A szovjet fogság évtizedekig tabutémának számított: történészek egy előadássorozat keretében oszlatják a homályt Kolozsváron.
Magyarok szovjet fogságban 1944 és 1953 között címmel több hónapon át tartó előadássorozatot szervez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsváron. 2016. májusa és 2017. februárja között – a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében – havonta egy előadást tartanak rangos külföldi és erdélyi meghívottak.
A második világháborút követően több mint 200 000 magyart hurcoltak el szovjet fogságba – kevesen tudják, hogy 5000 főt éppen Kolozsvárról hurcolt el a Vörös Hadsereg, a foglyok mintegy harmada pusztulhatott el a többéves szovjet fogságban.
„A szovjet fogság a kommunizmus évei alatt tabutémának számított. Ezért generációk nőttek fel úgy, hogy szinte semmit sem tudtak a magyar polgári lakosság jogtalan kényszermunkára hurcolásáról. Az előadássorozat elsődleges célja éppen ezért az, hogy a széles közvélemény előtt tegye ismertté a magyarok 1944-1945-ös Szovjetunióba hurcolásának történéseit, elősegítve ezáltal a kollektív emlékezet megerősítését” – szerepel az előadássorozat leírásában.
Az első előadást dr. Murádin János Kristóf egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának kancellárja tartja Emlékezet és megemlékezés. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban 1944 és 1953 között címmel, 2016. május 11-én 18 órától a Sapi Tordai úti épületében.
Az előadások az érdeklődő nagyközönség számára is nyitottak.

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Esélyesebb, hogy technokrata miniszterelnöke lesz Romániának, mint hogy valamely pártpolitikus – derül ki a Polymarket előrejelzési piac fogadásaiból.
A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
„Ízlésromboló rángatózásnak” nevezte Tőkés László nyugalmazott református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Hegedűs Zsolt tiszás politikusnak, az egészségügyi miniszteri tisztség várományosának táncát.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.