Az igazi kérdés az, hogy a „jogállamiság” kifejezést az egyes európai fórumok milyen fogalmak, értelmezések lefedésére használják magának a kifejezésnek a megőrzése mellett.
Szeptember 17-én az Európai Parlament nyilatkozatban ítélte el Lengyelországot a jogállamiság sérelme miatt, és felszólította az Európai Tanácsot, hogy „tegyen végre lépéseket” a jogállamiság védelmében, azaz, folytassa a Lengyelország ellen indított 7. cikk szerinti eljárást.
Nyilván, ebben a mondatban van két cserélhető elem is: a dátum és a Lengyelország név, mely behelyettesíthető a Magyarországéval. Az igazi kérdés viszont az, hogy a „jogállamiság” kifejezést az egyes európai fórumok milyen fogalmak, értelmezések lefedésére használják magának a kifejezésnek a megőrzése mellett.
Igazi homálygenerátorok dolgoznak ezen: tanulmányok mutatták ki, hogy az 1990-es években a publicisták még próbálták körülírni, mire gondoltak, amikor e fogalmat használták, azonban 2010-től ez megváltozott.
Az Európai Uniót megújító lisszaboni szerződés úgy emelte – 2009-től – a jogállamiság elvét az alapvető uniós értékek közé, hogy közben nyitva hagyta – igaz, nem is nagyon tehetett másként – a fogalom meghatározását. Így a 2010-es évektől kezdődően
Nos, ebben a „természetesben” kezdődött el a politikai halászat.
Ami bizonyos: nem létezik egységes jogállamiság-fogalom a jogtudományban – mintegy aláhúzván azt az igazságot, hogy a politikailag „szenzitív” fogalmak tekintetében amúgy sem szokott konszenzus kialakulni tudományos körökben.
Mellékesen, ez a helyzet újabban a demokráciaelméletek terén is: éles vita folyik a „hibrid rezsimek” fogalmáról, melyeknek normatív meghatározása komoly politikai téttel bír. Hiszen a megnevező autoritásnak besoroló hatalma van, és nem mindegy, hogy hova „mérhető” egy ország a demokrácia tekintetében, azaz „autentikus demokráciának” számít-e, avagy autoriter vonásokkal felruházott „hibrid rezsimnek”.
amely az európai uniós beszédmódban ma már saját szcénával is rendelkezik. Azaz: megjeleníthetővé, keretezhetővé és hatásosan bemutathatóvá tett olyan egyéb témákat, mint a korrupció, médiaszabadság stb., amelyek egyébként a tagállami igazságszolgáltatás kérdés- és hatáskörébe tartoznak, illetve – uniós szinten – a kötelezettségszegési eljárás szikár, fűrészpor-nyelvű jogi köntösében maradtak volna.
A szcéna azonban szcéna: producereket, rendezőket és színikritikusok hadát vonzza magához. És az már nyilvánvaló, hogy a sokak által rendezett és körbeértelmezett színjáték mögött hatalmi érdek rejlik.
de azt is látnunk kell, hogy az „eurobizantin” politikai stílus és beszédmód nem csupán sanda politikai szándékokat leplez, mögötte különböző hitek is mozgásba lendültek, amelyek már elég rég osztják Európát Észak és Dél, Kelet és Nyugat, liberálisok és konzervatívok között.
Ebben a régi csatában lett egy új hitvita nyelve a „jogállamosozás” (jogállam-viaskodás) nyelve. És itt vált láthatóvá ismét, hogy még e modernnek (vagy posztmodernnek) gondolt világban sem tudta racionalizálni a politikát a szekularizáció, az egyéni jogok átfogó volta – minden, amit oly sokan egyértelmű progresszióként tudnak elkönyvelni.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.