Bivalyerős a program idén is, az óceánon innen és túlról is lépnek fel előadók Erdély legszerethetőbb fesztiválján.
Aki a Mérai Világzenei Csűrfesztivál előző két kiadásán táncra perdült a Szarka-teleken, majd megpihent a közeli gyümölcsösben, annak bizonyára fölösleges hangsúlyozni, miért ez a rendezvény az egyik legszerethetőbb a környéken. Idén augusztus 2–5. között ismét lesz légyott az öreg diófa alatt, a csűrszínpad előtt.
A szervezők ezúttal azt ígérik, ráerősítenek a magyar és román nép- és világzenei vonalra, de kapunk majd észak-, közép- és dél-amerikai fülbevalót, s közben helyi ízeket, ínyencségeket is kóstolgathatunk.
A rendezvény első napján, augusztus 2-án a szászcsávási Nadara indítja a mulatozást, a magyarországi folkpatikával, a Putripoppal, majd a budapesti Ferenczi György és a Rackajam zárja csűrbulit.
Azoknak sem lesz okuk panaszra, akik az autentikus kalotaszegi hangokért szeretik a rendezvényt: pénteken kerül sor a Fölszállott a páva gálaműsorra, de színpadra lép a máramarosi Grupul Iza és a magyarországi Fonó zenekar, akik Európa és a világ számos, nagy nevű koncerttermeiben zenéltek már. A szervezők azt ígérik, este összegyűlnek a csűrben Kalotaszeg, Szászcsávás és Palatka legjobb muzsikusai, hogy hajnalig húzzák a talpalávalót.
Tavaly ilyen volt a hangulat a Szarka-teleken:
Szombaton, augusztus 4-én a kolozsvári közönség által jól ismert Nightlosers és a világhírű Besh o Drom mellett a chilei deRuts diktálja majd a táncrendet.
Vasárnap is dél- és észak amerikai ritmusok feszítik szét a csűrt: a Laura Lackey’s Rhythm Revue autentikus swing, jazz, blues és calypso ritmusokkal készül a mérai bulira, de érkezik a tavalyi nagy közönségkedvenc, a Guajiro Calentano is. A legnevesebb magyarországi cigányzenekarok vezetői által alapított Olah Gipsy Bands fesztiválzáró fellépése előtt a marosszéki Eztán készíti majd elő a terepet az udvari tánctéren.
Naponta az esti órákig kézműves, zenés, táncos foglalkozásokkal várják a gyerekeket, a helyi bivalymúzeumban pedig kalotaszegi gasztroudvart rendeznek be, ahol a helyi kistermelők biztosítják majd a fincsi házias falatokat.
Méra könnyen megközelíthető: a fesztivál ideje alatt a kolozsvári kisállomástól és a Magyar Operától nap közben, sőt éjszaka is rendszeresen járnak buszok a faluba és vissza.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.