Bemutatjuk a főtéri nagyszínpadon fellépő előadókat.
Elkészült az idei Kolozsvári Magyar Napok véglegesnek szánt nagyszínpadi koncertprogramja, bár az előadók többségének fellépését már korábban is beharangozták a szervezők. A magyar ún. könnyűzenei élet jól ismert fellépőire csápolhat a nagyérdemű – az idén 700 éves Kolozsvár tiszteletére.
Napi lebontásban a következő dzenekarokkal, énekesekkel találkozhatunk (az előadók nevei előtti számok természetesen a kezdési időpontot jelzik):
Augusztus 16., kedd:
19.30: Knock-Out – Erdély egyik legismertebb zenekara, és ez már akkor is így volt, amikor mi voltunk egyetemisták, klasszikus, dallamos, transzszilván ízekkel átitatott rockzenét játszanak;
21.00: Nagy Feró és a Beatrice – róluk nem is mondunk semmit, Nagy Feró az Nagy Feró, ő a Nemzet Csótánya, még most is, mindörökké, ámen;
Augusztus 17., szerda:
19.00: Bagossy Brothers Company – az alig három éve alakult fiúbandának üstökösként ível felfelé a pályája, és bár nem ismerjük túlzottan közelről, koncertjükön már voltunk, és garantáltan jól lehet bulizni rá;
21.00: Budapest Bár – ők azok, akik sokan vannak, és mindenféle régi slágert meg autentikus cigánynótákat dolgoznak fel, és a tagjai között van Szőcs Krisztián a Heaven Street Sevenből, Mező Misi a Magna Cum Laudéből vagy Lovasi András, bár őt nem látjuk a most fellépő zenészek névsorában;
Augusztus 18., csütörtök:
17.00: Szent István-napi néptáncgála – ilyenkor a legkülönbözőbb nációk népviseletébe öltözött táncoslányok és -fiúk lepik el a városközpontot, és egy délután erejéig a folklóré lesz a Főtér;
21.00: Zenevonat szuperprodukció – ez olyan, mintha az LGT lenne, csak éppen Presser Pici és a nemrég elhunyt Somló Tamás hiányzik belőle, de itt van Karácsony János és Solti János a régi felállásból, plusz Heincz Gábor Biga gitáros-énekes;
Augusztus 19., péntek:
21.00: gálaműsor, aztán
21.30: a Hunyadi László című opera, majd
23.00: látványos videomapping, azaz vetítés a Szent Mihály templom falára, mindez a 700 éves Kolozsvár tiszteletére;
Augusztus 20., szombat, nemzeti ünnep:
21.00: Ákos – bár sokaknak csak a női princípium vagy épp Böjte atyai árvái jutnak eszükbe róla, Ákos muzsikájára teljes joggal illik az „igényes magyar popzene” meghatározás, hangzásvilágát váltogatja, az akusztikustól a keményebb rockon át a szintipopig (talán az utóbbi van soron éppen), de mindezt kifogástalan zenei-technikai minőségben;
Augusztus 21., vasárnap:
20.00: a Kolozsvári Magyar Napok zárógálája, ilyenkor szokott beszédet mondani a főszervező, (néha) a polgármester, a polgármester helyettese, és más, magas rangú magyarországi és romániai politikusok;
21.00: Omega – a leghosszabb ideje színpadon (és talpon) maradt magyar együttes, amely a magyar még beat hőskorában indult, de volt hard rock, pszichedelikus, űrrock korszaka is, igazi nagy öregek, akiknek „már csak a Rolling Stones liheg a nyakába”, és nem mellékesen, először lépnek fel Kolozsváron.
Mindez csak a nagyszínpad kínálata, de koncertek lesznek a Farkas utcai és Fogoly utcai kisszínpadokon is. Ezeknek a programjáról várhatóan a hétvégén induló/frissülő magyarnapok.ro honlapról értesülhetünk majd.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.