// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Szent László-ünnep kezdődik Nagyváradon

// HIRDETÉS

A hagyományos egyházi és kulturális programokkal, Magyar Filmnapokkal, tradicionális kínai operával és Rúzsa Magdival jubilál a Festum Varadinum.

Egyházi események, művelődéstörténeti és történelmi kerekasztalok, iskolanapok, irodalmi beszélgetések, klasszikus és könnyűzenei koncertek, színházi előadások, kiállítások, valamint filmnapok várják mindazokat, akik április 17–24. között Nagyváradra látogatnak a 25. Festum Varadinum ünnepségsorozatra.

A nagyváradi történelmi egyházak és civilszervezetek által szervezett Festum Varadinum hivatalosan az április 17-én Nagyvárad-Újvárosi templomban tartandó istentisztelettel, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új székházának avatásával kezdődik, április 14–16 között előrendezvényekre is sort kerítenek a szervezők.

A már hagyományosnak számító programok mellett – mint a hétfői Apáról fiúra népi mesterségek bemutatója, az iskolanapok, vagy a történelmi vetélkedők –, idén először szervezi meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség a Magyar Filmnapokat. Április 14-17., valamint 25–26. között olyan filmeket vetítenek, mint a Tüskevár, Swing, vagy a Fekete leves.

Április 20-án és 21-én a székesfehérvári testvérkapcsolatok jegyében zajló eseményekre számíthatnak az érdeklődők: a Művészek Társaságának kiállítása mellett a Vox Mirabilis kórus előadására, valamint több, az I. Világháborúnak emléket állító kiállításra kerül sor.

A komoly- és könnyűzenei programok fellépői között találjuk a Varadinum Vonósnégyest, a Nagyváradi Állami Egyetem és Debreceni Egyetem zene szakos diákjait, Rákász Gergelyt, valamint Rúzsa Magdit is. Ez utóbbi 23-án, szombaton 20 órától lép fel a Bémer téren.

A Szigligeti Színház több kiemelkedő színházi előadásnak ad helyet: április 19-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Vízkeresztjét, április 20-án a Li Yaxian című tradicionális kínai operát láthatják az érdeklődők. A Festum Varadinum zárógáláján a Nagyvárad Táncegyüttes Stabat Mater című táncoratóriumát tűzik műsorra.

A teljes program a műsorfüzetben böngészhető.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS