Képregényben támad fel a magyar reformáció szupererővel megáldott nagyasszonya

Emlékeznek még a jórészt közadakozásból megvalósult, már megjelenése előtt kultuszgyanús képregényre, a Nyugat + zombikra? Arra, amelynek a története dióhéjban az, hogy Ady és a többi nyugatos szerző Babits szülinapját ünnepli, amikor a kávéházi vendégek rejtélyes módon élőhalottakká változnak, ezért a múlt század eleji irodalmi nagyságaink kénytelenek átváltani gyilkológép üzemmódra, és szecskává aprítják az ünneprontó zombikat.

Ez már akkor is olyan mérvű agymenésnek tűnt, hogy kíváncsi lettem, mi van (még) annak az embernek a fejében – Csepella Olivérnek hívják a grafikust –, akinek eszébe jutott összeereszteni a par excellence magaskultúra ikonikus alkotóit a tömegkultúra legsötétebb bugyrának kreatúráival.

Néhány napja ez is kiderült. A magyar reformáció, konkrétabban Lorántffy Zsuzsanna van a fejében és a tolla hegyén.

A tavalyi esztendő a reformáció 500. évfordulója volt, és mint ilyen, a reformáció emlékéve. Ennek egyfajta zárómomentumaként rendelt meg a Reformáció Emlékbizottság egy képregényt, amelynek egy híres magyar reformátor áll a középpontjában. Hogy miért?

– ezt Hafenscher Károly evangélikus lelkész, a jubileumi programokért felelős bizottság miniszteri biztosa nyilatkozta a reformacio.ma oldalnak. A választás pedig, talán rendhagyó módon, egy híres protestáns nőre esett: Lorántffy Zsuzsannára – mint Hafenscher mondta, ezzel híres női reformátoraink előtt szerettek volna tisztelegni.

A képregény, amely a Lorántffy Zsuzsanna megír egy levelet roppant invenciózus címet viseli, azt az epizódot eleveníti fel, amikor a fejedelemasszony megmenti Apáczai Csere Jánost a saját koronás fia haragjától. Mi tagadás, merész döntés volt a Reformáció Emlékbizottság részéről pont Csepella Olivért felkérni az alkotómunka elvégzésére, a képregény ugyanis tele van a protestáns kegyességgel nehezen összeegyeztethető csípős humorral és időnként meredek poénokkal.

(A kép kattintásra magyobb méretben megnyílik)

A sztoriban maga a képregényrajzoló figurája is megjelenik, és többek közt ilyeneket mond a szelíd, ám agyafúrt Lorántffynak:

Persze, aztán kiderül, hogy ez a szupererő a fejedelemasszony intelligenciájában és haladó szellemű gondolkodásmódjában rejlik, nem a fizikai adottságaiban.

– mesélte Csepella Olivér képregényének hősnőjéről. Ez utóbbi pedig – még ha nem is minden egyes fordulatnál, de – borítékolható. Aki nem hiszi, KATTINTSON IDE, mert a Reformáció Emlékbizottság jóvoltából a képregény teljes terjedelmében megtekinthető, illetve elolvasható.

Soli Deo gloria!