// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Utolsó lehetőség!

// HIRDETÉS

Legalábbis az idén. Ne hagyja ki. Lehet, hogy tetszeni fog a zene is. De a Közösségi Sétatér tuti!

Utolsó napjához érkezett a lufiként hétnaposra fújt Jazz(y) in the Park. Nyár, van, vasárnap van, idő van, vakáció van. Mi kell még? Na, nézzük a kínálatot.

A hivatalos program szerint már zajlik (12.00 volt a kezdés időpontja) a Jazz for Kids program a sétatéri gyerekzónában. Együtt zajongás, együtt tanulás, ez a lényeg. Gyermekesek, zajkedvelők előnyben.

A Chillout Színpadon továbbra is DJ-k nyomulnak, szintén déltől. DJ Schnauzer (nem vicc, így hívják), Marwan Dua és Danaga.

Az Ifi Színpadon zajlik a nemzetközi verseny harmadik része, szintén tizenkettőtől. Ha minden igaz, ma kiderül, ki győz.

Aztán estefele színpadra lépnek a zárónapi csapatok. (Elvileg hattól, az alábbi sorrendben, de eddig egyszer se így történt.) A sort a hazai TiPtiL nyitja. Saját bevallásuk szerint a zenéjük a funk, dzsessz, drum’n’bass, dance, reggae és poszt-punk keveréke. Hát, kiderül.

 

 

A második csapat a szerbiai Eyot. A leírás szerint nincs stílusuk (komolyan), a rocktól a punkig, dzsesszig, ambientig mindent játszanak, ami eszükbe jut. De, mint minden hasonló zenekar, pozitív rezgéseket ígérnek ők is.

 

 

Utánuk a Tango With Lions következik. Hát, őket fogadjuk szeretettel. Mert görögök. És ugye, valószínűleg nem tudtak népszavazni a turné miatt. És hát, szarban is van az országuk. És nem dzsesszt játszanak, a fellelhető források szerint. Hanem rockzenét, elektro-beütésekkel. (Ja, nem is görögül énekel a néni.) Na mindegy, én már semmin sem csodálkozom. Esetleg felteszem a halk kérdést: a fesztivál szervezői szoktak dzsesszt hallgatni? Vagy a Youtube-kattintások száma alapján válogatják össze a meghívandó csapatokat.

 

 

És végül, a mai este fénypontja: a N.O.H.A. Vagyis az amerikai-cseh, sőt, kozmopolita Noise of Human Art. Drum'n'bass, világzene, funky groove, amit akartok. Ma este nagy bulira hunynak ki a fesztiváli fények.

 

 

Kíváncsian várjuk, mi lesz még a nyári Sétatéren. Mert erőst szeretjük a hangulatot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS