Ha nincs szombatra jobb programja, irány a Kemények által nemrég visszakapott várkastély.
Miután idén szeptember utolsó napján végre visszaadták a Kemény családnak azt a várkastélyt, amelynek háromszáz évig jogos tulajdonosai voltak, a család úgy döntött, hogy november 8-án nyílt napot tart a marosvécsi kastélyban.
Reggel 9 órakor kerül sor a gyülekezésre a kastély udvarán, fél tízkor megkoszorúzzák a báró Kemény János emlékét megörökítő domborművet, majd 10 órakor ünnepélyesen megnyitják a kastély kapuját. A nyílt napra várják Magyarország csíkszeredai főkonzulját, Zsigmond Barna Pált, Tőkés László EP-képviselőt, Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjét és Kelemen Hunor leköszönt kulturális minisztert is.
A kastély örököseinek képviselői beszámolnak a család és a kastély történetéről, ezután pedig a látogatókkal bejárják a kastély tereit átadás utáni eredeti állapotukban.
Művelődési műsorra is sor kerül, amelyre meghívták Szabó Előd, Robert Brai, Fülöp Erzsébet, Kilyén Ilka és Kozsik József előadóművészeket, illetve a 9 éves Tamás Ádámot, aki zongorakísérettel hegedül. A tervek szerint fellép a Bíborka együttes és a marosvécsi tánccsoport.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.