// 2026. november 20., péntek // Jolán

Az Egyesült Államok éppen újrafogalmazza birodalmi hivatását

// HIRDETÉS

A kérdés látszólag egyszerű: vissza tud-e térni Amerika a Huntington, majd Trump által vágyott „nemzetállami” úthoz, vagy előre menekül az elbizonytalanított „birodalmi” úton.

Miután kijelölte az amerikai kulturális politika legfőbb irányait, Joe Biden belevágott az amerikai gazdaság „határokon túlnyúló” reformjába is. Nemzetközi egységes társasági minimumadót szorgalmaz, természetesen az OECD köpenyege alatt. Az eddig ismertté vált információk szerint az amerikai elnök 21 százalékos globális nyereségadót javasol, ami fölötte van – például – a magyarországi 9%-os, de a romániai 16%-os vagy a lengyel 15-19%-os hasonló adókulcsnak is.

A közgazdászok egyből átlátják, hogy ez az elképzelés nem csupán

sérti az egyes államok pénzügyi szuverenitását

(még az EU-nak sem sikerül ilyen mértékben egységesíteni a tagállamok adópolitikáját), de vissza is veti az olyan országok fejlődését, amelyek az alacsony adók bevezetéséért komoly erőfeszítéseket tettek, és ezáltal fejlődtek. Az Egyesült Államok célja nyilvánvalóan az, hogy a magas nyereségadók kényszerhelyzetében megszüntesse a számára kedvezőtlen adóversenyt, és hogy a rossz gazdasági helyzetből való kilábalásának költségeit birodalmi logikával szétterítse egy nagyobb gazdasági térben, és így – a magas adók „univerzalizálása” révén – visszaszerezze piaci és politikai befolyását.

Ez nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy az elmúlt időszakban az amerikai nagyvállalatok, a világgazdaság meghatározó cégei eltávolodtak a hagyományos (republikánus) jobboldaltól – melyet túl plebejusnak tekintettek – és a demokratákat, a progresszív baloldalt kezdték támogatni. E közeledés eredménye: a fogyasztási kultúra woke-osodása.

Miért érdekes ez történeti dimenzióban? Alighanem azért, mert

kibontakozásában látjuk, hogy miképp próbálja meg újrafogalmazni az Egyesült Államok birodalmi hivatását.

Samuel Huntington Kik vagyunk mi? (Who are we?) című, az amerikai identitásról szóló művében úgy látja, hogy az Egyesült Államoknak három koncepció alapján viszonyulhat a világ többi részéhez: kozmopolita, birodalmi és nemzeti alapon. A kozmopolita „identitásépítés” a világ befogadását jelenti a maga sokféleségében, ideálja a nyitott ország, a „határoknélküliség”, és benne a nagy korporációk által biztosított presztízsjavak és a nemzetközi szervezetek normái fogják magukhoz vonzani, magukba szippantani a bevándorlók nyelvi-kulturális sokféleségét. Vagyis, mondja Huntington, a kozmopolita Amerikát a befogadott világ alakítja.

Ezzel szemben az imperialista Amerika alakítani akarja a világot. Yoram Hazony 2019-ben az Év Konzervatív Könyveként díjazott művében (A nacionalizmus erénye) némi ideáltipikus egyszerűsítéssel ugyan, de még sem történeti érzék híján állítja szembe a nemzetállamokat és birodalmakat. Meglátásában a birodalmak változatos történeti alakváltozatai, a Római Birodalomtól az Egyesült Államokig olyan eszmény jegyében formálódtak, amely egy elvben határok nélküli államhoz kapcsolódik, és

az ilyen államban olyan kollektivitás iránti hűséget várnak el az egyéntől,

amely teljesen absztrakt, olyan „közösség”, amely elvileg magába tud foglalni bármely más embert a földön, ha nem ma, akkor holnap. Természetesen, a birodalmi univerzalizmus mindig más volt, hiszen a „bármely más embert a földön” is különböző történeti elgondolásokban létezett.

Hazony a birodalom ellenpólusát az „anarchiában” látja, amelyben nincs központosított hatalom, az egyén kis, körülhatárolt kollektivitásban él, hűsége (lojalitása), mely ehhez csatolja, rokonsági kapcsolatokon, együttélési tapasztalatokon és szokáson, közösen belátható élethelyzeteken, közös önvédelmen alapul. A nemzetállam mint ideáltípus ezeket az „anarchiákat” rakja a lehető legtágabb uralmi rendbe, keretbe, de úgy, hogy lehetőleg megmaradjon az eredeti „hűség” magva, amely az egyént így e tágabb kollektivitáshoz is erősen kötni tudja.

Természetesen, a nemzetállam is dolgozik a „hűségeken”, de – ennek ellenére – kitapintható marad a különbség a nemzetállami és a birodalmi logika között. Az előbbi létező hűségekre konstruál hatalmat, az utóbbi bővülő és növekvő hatalmi kerethez gondol ki megkövetelhető „hűséget”.

Az Egyesült Államok e pillanatban kétségtelenül egy új hűségkeresés útján tévelyeg.

A huntingtoni kozmopolita út egyszerűen implózióhoz vezetett, amint ez a BLM által elindított anarchiahullámból és a Trump-Biden választási verseny számos hozadékából látszik. A kérdés látszólag egyszerű: vissza tud-e térni Amerika a Huntington, majd Trump által vágyott „nemzetállami” úthoz, vagy előre menekül az elbizonytalanított „birodalmi” úton.

Az alternatívák szétválasztása az ideáltípusok mentén természetesen nem sokat segít. Hiszen a korábbi „nemzetállami út” mindig is kétséges volt az Egyesült Államokban: hiányoztak a „hűség” Európában megszokott előzményei, adottságai. Az amerikai demokrácia mindig is kacérkodott a semleges állam mítoszával, ami, persze, Európától sem idegen, ha Habermas „alkotmányos patriotizmusára” gondolunk. Arra, hogy a politikai közösséghez elegendő a legitimnek tekintett alkotmány és más – racionális, mindenki által elfogadott – szabályok együttese. De ez felveti a kérdést (amit Hazony is felvet), hogy lehetséges-e olyan állam, amelyben az állam és alkotmánya iránti „általános hűség” elegendő ahhoz, hogy az emberek fegyelmezetten befizessék az adót, hogy áldozatokat vállaljanak háborús helyzet idején stb. Amerika sajátos útja ezt lehetségessé tette: egy modern szöveg (szerződés), az amerikai alkotmány kultikus, vallásos szöveggé vált – az iránta való hűség a zsidók Tóra iránti hűségére emlékeztet –, de épp az amerikaiak nemzetté válásának ez a sajátos mozzanata teremtette meg az átlépés szellemi-hitszerű indítékát a birodalmi attitűd felé is. Az amerikai demokrácia védelme ugyanis könnyen továbbfejleszthető volt a „világdemokrácia” irányába: a demokrácia sérülése a világ számos pontján az amerikai identitás sérelmeként is érzékelhető volt (megfelelő érdek esetén).

Bidentől kezdődően azonban ez a demokráciavédő és -exportáló birodalmi attitűd – úgy tűnik – „morális léket” kapott.

Mindaz, ami Amerikában történt az elmúlt időszakban – a megfékezhetetlen erőszakhullám, a választások tisztaságának a megkérdőjelezése – nem éppen tűnt a demokrácia apológiájának.

Persze, az amerikai politika birodalmi törekvéseit nem ez a morális akadály fékezi le, a „demokrácia-nyelv” csupán egy narratíva, amelyet le lehet váltani. És úgy tűnik, Biden most erre tesz kísérletet: a globális piaci szocializmus óvatos propagálása egy új narratíva bevezethetőségének a tesztje.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS