// 2026. február 23., hétfő // Alfréd

Valami Amerika – Huntingtontól Bidenig

// HIRDETÉS

Az út, amelyen Biden elindulni látszik, egyelőre nem ígér semmit. Politikai mekkmesterkedés látszik a szellemi elit divateszméinek a szolgálatában.

Samuel Huntington, akit a „civilizációk ütközéséről” szóló elmélete tett világszerte ismertté, 2001. szeptember 11., az Ikertornyok elleni támadás után arra figyelt fel, hogy az egyszerű, kisvárosi amerikaiak körében nagyon felerősödött a patriotizmus, a nemzeti érzés. Ez vezette utolsó, nagyon jelentős művének (Who are we? – Kik vagyunk mi?) a megírásához, amely az amerikai identitásról szól, és amely jóval kevésbé hivatkozott munkája mifelénk, jóllehet, mind magyar, mind román fordításban megjelent.

Huntington szerint „Amerika identitásproblémája egyedülálló, de Amerika nincs egyedül azzal, hogy identitásproblémája van”. Viszont Amerika ma – most, amikor a Trump és Biden közötti választási harc kifejlete felől visszatekintünk a történtekre – eléggé egyedül van abban, hogy választ találjon erre az identitásproblémára.

Mi ennek az identitáskérdésnek a lényege?

Huntington szerint az, hogy a 18-19. században kialakult „magkultúra” nem találja megújulásának az útját. Ez az angolszász-protestáns kultúra (WASP – White Anglo-Saxon Protestant) sokáig meghatározó szerepet játszott az Egyesült Államok lakóinak az önmeghatározásában.

Európai szemmel ez a kultúra valójában egy kulturálatlanság volt. A 19. század végén a történész Frederick Turner az amerikai társadalmat alapvetően megformáló folyamatnak a nyugati – „vadnyugati” – irányú terjeszkedést tekintette. A kontinensen a keleti parttól a nyugati irányába mozgó széles sáv – a telepes pionírok terjeszkedési sávja – olyan társadalmi birtokbavételi módot is megalapozott, amely meghatározta az amerikai identitást és az amerikai demokrácia modelljét. E sáv mozgásának három meghatározó jegye: a) az egalitarianizmus; b) a magas kultúra iránti érdektelenség; c) az erőszak. Vagyis: az amerikai demokrácia nem filozófusok álmaként (ideológiájaként) formálódott ki, hanem az amerikai erdők mélyén, és formáját – Európától eltérően – nem valamiféle magasabb kultúra, hanem a „faragatlan individualizmus” határozta meg.

A „magkultúra” – amelynek a Huntington által leírt alapértékei: az angol nyelv, a vallásos hit, a jogállamiság angol felfogása, az individualizmus és a szigorú munkaerkölcs – ebben a kulturálatlansági közegben kezdett átalakulni. Az adaptív átalakulás eredményeként az identitást adó „magban” elhalványult az eredeti vallási-etnikai meghatározottság, és olyan krédóvá (Huntington szavaival: Amerikai Hitvallássá) formálódott, amely befogadó (adaptív) identitáskeret lehetett nagyon sokáig az amerikai polgárok bevándorlással folyamatosan bővülő közössége számára.

Huntington úgy látja, ez az identitás-képlet, amely sokáig „nemzetiként” működött (bár az európai modelltől eltérően), a 20. század végére kimerült, elvesztette integratív erejét: a mai amerikaiak identitása egyre inkább nemzetek alatti (etnikai, faji), illetve nemzetek feletti („kozmopolita”) kategóriákhoz kapcsolódik.

2008-ban, 81 éves korában Huntington elhunyt, de az amerikai identitásról vallott felfogása különös megvilágításba helyezi a legutóbbi elnökválasztást. Utolsó művében úgy vélte, hogy az Egyesült Államok a lakosság rohamos hispanizálódása nyomán (a spanyol ajkúak nem integrálódnak a „magkultúrába”) vagy szétesik (esetleg kétnyelvűvé válik), vagy megtalálja annak útját, hogy újjáélessze a WASP-„magkultúráját”.

