Háromdimenziós épületvetítéssel, fáklyás felvonulással és reneszánsz hangulatú kulturális eseménysorral ünneplik Mátyás király születésnapját február utolsó hétvégéjén Kolozsváron. Íme a program.
Február 23–25. között immár 26. alkalommal szervezi meg a reneszánsz hangulatú Kolozsvári Mátyás Napokat az Amaryillis Társaság. Az idei kiadás különlegessége, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Mátyás király-emlékévhez csatlakozik, ennek köszönhetően megszervezésében a Kincses Kolozsvár Egyesület is szerepet vállal. A háromnapos programsorozat partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A szervezők tájékoztatása szerint február 23-án, Mátyás születésének 575. évfordulóján az események helyszíne a Sapientia Tordai úti épülete lesz, amelynek aulája a jövőben Mátyás király nevét viseli. Az est keretében Kostyák Előd Kodály műveket ad elő Brassai Sámuel gordonkáján, valamint a Mátyás király életterei című kiállítás megnyitója mellett Kolozsvár legnagyobb szülöttjének 1458-as királlyá választásáról tart előadást Lupescu Radu történész.
A Kolozsvári Mátyás Napok rendezvénysorozatának gerincét a szombati nap programjai képezik. A Diákművelődési Házban délelőtt 11-től a szervezők gazdag eseménysorral várják a felnőtteket és gyerekeket egyaránt, amelyek révén felelevenedik Mátyás király élete és uralkodása, ezáltal pedig a Magyar Királyság virágkora. Jelen lesz a Kolozsvári Magyar Napok interaktív történelmi gyermekfoglalkozásainak közkedvelt vendége, a szigethalmi Emese Park harminc fős várnépével. Lesz még táncház, és azt megelőzően mindenki számára élményt tartogat a Benedek Elek meséje nyomán rendezett Az aranyszőrű bárány című táncjáték, az Udvarhelyi Táncműhely előadásában. Ugyanitt Pennaforgatók Mátyás király mesebirodalmában címmel kiállítás nyílik a kortárs magyar illusztrátorok fiatal generációjának munkáiból, és sor kerül Marosán Csaba színművész Mátyás király udvarában jártam című előadására.
Délután 17 órától kerül sor a Farkas utcai református templomban a Csíkszeredai Fesztiválkórus reneszánsz kórusművekből összeállított hangversenyére, majd 18 órától fáklyás felvonulás indul, a főtéri szoborcsoport érintésével, Mátyás király szülőházához. „575 fáklyával, középkori viseletbe öltözött népes udvartartás kíséretében, dobpergés és dudaszó mellett vonulhatunk végig Kolozsvár belvárosán, a nagy király 575. születésnapját ünnepelve” – szerepel a közleményben.
Bordos László Zsoltot nem kell bemutatni Kolozsvár közönségének, hiszen épületvetítésével egyszer már lenyűgözte a kolozsvári közönséget. Ezúttal Mátyás király szülőházára álmodott meg egy háromdimenziós animációt. A szombati estét a Musica Historica régi zene együttes koncertje és az Amaryllis együttes reneszánsz tánca zárja.
Február 25-én, vasárnap a Kolozsvári Mátyás Napok eddigi kiadásainak hagyományát folytatva istentiszteletre kerül sor, ezúttal a törökvágási református templomban. 17 órától a sétatéri Kaszinóban végül régi zenei koncertekkel és reneszánsz táncbemutatóval zárul a programsorozat, mely egyben a Mátyás-emlékév kolozsvári nyitányát is jelenti.
A teljes program itt érhető el.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.