Nyílt nap a marosvécsi kastélyban
Ha nincs szombatra jobb programja, irány a Kemények által nemrég visszakapott várkastély.
Miután idén szeptember utolsó napján végre visszaadták a Kemény családnak azt a várkastélyt, amelynek háromszáz évig jogos tulajdonosai voltak, a család úgy döntött, hogy november 8-án nyílt napot tart a marosvécsi kastélyban.
Reggel 9 órakor kerül sor a gyülekezésre a kastély udvarán, fél tízkor megkoszorúzzák a báró Kemény János emlékét megörökítő domborművet, majd 10 órakor ünnepélyesen megnyitják a kastély kapuját. A nyílt napra várják Magyarország csíkszeredai főkonzulját, Zsigmond Barna Pált, Tőkés László EP-képviselőt, Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjét és Kelemen Hunor leköszönt kulturális minisztert is.
A kastély örököseinek képviselői beszámolnak a család és a kastély történetéről, ezután pedig a látogatókkal bejárják a kastély tereit átadás utáni eredeti állapotukban.
Művelődési műsorra is sor kerül, amelyre meghívták Szabó Előd, Robert Brai, Fülöp Erzsébet, Kilyén Ilka és Kozsik József előadóművészeket, illetve a 9 éves Tamás Ádámot, aki zongorakísérettel hegedül. A tervek szerint fellép a Bíborka együttes és a marosvécsi tánccsoport.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.
Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.
Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
