Kisdedóvók
béel
2017. november 14. kedd, 14:37
Erdélyben több mint 50 új ovi jöhet létre.

Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból elindul a Kárpát-medencei óvodafejlesztés második üteme, amelynek keretében 77 új óvoda, bölcsőde épül és 250 intézmény újul meg 2019 végéig - jelentette be Grezsa István kormánybiztos keddi budapesti sajtótájékoztatón.

Grezsa István kiemelte: összesen 38,5 milliárdos programról van szó, ez a jelenleg futó legnagyobb költségvetési külhoni program.

Jelenleg a határon túli magyar óvodások száma 48 ezer körül van, a cél, hogy ez legalább 60 ezerre duzzadjon, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe - közölte, hozzátéve: 1675 intézménybe járnak gyerekek.

A kormánybiztos elmondta, központi továbbképzések is indulnak, köztük a legmagasabb színvonalú óvodapedagógiai, módszertani képzések, s a Hagyományok Háza programjai is eljutnak minden nemzetrészhez.

Az új fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több mint tízezerrel nő a Kárpát-medencében.

A második programrész keretében befejezik még azt a 19 óvodát is, amelynek a fejlesztése még az első ütemben indult el. A magyar nyelvű roma kisebbség óvodahálózatának fejlesztésére továbbra is nagy figyelmet fordítanak, a második ütemben három új roma óvoda épülhet meg és további hármat felújítanak.

A program egyházi forrásigénye 13,5 milliárd, a világi része 7,84 milliárd forint. A lebonyolításra, a központi programelemre 206 millió, illetve 273 millió forint áll rendelkezésre.

A fejlesztés során

Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, a Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet.

Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, a Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hangsúlyozta: az intézményrendszert kell megerősíteni, amely az oktatási intézmények mellett a politikai intézményrendszert is magában foglalja. Utóbbi sokszor bizonyított már, s megmutatta, hogy ha nem lenne, akkor a magyarság sokkal nehezebb körülmények között élne - hangsúlyozta.

Felidézte: 2010-ben, a kormányváltás után a nemzetpolitika gyökeres változáson ment át, az első ciklusban a keretrendszert dolgozták ki.

Emlékeztetett a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló döntésre, s közölte: megvan a több mint egymillió új állampolgár. Kitért a nemzeti összetartozás napjára, majd felidézte, hogy bevonták a közjogi egyesítésbe a határon túli nemzetrészeket, a politikai döntéshozatal lehetőségét is biztosították a külhoniaknak, akik részt vehetnek az országgyűlési választásokon. Eddig 301 ezren regisztráltak, de szeretnék, ha ezt a számot növelni lehetne. Remélik, most kevesebb lesz a rontott szavazat is, mint az eddigi választásokon - tette hozzá az államtitkár.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kiemelte: az asszimilációt a nyelvváltás előzi meg, s ezt követi az identitásváltás. Probléma, hogy az óvodába járás nem kötelező, így a gyerekek 40 százalékát tudják csak befogadni, még rosszabb a helyzet a bölcsődéknél, ahol nincs állami támogatás.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24016
A kormányok jönnek-mennek, a tüntetők maradnak.
Koszta István hadtörténész könyve elsődleges forrásokra alapozva vizsgálja felül Erdély szerepét az első világháborúban.
Több diákja is másolta bele a verseit, Arany János jegyzetelte és szerkesztette kötetté.
A román, aki mindent megad a székelyeknek. Ritka mocskos írás a mioritikus uszítás nagykönyvéből.
Klaus Iohannis rekordsebességgel elfogadta Liviu Dragnea javaslatát a miniszterelnöki tisztségre. Ezzel megmentette, vagy éppen elárulta az országot?
És nem csak. A fő szlogen: Minden út Bukarestbe vezet. Generációnk forradalma!
Petre Daea szakemberi nyelvről, a repülésről meg a földevő vérfarkasokról értekezett.
A vád alapjául szolgáló hangfelvételen jószerivel csak háttérzaj hallható.
Tanulmányt készített egy doktorandusz arról, mennyivel járul hozzá az egyetem a kincses város költségvetéséhez.
Na ugye, hogy lehet kiegyensúlyozottan is beszélni a centenáriumi magyarveszélyről. A körülményekhez képest legalábbis.
A Moldovai Köztársaság területén márpedig ne legyen centenáriumi rumli.
Roxana Tudor története nem mindennapi.
Csíkszeredában készülnek a környezetbarát házikók. És egyenesen a világpiacra kerülnek.
Borboly Csaba azt szeretné, ha minden épületen ott lobogna a kék-arany lobogó.