Klaus Iohannis | A kép forrása a presidency.ro
Voks populi
szabot
2018. április 4. szerda, 17:48
Már nem az államfő írja ki az alkotmánymódosító népszavazásokat.

Nem tárgyalja újra a képviselőház a referendumtörvényt, amelyet Klaus Ioahnnis államfő március közepén visszaküldött a parlamentnek megfontolásra – írja az Agerpres hírügynökség. A képviselők ismét eredeti változatában hagyták jóvá a jogszabályt.

A referendumtörvény újratárgyalásának elutasítását 195 képviselő támogatta, 71 honatya ellene szavazott, hatan tartózkodtak, a kérdésben az alsóház volt a döntő fórum.

A népszavazás szervezését és lebonyolítását szabályozó, 2000/3-as törvényt módosító jogszabály értelmében az alkotmánymódosítást célzó referendumot 30 napon belül meg kell szervezni attól számítva, hogy a parlament elfogadta az alkotmányt módosító törvényszöveget. 

A tervezet gyakorlatilag megfosztja az államfőt attól a jogától, hogy döntsön egy népszavazás kiírásáról.

Az USR elnöke, Dan Barna máris jelezte, hogy pártja megtámadja a procedúrát módosító törvényt az alkotmánybíróságon – írja a News.ro hírügynükség.

A PNL a képviselőházi szavazáskor azt hangsúlyozta, kétszínűség a PSD részéről, ha ezzel a módosítással akarja elhitetni, hogy minél gyorsabban ki akarja írni a népszavazást a család alkotmányban rögzített fogalmának módosításáról, mert ha valóban akarta volna, már háromszor is elfogadhatta volna az erre vonatkozó törvényt.

Márton Árpád RMDSZ-es képviselő szerint viszont a most eredeti formájában megszavazott népszavazási törvénynek semmi köze nincs az alkotmánymódosító kezdeményezésekhez.

Jelenleg két alkotmánymódosító állampolgári kezdeményezés fut:

  • a Koalíció a családért azt szeretné elérni, ha a család fogalmának módosításával az alkotmány is tiltaná a melegházasságot, és ehhez már tavaly összegyűjtött három millió aláírást;
  • az USR hétvégén indított aláírásgyűjtést azért, hogy alkotmány tiltsa a jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyeknek, hogy választott tisztségekért indulhassanak.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/26062
Pedig ez a mioritikus haza soros EU-elnökségének jelképe.
Hiába szerzett három gólt Észtországban, a védelem csődje miatt csak döntetlent játszott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában.
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.