Legalábbis az idén. Ne hagyja ki. Lehet, hogy tetszeni fog a zene is. De a Közösségi Sétatér tuti!
Utolsó napjához érkezett a lufiként hétnaposra fújt Jazz(y) in the Park. Nyár, van, vasárnap van, idő van, vakáció van. Mi kell még? Na, nézzük a kínálatot.
A hivatalos program szerint már zajlik (12.00 volt a kezdés időpontja) a Jazz for Kids program a sétatéri gyerekzónában. Együtt zajongás, együtt tanulás, ez a lényeg. Gyermekesek, zajkedvelők előnyben.
A Chillout Színpadon továbbra is DJ-k nyomulnak, szintén déltől. DJ Schnauzer (nem vicc, így hívják), Marwan Dua és Danaga.
Az Ifi Színpadon zajlik a nemzetközi verseny harmadik része, szintén tizenkettőtől. Ha minden igaz, ma kiderül, ki győz.
Aztán estefele színpadra lépnek a zárónapi csapatok. (Elvileg hattól, az alábbi sorrendben, de eddig egyszer se így történt.) A sort a hazai TiPtiL nyitja. Saját bevallásuk szerint a zenéjük a funk, dzsessz, drum’n’bass, dance, reggae és poszt-punk keveréke. Hát, kiderül.
A második csapat a szerbiai Eyot. A leírás szerint nincs stílusuk (komolyan), a rocktól a punkig, dzsesszig, ambientig mindent játszanak, ami eszükbe jut. De, mint minden hasonló zenekar, pozitív rezgéseket ígérnek ők is.
Utánuk a Tango With Lions következik. Hát, őket fogadjuk szeretettel. Mert görögök. És ugye, valószínűleg nem tudtak népszavazni a turné miatt. És hát, szarban is van az országuk. És nem dzsesszt játszanak, a fellelhető források szerint. Hanem rockzenét, elektro-beütésekkel. (Ja, nem is görögül énekel a néni.) Na mindegy, én már semmin sem csodálkozom. Esetleg felteszem a halk kérdést: a fesztivál szervezői szoktak dzsesszt hallgatni? Vagy a Youtube-kattintások száma alapján válogatják össze a meghívandó csapatokat.
És végül, a mai este fénypontja: a N.O.H.A. Vagyis az amerikai-cseh, sőt, kozmopolita Noise of Human Art. Drum'n'bass, világzene, funky groove, amit akartok. Ma este nagy bulira hunynak ki a fesztiváli fények.
Kíváncsian várjuk, mi lesz még a nyári Sétatéren. Mert erőst szeretjük a hangulatot.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.