A Trump–Biden-verseny azonban arra utal, hogy Amerika még nem találja identitásának új útját, önazonosságának az az implóziója, amit most láthatunk, sokkal inkább a kiúttalanság jele. Politikailag könnyű azonosítani a két identitásalternatívát: Trump a WASP-magkultúrához való visszatérés ígérete volt, Biden viszont az amerikai identitásnak azt a részét jeleníti meg, amelyet Huntington a „kozmopolitizmushoz” kapcsolt.

Csakhogy ennek a szociológiai háttere jóval összetettebb, többről van szó, mint amit Huntington is észrevett, vagyis hogy a nép „nemzetibb” az elit pedig „kozmopolitább”. Az amerikai „kulturálatlanság” ismét alakító tényezője az identitásformáló folyamatoknak, de immár másképp, mint a Turner által megfigyelt korszakban.

A „kulturálatlanság” új formája, hogy az amerikai szellemi elit társadalmi státuszát ma már nem a fogyasztási javak materiális terén demonstrálja, hanem erkölcsi felsőbbrendűségének jelzésével. Ahogy a kognitív pszichológus Rob Henderson írása nyomán megállapítható: a hivalkodó fogyasztást a hivalkodó meggyőződések váltották fel.

A státuszelőny fenntartása olyan eszmék divatba-forgatását jelenti, amelyek nagyon sok embert – lehetőleg: mindenkit – megszólítanak (még akkor is, ha az egyszerű emberek nem teljesen értik), és alkalmasak hirdetőik számára az erkölcsi felsőbbrendűség kampányszerű fenntartásához. Henderson szerint ennek nyomán – a világnézeti elvek presztízsjavakká válásával – lesz érthető az, hogy az elitegyetemek fiataljai miért támogatnak olyan divatos haladó eszméket, mint a nyílt határok, a transzneműek jogai vagy a faji éberség, a „wokeness” elve, és miért néznek le és ítélnek el olyanokat, akik nem állnak ki e fontos „erkölcsi ügyek” mellett.

Joe Biden frissen megválasztott elnökként a társadalom egységének a helyreállítását és a sebek begyógyítását ígérte. Ez azonban választ is kér az amerikai identitás kérdésére. Az út, amelyen Biden elindulni látszik, egyelőre nem ígér semmit. Politikai mekkmesterkedés látszik a szellemi elit divateszméinek a szolgálatában (az egykoron fekete felsőbbrendűséget hirdető Kristen Clarke igazságügyi minisztériumba való kinevezése, a „színesség” elvére összpontosító kormány, rendeletet arról, hogy az iskolákban a gyerekek a saját, választott nemüknek megfelelő mosdót használhassanak stb.). Mindebből egyelőre nem körvonalazódik a válasz arra a fő kérdésre, amelyet (az egyébként szintén demokrata) Huntington a 2000-es évek elején megfogalmazott: hogyan alakítható ki a masszív bevándorlás nyomán teljesen átalakult amerikai társadalomban az az „új patriotizmus”, amely megőriz valamit az eredeti Amerikai Hitvallásból?

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Kórházba került két közalkalmazott és a postás, miután összeverekedtek a polgármester szülinapi buliját követő after partyn
Főtér

Kórházba került két közalkalmazott és a postás, miután összeverekedtek a polgármester szülinapi buliját követő after partyn

Hiába mérséklődött az infláció, tovább emelkednek az árak. Online kihívás miatt gyújtott fel egy autót egy 15 éves brassói tinédzser.

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?
Krónika

Mit tudott a Securitate a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor felrobbantásáról?

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Főtér

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában
Székelyhon

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Nem állt meg rendőrök jelzésére, előbb autóval, majd gyalogosan próbált menekülni egy fiatal Csíkszeredában vasárnapra virradóra. Mint kiderült, ittasan, felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett egy lejárt forgalmi engedélyű autót.

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész
Krónika

Meddig terjedt a hatalma a Securitate Kovászna megyei parancsnokának? – 2. rész

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép
Székelyhon

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// HIRDETÉS