// 2026. november 20., péntek // Jolán

Demokrácia a Covid idején

// HIRDETÉS

A válságok idején erős, cselekvőképes államra van szükség, amely elrejtheti a különbséget a demokratikus felhatalmazás és a diktatórikus akaratérvényesítés között. A különbség csak akkor jelenik meg, amikor a válság véget ér.

Az egymásra torlódó, látszólag nagy jogi változatosságot mutató európai vészhelyzeti rendelkezések körképe újfent beindította a demokráciáról való elmélkedést. Magyar szemmel, persze, ez nem tűnik újdonságnak. A Magyarországról szóló vitákban a demokrácia kérdése már elég régóta egy ideológiai örökzöld; úgy tűnik, semmi sem tudja levenni – még a Covid-19 sem – a nemzetközi vitaporondok napirendjéről. Persze abban, hogy az Európai Parlament, a CNN és több hasonló nemzetközi aktor demokrácia-vértezetben támadja a magyarországi rezsimet, igazából nem a demokrácia minősége a középponti kérdés – sokkal inkább arról van szó, hogy az uniós politikában a példabeszéd stilisztikájához nélkülözhetetlen képszerűséget a példastatuálás adja.

A modern politika ugyanis – a hagyományos nemzeti keretek között – népnyelvi politika, és azok a nyertes politikusok, akik hajlékony expresszivitással használják a népnyelvet, abból bontják ki és abba vezetik vissza a megoldandó problémákat. Csakhogy az európai politikának nincs népnyelve, a sok nemzeti nyelv, a megannyi tradíció által terhelt sokféle idióma nem teszi lehetővé az „európai néphez” (ami valószínűleg nincs is) való közvetlen szólást. Ezért az európai politika mondandóját nem politikai vezérek mondják népnyelven, hanem bürokratikus legitimitások közvetítik, mégpedig ideológiai autodafék útján.

Amit az európai példabeszéd most közvetíteni akar, az viszont az, hogy a felépített bürokratikus legitimitás az egyetlen lehetséges mintája az európaiságnak, és ennek az új keletű mintának a követése az egyetlen járható út a periféria országai (a keleti tagállamok) számára. A mintától való eltérésük pedig mérhető a demokrácia-indexek segítségével.

De mégis: mi a demokrácia kérdése, nem csupán Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai térségben? Mert ez a kérdés fennáll. Fukuyama egyik friss írásában amellett érvel, hogy most, a válság idején nemigen lehet különbséget tenni demokrácia és diktatúra között, mert ilyenkor a demokratikus államokban is rendkívüli felhatalmazást kap a végrehajtó hatalom. A válságok idején ugyanis erős, cselekvőképes államra van szükség, amely elrejtheti a különbséget a demokratikus felhatalmazás és a diktatórikus akaratérvényesítés között. A különbség csak akkor jelenik meg, amikor a válság véget ér.

A demokráciák válság-tesztje ezért, meglehet, többet ér, mint a demokráciák lecsúszásának „objektív” méricskélése, és az „objektív mércék” fölötti ideológiai viták. Vagyis: a Covid-járvány után valószínűleg sokkal többet tudunk majd térségünk demokráciáiról.

Mindazonáltal van erre már néhány előzetes válasz. Csizmadia Ervin például úgy érvel, hogy a rendszerváltás örökségeként olyan Nyugat-diskurzus alakult ki, amely nem tud alternatív utakat elfogadni, s amely szerint a „nyugatosodás” csak mintakövetés lehet. Ebből következően a jó demokrácia intézményesülése is csupán a pontos másoláson múlik.

Azonban a magyar politikának van egy mintaformáló hagyománya is, és most ez vált dominánssá Magyarország (Orbán Viktor) Európa-politikájában. A mintaformáló attitűd pedig ahhoz illeszkedik, amit az Európai Unió kelet-európai belső pereme (V4-ek) „lázadásának” tekinthetünk, és amely az EU bürokratikus legitimációjában egyre inkább a felzárkózás akadályát kezdi látni. E lázadás elfojtása – centrum és periféria vitája – folyik most a demokráciás példabeszédek nyelvén…

Várható, hogy a koronavírus-járvány lefutása után új kép bontakozik ki az európai demokráciákról. Alighanem akkor láthatjuk, hányféle s milyen demokrácia van Európában: hajnali derengés következik a romok fölött. A demokrácia alapvetően fontos marad az európai népek számára, de kultúrájuk részeként – tehát sajátosabb változatokban – és nem csupán önmagában, hanem csomagban azzal, amit e demokrácia számukra megold.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS