Háromdimenziós épületvetítéssel, fáklyás felvonulással és reneszánsz hangulatú kulturális eseménysorral ünneplik Mátyás király születésnapját február utolsó hétvégéjén Kolozsváron. Íme a program.
Február 23–25. között immár 26. alkalommal szervezi meg a reneszánsz hangulatú Kolozsvári Mátyás Napokat az Amaryillis Társaság. Az idei kiadás különlegessége, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Mátyás király-emlékévhez csatlakozik, ennek köszönhetően megszervezésében a Kincses Kolozsvár Egyesület is szerepet vállal. A háromnapos programsorozat partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A szervezők tájékoztatása szerint február 23-án, Mátyás születésének 575. évfordulóján az események helyszíne a Sapientia Tordai úti épülete lesz, amelynek aulája a jövőben Mátyás király nevét viseli. Az est keretében Kostyák Előd Kodály műveket ad elő Brassai Sámuel gordonkáján, valamint a Mátyás király életterei című kiállítás megnyitója mellett Kolozsvár legnagyobb szülöttjének 1458-as királlyá választásáról tart előadást Lupescu Radu történész.
A Kolozsvári Mátyás Napok rendezvénysorozatának gerincét a szombati nap programjai képezik. A Diákművelődési Házban délelőtt 11-től a szervezők gazdag eseménysorral várják a felnőtteket és gyerekeket egyaránt, amelyek révén felelevenedik Mátyás király élete és uralkodása, ezáltal pedig a Magyar Királyság virágkora. Jelen lesz a Kolozsvári Magyar Napok interaktív történelmi gyermekfoglalkozásainak közkedvelt vendége, a szigethalmi Emese Park harminc fős várnépével. Lesz még táncház, és azt megelőzően mindenki számára élményt tartogat a Benedek Elek meséje nyomán rendezett Az aranyszőrű bárány című táncjáték, az Udvarhelyi Táncműhely előadásában. Ugyanitt Pennaforgatók Mátyás király mesebirodalmában címmel kiállítás nyílik a kortárs magyar illusztrátorok fiatal generációjának munkáiból, és sor kerül Marosán Csaba színművész Mátyás király udvarában jártam című előadására.
Délután 17 órától kerül sor a Farkas utcai református templomban a Csíkszeredai Fesztiválkórus reneszánsz kórusművekből összeállított hangversenyére, majd 18 órától fáklyás felvonulás indul, a főtéri szoborcsoport érintésével, Mátyás király szülőházához. „575 fáklyával, középkori viseletbe öltözött népes udvartartás kíséretében, dobpergés és dudaszó mellett vonulhatunk végig Kolozsvár belvárosán, a nagy király 575. születésnapját ünnepelve” – szerepel a közleményben.
Bordos László Zsoltot nem kell bemutatni Kolozsvár közönségének, hiszen épületvetítésével egyszer már lenyűgözte a kolozsvári közönséget. Ezúttal Mátyás király szülőházára álmodott meg egy háromdimenziós animációt. A szombati estét a Musica Historica régi zene együttes koncertje és az Amaryllis együttes reneszánsz tánca zárja.
Február 25-én, vasárnap a Kolozsvári Mátyás Napok eddigi kiadásainak hagyományát folytatva istentiszteletre kerül sor, ezúttal a törökvágási református templomban. 17 órától a sétatéri Kaszinóban végül régi zenei koncertekkel és reneszánsz táncbemutatóval zárul a programsorozat, mely egyben a Mátyás-emlékév kolozsvári nyitányát is jelenti.
A teljes program itt érhető el.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.