Ó, mondd, te kit választanál? Nem politikust, erdmagyar költőt. Bár a kettő néha ugyanaz!
Na kérem. Az Erdélyi Figyelő (egy remek televíziós műsor a kolozsvári magyar tévében) ismét megszervezte a Versek versenyét, a Költészet Napja alkalmából. (Itt jegyezzük meg némi sajnálkozással: milyen kár, hogy prózaírók napja még nincs. Pedig van öngyi prózaírónk, nem is egy.)
Arról van szó, hogy irodalmi lapok szerkesztőinek javaslatai alapján összegyűlt 11 erdélyi magyar költő egy-egy verse. A verseket 11 színész mondta el kamerák előtt. Ezek a videók felkerültek az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalára. És itt lehet szavazni a kedvencekre. Az ugyan furcsa, hogy ha a verszabáló olvasónak úgy tartja úri kedve, akár mind a 11 versre szavazhat. Mert, ugye, ez olyan, mintha 11 pártra voksolna valami választáson. Mindegy, a lényeg, hogy lehet szavazni. Jó versekre, kevésbé jókra, szabad elhatározás szerint.
Április 11-ig nyitva állnak a virtuális urnák. Nagy könnyebbség, hogy regisztrálni, borítékolni sem kell. Csak bökni a lájkot. A szavazók értékes könyvjutalmat kapnak (hm, ez lenne a választási baksis megfelelője?), a költők babért a levesbe. És mindenki jól jár.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.