// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Amikor a zene teszi fel a pontot a filmre

// HIRDETÉS

Magyar trombitamuzsika a Duna hullámaira, román mulatós az élet bajaira, ukrán világzene mindenre: ezekre fogunk bulizni a TIFF-en.

Régi ismerősök és régi ismeretlenek tűnnek fel a 17. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) zenei kínálatában. 

 

Akit idén legjobban várunk, az a trükkös nevű, világzenét játszó ukrán együttes, a DakhaBrakha, mert ők már 2013-ban is frenetikusat koncerteztek a TIFF-en. Azóta megjárták Glastonbury és Manchester fesztiválját, ukrán népzenéből táplálkozó hangzásukat elnevezték etnokáosznak, és minden fellépésük más. Kolozsváron május 28-án 19:30-kor lépnek fel a Diákművelődési Házban.

 

 

Az idei TIFF a szokásosnál is több magyar vonatkozású programot kínál. A hagyományos Magyar Napot Somogyvári Gergő dokumentumfilmje zárja a dunai teherhajósokról úgy, hogy Barabás Lőrinc trombitás festi alá ott helyben az Urania Palace-ban május 30-án 21:30-tól. A Trans Duna címet viselő performansz transzba ejt Regensburgtól a Fekete-tengerig, ígérik a szervezők.

 

 

Akkora buli, mint Teleormanban – ilyen néven hirdetik azt, hogy június elsején bele lehet pillantani az év legjobban várt román filmjébe, a már-már kultikus Moromeții második részébe. Itt lesz Horațiu Mălăele színészlegenda, aki 30 év után játssza el ismét Ilie Morometét ugyanúgy Stere Gulea rendező irányításával, ahogy az első részben. A részletek levetítése után igazi ereszd-el-a-hajamat buli lesz, ahol a videlei Marian Sandu mulatós bandája ugráltatja meg a hipsztereket a Form Space-ben június elsején 21:30-tól.

 

Szintén május 28-án este vetítik le az első román dokumentumfilmet egy rockegyüttesről VUNK – Jur să spun adevărul (VUNK – Esküszöm, hogy az igazat mondom) címmel. A zenekar még elindult a Megéneklünk, Románia 1988-as kiadásán, majd Vank néven koncertezett a kilencvenes években. Az este kilenckor kezdődő vetítést természetesen az együttes koncertje követi a Form Space-ben.

 

Jegyeket a koncertekre / vetítésekre a tiff.eventbook.ro oldalon lehet vásárolni. A fesztivál mindig ütős filmkínálatáról itt írtunk korábban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS