Az irodalomra szomjazó tikkadt szöcskenyájak (vagyis a közönség) még nem futott be igazán, de ez még csak a kezdet kezdete.
Csütörtökön délután két órakor berúgta motorjait a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, mégpedig a Bánffy-palota udvarán. Könyvhét ugyan volt Kolozsvárott a tavalyi pandémiás évben is, például, de azért más érzés maszk meg oltásigazolás nélkül besétálni a helyszínre. Sokan nem voltunk (meghívottak, szervezők, sajtó, pár politikus és néhány érdeklődő polgár), de hát ez az időpont talán a strandolásnak jobban megfelel, akkor is, ha nem lenne munkanap.
Az ünnepi megnyitó beszédek valóban ünnepiek voltak, igaz, a beszélők beleszőttek néhány kevésbé szoborszerű gondolatot is. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármester asszonya például megjegyezte: amikor nem dolgozik, leginkább motorozni szeret, utána pedig megiszik egy jó kávét és (el)olvas egy jó könyvet. Markó Béla költő nagyívű szimbólumokat festett a múzeumi udvar egére: jó lenne, ha a könyvek megállíthatnák a szomszédban zajló háborút, például úgy, hogy az orosz hadsereg besétál egy lerombolt könyvtárba és mindenről (értsd, a pusztításról is) megfeledkezve olvasni kezd. Mile Lajos főkonzul úr az író és az olvasó ugyancsak bonyolult viszonyáról beszélt.
Apropó, kedves Olvasó! Az író és az olvasó között valóban átkozottul bonyolult tud lenni a viszony, de hadd egyszerűsítsük le, bár a következő pár nap erejéig. Egyszerűen legyünk kíváncsiak. Megéri, mert június 9. (csütörtök) és 12. (vasárnap) között irtó sok íróval, könyvvel, gondolattal találkozhat bárki, aki ellátogat a könyvhét valamelyik helyszínére: a már említett Bánffy-palota udvarára, a szintén a palotában található Tonitza-terembe, illetve a Bolgakov Kávéházba. Neveket nem akarunk kiemelni, olyan sok van és többségük remek irodalmár. Itt a program, tessék választani! Adott esetben muszáj is lesz, mert aki például pénteken délután Bartis Attilát és Sántha Attilát is megnézné, annak két helyen kell majd lennie egyszerre, ugyanis a találkozók 18.00 órától lesznek, csak épp máshol.
Na de ilyenek ezek a fesztiválok. Örüljünk neki, menjünk oda, hallgassuk meg az alkotókat és persze vegyük meg a könyveiket. Mert ne feledjük: jó esetben az író ebből él.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.