A Nyeregben is látható lesz augusztusban a székely szenvedéstörténet, a Csíksomlyói passió. Rendhagyó előadást ígérnek.
Újabb grandiózus produkciót láthatnak az érdeklődők a csíksomlyói hegynyeregben: több száz erdélyi szereplővel, valamint az eredeti szereplőgárdával mutatják be augusztus 18-án a Csíksomlyói passió című előadást, a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkcióját.
Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója elmondta: a produkció előzménye a Jézus szenvedéstörténetéről a Nemzeti Színházban tavaly bemutatott előadás. A csíksomlyói hegynyeregbe látható előadásban a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett több száz erdélyi zenész és táncos is szerepel. De közreműködik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekkórusa és Molnár Levente operaénekes is.
Az előadás négyféle szövegből áll össze, egyrészt a 18. században Csíksomlyón bemutatott régi iskoladrámákból, másrészt a Szentírásból átemelt szövegekből, de megjelennek benne Berecz András által megszólaltatott archaikus népénekek, mesék, legendák, míg a Szőcs Géza 90-es években íródott Passiója adja.

Fotó: a Magyar Nemzeti Színház honlapja
A Nemzeti Színházban zárt térben bemutatott bensőséges történettel a Nyeregben ki kellett „nyúlni” a nézők felé, ezért szigeteket hoztak létre a nézőtéren, hogy a szereplők állandóan ott legyenek a tömegben.
Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes igazgatója szerint a produkciót a székely anyag lengi át, a Nemzeti Táncegyüttes negyven táncosához mintegy száz erdélyi táncos csatlakozik. Szerinte az előadásba bevont helyi táncosok biztosítják a kötődést a hagyományhoz, a helyszínhez.
A cselekmény három hatalmas színpadon játszódik majd, Székely László monumentális díszletei pedig eleve úgy készültek, hogy Csíksomlyón is használhatók legyenek. Az előadásról ITT lehet többet megtudni.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.