// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Passiójáték: több száz táncos lép fel a csíksomlyói Nyeregben

// HIRDETÉS

A Nyeregben is látható lesz augusztusban a székely szenvedéstörténet, a Csíksomlyói passió. Rendhagyó előadást ígérnek.

Újabb grandiózus produkciót láthatnak az érdeklődők a csíksomlyói hegynyeregben: több száz erdélyi szereplővel, valamint az eredeti szereplőgárdával mutatják be augusztus 18-án a Csíksomlyói passió című előadást, a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkcióját.

Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója elmondta: a produkció előzménye a Jézus szenvedéstörténetéről a Nemzeti Színházban tavaly bemutatott előadás. A csíksomlyói hegynyeregbe látható előadásban a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett több száz erdélyi zenész és táncos is szerepel. De közreműködik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekkórusa és Molnár Levente operaénekes is.

Az előadás négyféle szövegből áll össze, egyrészt a 18. században Csíksomlyón bemutatott régi iskoladrámákból, másrészt a Szentírásból átemelt szövegekből, de megjelennek benne Berecz András által megszólaltatott archaikus népénekek, mesék, legendák, míg a Szőcs Géza 90-es években íródott Passiója adja.

Fotó: a Magyar Nemzeti Színház honlapja

A Nemzeti Színházban zárt térben bemutatott bensőséges történettel a Nyeregben ki kellett „nyúlni” a nézők felé, ezért szigeteket hoztak létre a nézőtéren, hogy a szereplők állandóan ott legyenek a tömegben.

Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes igazgatója szerint a produkciót a székely anyag lengi át, a Nemzeti Táncegyüttes negyven táncosához mintegy száz erdélyi táncos csatlakozik. Szerinte az előadásba bevont helyi táncosok biztosítják a kötődést a hagyományhoz, a helyszínhez.

A cselekmény három hatalmas színpadon játszódik majd, Székely László monumentális díszletei pedig eleve úgy készültek, hogy Csíksomlyón is használhatók legyenek. Az előadásról ITT lehet többet megtudni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS