Az európai polgári kezdeményezésnek az a sikere, hogy egy megújított keretbe helyezte a székelyföldi autonómia kérdését. De ezek után mit várhatunk el az erős politikai aktoroktól?
Most, hogy lezárult az SZNT által elindított európai polgári kezdeményezés első aláírásgyűjtő szakasza, és hogy folytathatósága az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az EP döntési jogkörébe került, egy ideális „félig üres–félig tele pohár”-helyzet jött létre a politikai viták számára. És a „politika” jól él az ilyen helyzetekből: azokon a sokszínű–sokfonákú kérdéseken hízik, amelyek sokakat megmozgatnak, illetve sokakban képesek felkelteni az érintettség érzetét és az illetékesség élményét. A mostani kezdeményezésnek az tehát sikere, hogy egy megújított keretbe helyezte a székelyföldi autonómia kérdését.
Nincs itt most tere azoknak történelmi érveknek, hogy a székelység autonómiája miért ilyen perzisztens kérdés, honnan meríti – hosszabb korszakokon átívelő – állhatatos továbbélő képességét. De azt fontos szem előtt tartani, hogy minden tartós politikai terv továbbélésének a feltétele, hogy a horizont, amelyre támogatói rávetítik, az maga is karbantartható maradjon.
A székely autonómia értelmét és horizontját vitató érveket az elmúlt hetek publicisztikáiban is bőven megtaláljuk, s az írások által verbuvált kommentseregek önmagukban is jelzik, hogy a székely autonómia – épp az antagonizáló viták nyomán – továbbra is a politikai képzelőerő centrumában maradt.
A most olvasható vitákból két olyan dolog emelkedik ki, amely túlmutat a kérdés konkrét tárgyán, és a politikáról alkotott alapvető felfogásunk eredetére és belső ellentéteire utal.
Az egyik a politikai cselekvés természetével kapcsolatos. Azt veti fel, hogy kik által és hogyan születnek a jó, racionálisan kivitelezhető és a konfliktusokat feloldó (akár megszüntető) tervek. Jónéhány, a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos cikk az ügy túlracionalizásával tűnik ki. Kulcsár Árpád még februárban arról ír, hogy jó lenne „reálisan felmérni helyzetet, mivel nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy május elejéig összegyűljenek az aláírók”, viszont annak igenis nagy, hogy „az Európai Bizottság simán visszadobja majd, kijelentve, hogy egyáltalán nem tisztje eljárni az ügyben”. És fel kellene tenni a kérdést: érdemes-e olyan ügyre áldozni jelentős anyagi erőforrásokat, amelyiknek alig van matematikai esélye? Számos Facebook-vitában is visszatért ez a megközelítés, például hogy a székelyek elképzelése „szakmaiatlan” stb.
Csak a politika nem racionalizálható abban az értelemben, ahogy a kritikai értelmiségi elképzeli. A politika nem okos íróasztaloknál, okos tanulmányok alapján elkészített tervek „rajt-cél” logikával elképzelt végrehajtása. Mindazok, akik így gondolkodnak, vagy a kritikai értelmiségivel szembeni berzenkedéssel találkoznak („ők mindig megmondják, hogyan ne, de azt soha, hogy hogyan”), vagy átélik azt a frusztrációt (amennyiben mégis megmondják „a hogyant”…), hogy a szép és logikus terveke „a sok »maradi« nem képes megvalósítani”. A túlracionalizáló felfogás elemi hibája az, hogy nem látja: a politikai cselekvést nem a logika, hanem a részvétel hitelessége legitimálja. Ahogy Schlett István írja a magyar politikai gondolkodásról írt impozáns művében: elsősorban nem az eszmék és az elméletek jelölik ki a politika témáit, és a politikai cselekvés indítékai sem onnan származnak. A racionalizált politikai tervek legtöbb egy kis szeletét jelenthetik – számos más gondolkodási elem: hagyomány, toposzok, metaforák mellett – a politikai gondolkodásnak. Ezek együttesen alkotják a politikai gondolkodásnak azt a horizontját, amely a politikai cselekvést meghatározza.
A másik, most lezajló vita kapcsán kiemelkedő kérdés a politikai közösség kérdése. Salat Levente egy interjúban kifejti, hogy a székelyföldiek „nem állnak készen az autonómiára”, azaz „nem rendelkeznek azokkal a kollektív kompetenciákkal, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy egy autonómiát működtetni lehessen”. Ez megint azt a túlracionalizáló – elitista – attitűdöt jeleníti meg, amely szerint előbb egy felvilágosításnak, valamiféle pedagogikus előkészítésnek kellene valahogyan „kiviteleződnie”, s csak annak befejeződésével állna előttünk egy kész fegyverzetű autonómia-gyakorló közösség.
A politikai realizmus szemüvegén keresztül azonban folyamatot kell látnunk, amelyben a „próbák és hibák” módszere (a „learning by doing”) a domináns. A „székely autonómiára” irányuló közösségi akarat tekintetében Salat Levente azt a látszik üzenni, hogy az nem létezik, fikció csupán, mert nincs meg a közös, konszenzusos, jól kidolgozott koncepció erre nézve. Csakhogy a székely autonómiára irányuló közakarat is olyan, mint a népakarat általában a képviseleti demokráciákban. Nem egy, már önmagában kész, esetleg felvilágosító pedagógiával előkészíthető dologként létezik – inkább formátlan, szétszórt, és ezért folyamatos formálásra szorul. Ez az előzetes formázás pedig az igényt előhívó és aktualizáló rákérdezés útján valósul meg. Nem felvilágosítás és fogalmi képzés útján, hanem erős politikai cselekvők folyamatos rákérdezésére – kezdeményezéseire – adott válaszként.
Mindezek után mit várhatunk el az erős politikai aktoroktól: nem fogalmilag kimunkált terveket, hanem folyamatos „rákérdezéseket”. Olyan kezdeményezéseket, amelyek fenntartják a székelyföldi autonómiával kapcsolatos képzeletet, várakozásokat, de a cselekvőképességet is, még akkor is, amikor annak lehetőségei szűkösek.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
A történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy az emberek egyszerűen alkalmatlanok a fontos politikai szerepek betöltésére. Ám itt van Totó kutya…
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.
Közben George Simion utcai tiltakozásra buzdítja támogatóit, bár egy nappal korábban még nem ezt mondta. Szombati hírmix.
Teljes mellszélességgel kiáll az RMDSZ a megvesztegetés elfogadásával meggyanúsított Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere mellett.
Két dolog van, amin nem érdemes bosszankodni. Az egyik, amin tudunk változtatni, a másik, amin nem.
Két fiatal vesztette életét egy súlyos közúti balesetben kedden este a ploieşti-i Függetlenség sugárúton.
Huszonnégy órára őrizetbe vették Soós Zoltánt, Marosvásárhely polgármesterét – adta hírül hétfőn este a Punctul című Maros megyei román nyelvű portál.
Termetes pásztorkutyák téptek szét egy állattetemet Csíkszentlékek bejáratánál, a Véreskép közelében a 123B jelzésű megyei út szélén. A jelenetet egy helybéli örökítette meg és juttatta el a Székelyhonhoz.
Eva Kaili ma már egy jéghegy csúcsa. Amit még nem tudunk: hogy milyen intézményi ökológia hozta létre az Európai Parlamentben ezt az eddig láthatatlan „jéghegyet”, melynek méreteire vonatkozóan csak sejtések lehetnek abból kiindulva, hogy jelenleg közel hatvan európai képviselő és eurobürokrata ellen folyik rendőrségi vizsgálat.
Eva Kaili ma már egy jéghegy csúcsa. Amit még nem tudunk: hogy milyen intézményi ökológia hozta létre az Európai Parlamentben ezt az eddig láthatatlan „jéghegyet”, melynek méreteire vonatkozóan csak sejtések lehetnek abból kiindulva, hogy jelenleg közel hatvan európai képviselő és eurobürokrata ellen folyik rendőrségi vizsgálat.
A kolozsvári prédikátor csodája mellett megemlékezünk az X-Faktoros szenátor agresszív viselkedéséről, a bukaresti sofőroktató korrupt ügyleteiről, sőt Japánba is ellátogatunk, ahol egy egészen szürreális baleset történt.
