// 2026. november 20., péntek // Jolán

Lehet más a politika?

// HIRDETÉS

Most, amikor a rendszerváltások utáni „rendszerváltások” korát éljük, érdemes egy pillantást vetni azokra a pártokra, amelyek ezt ígérik.

A román parlamenti pártok közül a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) tekinti még most is a közvélemény egy része ilyen „rendszerellenes” (a politikát alapjaiban megváltoztató) pártnak, mivel a 2016-os, de még a 2020-as parlamenti választások során is a várakozások és reménységek olyan aurája alakult ki körülötte, amely jelentősen megmozgatta a politikától elidegenült, fiatal és képzett középrétegeket, a fiatal nagyvárosi értelmiséget, nagyívű változást ígérve nekik.

E várakozások kialakulása érthető. Az 1989 utáni korszak Romániájában az új pártok létrejöttének két modellje alakult ki. Az ismert modell: a kiszakadás (osztódás) útján való „megújulás”. A hatalomból való huzamosabb részesedés az egyes pártokon belüli eliteket újradifferenciálta, s a befolyásosabb személyek, csoportok kísérleteket tettek az állam birtoklásából és működtetéséből származó haszonélvezeti részesedésük növelésére. A kiválásokra a minél előnyösebb haszonélvezetért folyó versenyben került sor. A Petre Roman – Traian Băsescu-vonalon létrejött Demokrata Párt, de még inkább a Tăriceanu-féle ALDE, Victor Ponta Pro Romania-ja mind-mind a belterjesség újraosztásának vállalkozásai. Nem is beszélve a mára már elsüllyedt UNPR-ről (Románia Haladásáért Országos Szövetség), amely 2010-ben alakult meg az első olyan pártként, amely nem egy szakadár csoportból, hanem a parlament politikai roninjainak (gazdapárt nélkül maradt függetlenjeinek) összegyűjtéséből alakult ki.

Az USR megjelenése már egészen más modell: zöldmezős politikai beruházásként jelent meg a romániai politikai piacon.

Érdemes ezért számba venni ennek előzményeit.

A kezdetet Nicușor Dan bukaresti városvédő mozgalma (egyesülete) jelentette, ebből jött létre 2015-ben az a helyi – bukaresti – párt, amely 2016-ban országossá bővült, több vidéki civil szervezet magába olvasztásával. Kétségtelen, e párt megjelenése egy újabb „generációs kaput” jelentett a politikába.

Generációs kapuként, nyilván, nem abból adódóan lett sikeres, hogy életkori csoportnak kínált fel politikai opciót. A társadalmi öregedés alapvetően nem demográfiai jellegű – illetve csak részben demográfia által meghatározott folyamat –, ezért a politikailag körvonalazódó új „generációk” megjelenéséhez is több is kell, mint a demográfiai idő múlása.

A közeg, amelyben az USR megjelent, mindazonáltal leírható szociológiailag. A 2020-as választások kapcsán az IRES kimutatta, hogy a többi párthoz képest az USR szavazótábora a legfiatalabb, körükben a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (37%), és ez a legurbánusabb tábor is (72%-ban városiak, szemben a többi pártra nagyjából jellemző 53-47% városi-falusi aránnyal). Mégis, a párt építésére nézve e meghatározottság nem szab egyértelmű irányt.

Ami a pártépítéshez mindenekelőtt szükséges: a konfliktus.

Azonban a konfliktus fogalma itt egy mélyebb, átfogóbb, több a köznapi ütközések látható formáinál, magába foglalja azokat a szembenállásokat is, amelyek életérzésekben halmozódnak fel. Az USR esetében ezeket az életérzéseket a posztmateriális értékek növekvő súlya hívta elő, hogy aztán valamilyen esemény kapcsán előtörjenek. Ilyen eseménye volt Romániának a bukaresti Colectiv szórakozóhelyen bekövetkezett, több áldozatot követelő tűzeset. Megnyitott egy olyan „generációs kaput”, amelyen keresztül a korábbi civil kezdeményezések és Nicușor Dan mozgalma elindulhattak az ország egészére kiterjedő pártalapítás útján.

A nehézségek viszont épp itt kezdődtek, hiszen egy ekkora bázis sok mindent akarhat, ahogy ez világosan látható volt 2017-ben is, amikor a Koalíció a családért civil szervezet által kezdeményezett referendum a felszínre hozta a párton belül a „progresszívek” és a „tradicionalisták” közti szembenállást. Dan Barna pártelnök belső szavazással próbálta egyirányúsítani a posztmateriális értékek megjelenésével amorfizáltnak tűnő USR-tábort. A 2020 februárjában lezajló belső referendum látszólag megoldotta e kérdést:

az USR deklaráltan „modern jobbközép pártként” szavazta meg önmagát.

Csakhogy a politikai identitáskeresés nem zárulhat le szavazásos ideológiai címkeválasztással – ehhez konfliktusok sorozatára adott válasz is szükséges. Csak konkrét kérdésekre adott, konfliktusok sorában megharcolt válaszok határozhatják meg igazából egy párt identitását. A mozgalomból párttá alakulás útján ez azt jelenti, hogy a tagoknak le kell mondaniuk az első korszak izgalmas szellemi vitáiról, arról a pezsgésről, amelynek nincsenek korlátai, csak élményei, és át kell alakulnia egy többé-kevésbé egy szólamban beszélő gépezetté.

Nos, e közös főszólam megtalálásában késett meg az USR. Ebbe beletartozik az is, hogy a „modern jobbközép”-címke ma már nem sokat mond. Nem mond sokat, mert a bal–jobb szembenállás épp egy alapvető változáson megy át: míg a XX. század közepéig meghatározó volt az ipari forradalom nyertesei és vesztesei közötti ellentét, ma már ennek helyébe a globalizmus nyertesei és vesztesei közötti viszony lépett. Az USR-nek ezért e kettő között kell koherens utat találnia. A PLUS-szal való szövetsége a menedzseri-technokrata és globalista szemléleten át köti az USR-t az európai politikához, amely viszont a baloldali vonásait erősíti (a Dacian Cioloş vezette Renew Europe frakció liberális centrumpárti pozíciója révén). Másrészt a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való koalíciós szövetsége egyben a PNL klientelizmusával való konfrontációt is jelenti, ami viszont – a vállalkozói társadalom szintjén – egyértelműen klasszikus jobboldaliságot jeleníti meg.

Az USR ebben az ellentmondásosságban vergődik, ebből erednek az önleszalámizó belső konfliktusai, a belső klikkesedés, a kizárások, Dan Barna vezető szerepének folyamatos megkérdőjelezése. Mindaz, ami a mozgalmi kezdet nagy reménykedőit most eltávolítja e párttól.

Mindez arra a klasszikus törvényszerűségre is rávilágít, hogy „nem lehet más a politika”.

A politika pártpolitikai „beszűkülése” minden korban a demokrácia kísérőjelensége, s a hivatásos politikus az intézményesült demokrácia szükséges terméke. James Bryce már a XIX. század végén arról értekezett, hogy a politika megértéséhez különbséget kell tenni a „politikából” és a „politikáért” élés kifejezések között, és a „politikai megélhetés” művészete a kettő ügyes kombinálgatásából áll.

Alighanem e kombinálgatás professzionális szakaszába épp most, koalíciós szerepvállalásával érkezett meg az USR, felismertetve romantikus hívőivel is, hogy most sem lett más a politika.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS