Idén Szilágyi Domokos verseit mondják Kolozsváron.
Május 12. és 15. között zajlik a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, ennek a záróeseménye négy éve a Hangzó csoda, a közösségi versmondás.
Idén hatodszorra rendezik meg a közösségi versmondó eseményt, a főszereplők egyrészt Szilágyi Domokos, másrészt azok, akik május 15-én vasárnap elmennek a kolozsvári Potaissa (Fogoly) utcába és 20 órától közösen elmondják a költő négy-öt versét. Nem kell előre megtanulni semmit, a résztvevők a helyszínen megkapják a verseket.
A Hangzó csodát 2011-ben találta ki Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkész és Molnár Levente kolozsvári színész, később csatlakozott hozzájuk Szilágyi Szabolcs újságíró, a Kolozsvári Rádió munkatársa.
„A Hangzó csoda lényege a csoda, ami mindig megtörténik, amikor versszerető emberek egymásra figyelnek” – mondta a Főtérnek Szilágyi Szabolcs. Igaza lehet, mivel az eseményen minden évben száznál is több ember mondja együtt a verset húsz-huszonöt percen át. Az előző években Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, László Noémi és Demény Péter verseit mondták, hol a Farkas utcában, hol Mátyás király szülőháza előtt, hol a Bánffy-palota udvarán.
A szervezők idén arra biztatják a részt venni szándékozókat, hogy gyúrjanak az eseményre, készítsenek egy videót, amelyen verset mondanak, majd osszák meg a Hangzó csoda Facebook-oldalán vagy küldjék el üzenetben.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.