A kolozsvári prédikátor csodája mellett megemlékezünk az X-Faktoros szenátor agresszív viselkedéséről, a bukaresti sofőroktató korrupt ügyleteiről, sőt Japánba is ellátogatunk, ahol egy egészen szürreális baleset történt.
Ünnepi videóval tisztelgünk Románia hivatalos nemzeti virága előtt: éljen a bazsarózsa! Emellett pedig érkeznek a már megszokott, országunkat érintő témák, mint például a rendőrpofozás, üzemanyaglopás és kokaincsempészet.
Ünnepi videóval tisztelgünk Románia hivatalos nemzeti virága előtt: éljen a bazsarózsa! Emellett pedig érkeznek a már megszokott, országunkat érintő témák, mint például a rendőrpofozás, üzemanyaglopás és kokaincsempészet.
Az ősz beköszöntével visszatér a Miafáma, hogy ismét összegyűjtse széphazánk fura, nevetséges és agyfagyasztó történéseit.
Az ősz beköszöntével visszatér a Miafáma, hogy ismét összegyűjtse széphazánk fura, nevetséges és agyfagyasztó történéseit.
A jólét gazdasági talapzatának az autonómiája tette lehetővé a felső középosztály „játszadozó politikáját”, azt, hogy a politika eloldozza magát a valóságtól és a bátor ideológiai kísérletezések terepévé váljon.
A jólét gazdasági talapzatának az autonómiája tette lehetővé a felső középosztály „játszadozó politikáját”, azt, hogy a politika eloldozza magát a valóságtól és a bátor ideológiai kísérletezések terepévé váljon.
Javában tombol a nyár, pörögnek a fesztiválok, de egy videónyi abszurdumot így is sikerült összegyűjteni a Miafámába. Mit kereshet egy medvebocs a maroshévízi strandon? Miért ne fogyasszunk alkoholt pedagógus vizsga előtt? Ja, és hányszor érdemes ellopni ugyanazt motorbiciklit? Kattints a videóra, a kávészünetbe pont belefér.
Javában tombol a nyár, pörögnek a fesztiválok, de egy videónyi abszurdumot így is sikerült összegyűjteni a Miafámába. Mit kereshet egy medvebocs a maroshévízi strandon? Miért ne fogyasszunk alkoholt pedagógus vizsga előtt? Ja, és hányszor érdemes ellopni ugyanazt motorbiciklit? Kattints a videóra, a kávészünetbe pont belefér.
A légi közlekedés minősége lassan a Román Államvasútak szintjére süllyed. De hogy kerül egy „hulla” egy autó tetejére? És mi van már megint a tusnádi medvékkel? Többek között ezekről szól a Miafáma? legújabb epizódja.
A légi közlekedés minősége lassan a Román Államvasútak szintjére süllyed. De hogy kerül egy „hulla” egy autó tetejére? És mi van már megint a tusnádi medvékkel? Többek között ezekről szól a Miafáma? legújabb epizódja.
A Miafáma legújabb videójában szót ejtünk a vonatok tavalyi évben felhalmozott késéseiről, de arra is kitérünk, hogy min balhéztak össze a vízimentők és Arafat.
A Miafáma legújabb videójában szót ejtünk a vonatok tavalyi évben felhalmozott késéseiről, de arra is kitérünk, hogy min balhéztak össze a vízimentők és Arafat.
Felavattuk a vízcsapot, kutyából oroszlánt csináltunk és elloptuk a köztéri petúniákat. Az elmúlt két hét híreiből szemezgetünk.
Felavattuk a vízcsapot, kutyából oroszlánt csináltunk és elloptuk a köztéri petúniákat. Az elmúlt két hét híreiből szemezgetünk.
Május elsején, a miccs és sör ünnepén is bizonyította az ország, hogy mennyire kulturáltan tud szórakozni. Ez itt a Miafáma, tartsanak velünk!
Május elsején, a miccs és sör ünnepén is bizonyította az ország, hogy mennyire kulturáltan tud szórakozni. Ez itt a Miafáma, tartsanak velünk!
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
A történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy az emberek egyszerűen alkalmatlanok a fontos politikai szerepek betöltésére. Ám itt van Totó kutya…
A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.