Erdélyi magyarok a Gulágon
A szovjet fogság évtizedekig tabutémának számított: történészek egy előadássorozat keretében oszlatják a homályt Kolozsváron.
Magyarok szovjet fogságban 1944 és 1953 között címmel több hónapon át tartó előadássorozatot szervez a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsváron. 2016. májusa és 2017. februárja között – a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében – havonta egy előadást tartanak rangos külföldi és erdélyi meghívottak.
A második világháborút követően több mint 200 000 magyart hurcoltak el szovjet fogságba – kevesen tudják, hogy 5000 főt éppen Kolozsvárról hurcolt el a Vörös Hadsereg, a foglyok mintegy harmada pusztulhatott el a többéves szovjet fogságban.
„A szovjet fogság a kommunizmus évei alatt tabutémának számított. Ezért generációk nőttek fel úgy, hogy szinte semmit sem tudtak a magyar polgári lakosság jogtalan kényszermunkára hurcolásáról. Az előadássorozat elsődleges célja éppen ezért az, hogy a széles közvélemény előtt tegye ismertté a magyarok 1944-1945-ös Szovjetunióba hurcolásának történéseit, elősegítve ezáltal a kollektív emlékezet megerősítését” – szerepel az előadássorozat leírásában.
Az első előadást dr. Murádin János Kristóf egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának kancellárja tartja Emlékezet és megemlékezés. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban 1944 és 1953 között címmel, 2016. május 11-én 18 órától a Sapi Tordai úti épületében.
Az előadások az érdeklődő nagyközönség számára is nyitottak.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
