történt Vilniusban”.

Az elnök azonban, „zárójelben mondva” „nem hatékony”-nyá nyilvánította az 5+2-es formátumot (Moldova Köztársaság, Transzdnyeszter, Ukrajna, Oroszország és az EBESZ, plusz az AEÁ és az EU megfigyelőkként), amelyben eddig a transzdnyeszteri konfliktussal kapcsolatos zajlottak, megemlítve azokat a „bátorításokat is, melyeket a gagauzok az autonómmá váláshoz kapnak (így! valójában a gagauzok már régóta nagyfokú autonómiával rendelkeznek – E-RS). Nem láttam állásfoglalásokat a transzdnyeszteri román iskolákkal szembeni bánásmóddal kapcsolatosan”, mondta Băsescu, miután egy nappal korábban az EBESZ-től kért állásfoglalást.

Az elnök a kudarcot többek között annak rovására írja, hogy nem akarnak olyan megoldásokat találni, melyek csökkentenék az Orosz Föderáció befolyását a térségben. „Mindnyájan Moldova Köztársaság szuverenitásáról és függetlenségéről beszélünk, tudjuk, hogy a transzdnyeszteri és a gagauziai vezérlőgombok nem Kisjenőben vannak és nem akarjuk, vagy nem tudjuk még megtalálni az eszközöket arra, hogy megelőzzük Moldova Köztársaság esetleges visszafordulását az útról. Románia nem maradhat majd politikailag passzív, ha Transzdnyeszterből, vagy a gagauz övezetből olyan provokációk fognak kiindulni, melyek Moldova Köztársaságot az Európai Unióba vezető út megszakítására kényszeríthetik. Teszünk majd Moldova Köztársaságnak egy politikai ajánlatot, ha nem képes biztosítani ennek az országnak a szuverenitását”, állította Băsescu.

Băsescu forgatókönyve és a nemzetközi reakciók

Traian Băsescu 2013. november 26-án vetette fel az „egyesülés” gondolatát a közszolgálati tévének a vilniusi csúcs előtt adott egyik interjújában. Az elnök akkor azt mondta, Románia számára az ország egyesítése a következő országterv, megemlítve, hogy meggyőződése szerint, amennyiben Moldova Köztársaságban létezni fog egy unionista áramlat, hazánk készen fog állni. „Egy nép, amikor alkalma van együtt lenni, nem fog erről lemondani. Nem a politikusokra számítok, egész Moldova Köztársasággal kapcsolatos cselekvésem azzal a gondolattal volt kapcsolatos, hogy talán egyesülni fogunk, tudom, hogy most nincs itt a pillanat, de (…) ez meg fog történni, mert a vér nem válik vízzé”, jósolta.

Arra a kérdésre, hogy konzultált-e a romániai diplomáciával, a külügyminiszterrel, az elnök azt válaszolta: „Attól tartok, hogy mindent egybevetve én vagyok az, akinek meg kell adnia a hangot a külpolitikában. Nem hiszem, hogy bárhonnan engedélyt kellett volna kérnem”.Forgatókönyve fenntartásokat szült több európai kancelláriában, de Kisjenőben is. De miközben Iurie Leancă bírálta az elnök nyilvános megszólalását, a kisjenői államfő, Nicolae Timofti továbbra is szolidárisnak mutatkozott Traian Băsescu politikájával, a vilniusi csúcs után fogadva őt és december 1-én Bukaresten tartózkodva, úgy a nemzeti ünnep alkalmából tartott katonai parádén, mint ahogy a cotroceni-i fogadáson is.

Később, egy másik tévéinterjúban megkérdezték tőle, hogy konkrétan rendelkezik-e egy ilyen típusú tervvel, vagy csak egy forgatókönyvet vetett fel. „Határozott módon foglalkozni fogok ezzel a tervvel, azon tervek egyike lesz, melyekre a mandátumom befejezése után a forrásaimat fordítani fogom”, tért vissza a kérdésre, a B1TV-ben Băsescu.

Az elnök kitartott álláspontja mellett, de akkor elismerte, hogy ez nem egy azonnali terv. „Nem szégyellem azt, amit mondtam és az sem zavar, ha valamelyik politikus azt mondja: jaj, hogy mondhatott ilyesmit, mert a kisjenői kommunistákat erősítjük. A Mindazok kommunisták, akik Moszkva és Brüsszel között játszanak. (…) De ez nem olyan terv, amit holnap, vagy holnapután meg lehet valósítani. Most nem olyan helyzet van, amikor a dolgok megtörténhetnek”, mondta Traian Băsescu hozzátéve, hogy míg Romániában a lakosság 70 százaléka akarja az egyesülést, Moldova K.-ban az arány jóval 50 százalék alatt van. „Egy ilyenfajta folyamat alapvetően az emberek akaratától függ”, említette.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?

Varga László Edgár

És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?

Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// ez is érdekelheti

Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény