Ha nincs szombatra jobb programja, irány a Kemények által nemrég visszakapott várkastély.
Miután idén szeptember utolsó napján végre visszaadták a Kemény családnak azt a várkastélyt, amelynek háromszáz évig jogos tulajdonosai voltak, a család úgy döntött, hogy november 8-án nyílt napot tart a marosvécsi kastélyban.
Reggel 9 órakor kerül sor a gyülekezésre a kastély udvarán, fél tízkor megkoszorúzzák a báró Kemény János emlékét megörökítő domborművet, majd 10 órakor ünnepélyesen megnyitják a kastély kapuját. A nyílt napra várják Magyarország csíkszeredai főkonzulját, Zsigmond Barna Pált, Tőkés László EP-képviselőt, Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjét és Kelemen Hunor leköszönt kulturális minisztert is.
A kastély örököseinek képviselői beszámolnak a család és a kastély történetéről, ezután pedig a látogatókkal bejárják a kastély tereit átadás utáni eredeti állapotukban.
Művelődési műsorra is sor kerül, amelyre meghívták Szabó Előd, Robert Brai, Fülöp Erzsébet, Kilyén Ilka és Kozsik József előadóművészeket, illetve a 9 éves Tamás Ádámot, aki zongorakísérettel hegedül. A tervek szerint fellép a Bíborka együttes és a marosvécsi tánccsoport.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Meghalt az a férfi a kórházban, akit néhány nappal korábban egy Argeș megyei településen elütött egy autó, miközben az országút szélén közlekedett kerékpárral. A levegőbe repült, miután hátulról, teljes sebességgel elgázolták.
Az európai államok közel kétharmada készül emelni a férfiak nyugdíjkorhatárát, háromnegyedük pedig a nőkét is a 2060-as évek végéig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Pensions at a Glance 2025 című jelentésén alapuló tanulmány szerint.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.