„Nem akarunk ügyészállamot, a jogállamban hiszünk, ennek erősítéséért szavaztuk meg ma a parlamentben a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvény módosítását” – áll az RMDSZ hétfő este közzétett állásfoglalásában.
Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, sőt erősítik a bírók és ügyészek politikai függetlenségét azzal, hogy még az államelnök sem szólhat bele a kinevezésük folyamatába, amely ezentúl teljes mértékben a Legfelsőbb Bírói Tanács hatásköre lesz, az államelnök szerepe formális lett.
A módosítás az RMDSZ szerint szétválasztja a bírák és ügyészek karrierjét, egymástól függetlenül tevékenykednek, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Egy működő jogállamban különbség van az ügyészek és a bírák függetlenségi mértéke között, hiszen az ügyészek sehol nem a bírói hatalom részei – áll az RMDSZ közleményében.
Anyagi és erkölcsi felelősség
Ha bizonyítottan egy bíró vagy az ügyész mulasztásából, rosszhiszeműségéből adódóan egy romániai jogalany kárt szenved, az ügyben eljáró ügyészt vagy bírót az államnak eddig nem volt kötelessége felelősségre vonni, nem is tette. A módosítás nyomán a károsult fél anyagi kárpótlásért az államhoz fordulhat, ezt követően az állam a pénzügyminisztériumon keresztül és bírósági eljárásban behajtja a jogalany kárát.
Az RMDSZ javaslatára a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal. A ma elfogadott módosítás pedig 5-től 10 évig terjedő börtönbüntetést ró ki azokra a titkosszolgálatokban dolgozó személyekre, akik megkörnyékezik, és befolyásolni próbálják a bírákat és ügyészeket.
Továbbá bevezeti: bármilyen együttműködési megállapodás, határozat, protokollum, amelyet a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) vagy egy titkosszolgálat ír alá az igazságszolgáltatásért felelős intézményekkel, közérdekű információnak számít, nyilvánosságra kell hozni. Ez azért fontos, hogy ne lehessen ezeket az információkat titkosítani, mint eddig – áll a közleményben.
Tovább tanulnak, mint eddig
A jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzést a módosítás 2 évről 4 évre emeli, egy év gyakornokság helyett kettő lesz. A négyéves bírói és ügyészi képzés alatt, egy éves elméleti képzés után félévente más-más jogi szakma területén kell gyakornokoskodniuk.
Bár ez nem szerepel az RMDSZ közleményében, de az, hogy tovább tanulnak a leendő ügyészek és bírák, azt is jelenti, hogy miután a törvénymódosítás életbe lép, képzőintézetük, az INM két évfolyama nem fog egyből pályára lépni. Vagyis megcsappan az a humán erőforrás, amelyből eddig az ügyészségek, illetve a két független ügyészi igazgatóság, a DNA és a DIICOT táplálkozott, és amelyek anyagi és erkölcsi presztízzsel vonzották magukhoz fiatal ügyészek generációit.
A törvénymódosítás végső szavazását a képviselőház hirtelen keddről hétfőre hozta előre, ami az ellenzék és a civilek tiltakozását váltotta ki. Bukarestben többszázan tüntetnek a parlament előtt, Kolozsváron pár tucatnyian fütyültek a pártszékházak előtt.
A tiltakozók nemcsak a törvénymódosítás előkészítésének és megszavazásának módja ellen tiltakoznak, hanem azért is, mert a szövegéből eltűnt az ügyészek szakmai függetlenségét említő passzus, viszont bekerült az, hogy tevékenységük hierarchikusan felülbírálható.
A bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénytervezet végső formáját a szenátus alakítja ki, ahova csütörtökig lehet módosító javaslatokat benyújtani.