Nyílt nap a marosvécsi kastélyban
Ha nincs szombatra jobb programja, irány a Kemények által nemrég visszakapott várkastély.
Miután idén szeptember utolsó napján végre visszaadták a Kemény családnak azt a várkastélyt, amelynek háromszáz évig jogos tulajdonosai voltak, a család úgy döntött, hogy november 8-án nyílt napot tart a marosvécsi kastélyban.
Reggel 9 órakor kerül sor a gyülekezésre a kastély udvarán, fél tízkor megkoszorúzzák a báró Kemény János emlékét megörökítő domborművet, majd 10 órakor ünnepélyesen megnyitják a kastély kapuját. A nyílt napra várják Magyarország csíkszeredai főkonzulját, Zsigmond Barna Pált, Tőkés László EP-képviselőt, Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjét és Kelemen Hunor leköszönt kulturális minisztert is.
A kastély örököseinek képviselői beszámolnak a család és a kastély történetéről, ezután pedig a látogatókkal bejárják a kastély tereit átadás utáni eredeti állapotukban.
Művelődési műsorra is sor kerül, amelyre meghívták Szabó Előd, Robert Brai, Fülöp Erzsébet, Kilyén Ilka és Kozsik József előadóművészeket, illetve a 9 éves Tamás Ádámot, aki zongorakísérettel hegedül. A tervek szerint fellép a Bíborka együttes és a marosvécsi tánccsoport.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint
Kihagyott járulékfizetési időszakok, informatikai hibák és a jogszabály helytelen alkalmazása miatt is tévesen állapíthatták meg a nyugdíjakat Romániában.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.
Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
