A Iohannist támogató új választói többség némi formázásra is szorul, és ez az a feladat, amely már meghaladja Iohannis politikai képességeit. A formázás ugyanis több, mint a PSD elleni gyűlölet karbantartása.
A politika demilitarizált háború, írta a brit Cambray az 1930-as években, és ennek intenzitását a választások adják. Meglehet, a Iohannis–Dăncilă-vita elmaradása is – látszólag – e demilitarizálás számlájára írható. Ne harcoljunk fölöslegesen, gondolhatta Iohannis, egy már megnyert háború érdektelen csataterén.
Mert a csatát, úgy tűnik, tényleg megnyerte. Vele az a Románia látszik győzedelmeskedni, amelyben lassan többségbe kerültek azok, akik az „Európa” által kibontott egyéni pályalehetőségekre inkább alapoznak, mint arra a klienteláris szövedékű világra, amelynek Teleorman vált a metaforájává.
Csakhogy ez az új választói többség azért némi formázásra is szorul, és ez az a feladat, amely már meghaladja Iohannis politikai képességeit. A formázás ugyanis több, mint a PSD elleni gyűlölet karbantartása. Iohannis – tehetetlenségében – azonban csak erre gyűlöletre tud építeni, és kerülvén a vitát, e formátlan és formázatlan szavazattömeg inerciájában bízik.
Lehet, taktikailag helyes is ez a alternatíva. Azonban a cizellált román nacionalizmus némaleventéje és az immár klónozhatatlanná lett „teleormániság” képviselője közötti vitának lenne néhány, messzebbre mutató haszna. Mert az éles politikai viták – minden megosztó természetük ellenére – nem csupán öncélúak, hanem a politikai cselekvőképesség és a víziókra való alkalmasság jelei is.
Iohannis némasága – melynek írott változata az őáltala választott lapos jelszó (a „normális Románia”) – azonban arra a víziótlanságra utal, amely Románia geopolitikai határozatlanságának, tétovaságának a szimptómája.
Románia sorsa olyan kérdésektől függ, amelyek csak a „játszmákba” való bátrabb beavatkozásokkal válaszolható meg. Mi lesz a NATO sorsa, ha már olyan vezetők, mint például Macron, a halálát jósolgatják? Mi lesz az Európai Unióval a Brexit után? Hogyan viszonyuljunk Oroszországhoz, miközben a stratégiai-retorikai orosz-ellenesség füstfüggönye mögött mind Franciaország, mind Németország komoly kiegyezésre és nagy üzletekre készül az oroszokkal? Hogyan viszonyuljon Románia Kína kelet-közép-európai növekvő jelenlétéhez? Ahhoz, hogy ezzel egy történelmi léptékű hálózatépítési verseny is elkezdődött térségünkben az energetika és a közlekedési útvonalak terén.
E kérdések megválaszolásának most éppen „ideje van”. És Iohannis, amennyiben egyáltalán érzi e kérdések súlyát, téved, ha úgy gondolja, hogy most politikai komfortzónájának a megőrzése a legfontosabb, hogy aztán – győzelme birtokában – nyugodtan elmélkedhessen e kérdéseken és tehessen „megoldásuk” érdekében.
A politikai kérdéseknek ugyanis nem csupán „idejük van”. Azokat meg is kell szerezni, és helyes formájukat csakis vitákban, konfliktusokban – olyanokban, amilyenek – lehet megszerezni…
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.