László Éva és Csép Andrea | Fotó: Szabó Tünde
Neeem!
szabot
2017. augusztus 21. hétfő, 14:40
Ha nem esik jól látni, hallani a verést, a nyúlkálást, a beszólást, jusson eszedbe, mennyire eshet ez jól az áldozatnak. Fél éves a kampány a nők elleni erőszak visszaszorításáért.
A nők elleni erőszak mindannyiunk ügye, férfiaké és nőké egyaránt: nemcsak politikai és intézményi, hanem teljes társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy segítsünk a bántalmazottakon, és visszaszorítsuk az erőszak kultúráját – derült ki vasárnap délután a TIFF Házban azon a beszélgetésen, amelyet az RMDSZ Nőszervezete kezdeményezett. 
 
Amely csak idén, négy évesen érezte elég erősnek magát ahhoz, hogy felvállalja és kihangosítsa ezt a problémát, amely amennyire súlyos, elterjedt és része a mindennapjainknak, legalább annyira nem merünk és tudunk beszélni róla. Mert ismerős és ismeretlen személyek és családok magánéletét, legintimebb viszonyait érinti, amelyekbe illetéktelennek vagy kényelmetlennek érezzük beleszólni. 
 

Miközben Romániában évente 200 nő hal bele

családon belüli erőszak következményeibe, átlagosan fél percenként vernek meg egy nőt az országban, és felmérések szerint a nők egyharmada esett már áldozatul verbális, fizikai vagy szexuális erőszaknak. Ha pedig Romániában 600 ezer magyar nő él, akkor a statisztika szerint legalább 200 ezer magyar nőt ért már bántalmazás – ez a felismerés vezetett oda, hogy a Nőszervezet hosszas vacillálás után és Csép Andrea kezdeti terve alapján idén március 8-án elindítsa tudatosító kampányát – árulta el Hegedüs Csilla, a szervezet alelnöke. 
 
A tudatosító kampány elkészítésekor tudatosodott bennük is, hagyományosan mennyire része a kultúránknak: pénz számolva, az asszony verve jó, tartja a mondás és az a népdal, amelyet a kampányvideókhoz felhasználtak, és amelynek egy rövid részlete élőben is elhangzott szombaton a főtéri flashmobon:
 
 
A figyelemfelhívásnak már most van eredménye, részletezte Csép Andrea parlamenti képviselő: annak ellenére keresi meg őt segítségért egyre több bántalmazott nő, hogy ő nem szakember, csak segít a nőknek kapcsolatba lépni a valóban segíteni tudó személyekkel. Vagyis nő azoknak a száma, akik már mernek segítséget kérni.
 
Emellett a politikusok olyan törvénymódosításokkal tudnak segíteni, amelyek jobban védik az erőszak áldozatait. Romániában például 2001-ig olyan törvény volt érvényben, amely a nemi erőszakot elkövető férfit mentesítette a büntetés alól, ha feleségül vette az áldozatát – döbbentette meg a hallgatóságot László Éva pszichológus, az Artemis – Nők az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa. Vagy például a törvénykezés nem ismerte el a férfiak ellen elkövetett szexuális erőszakot.
 
Románia tavaly októberben ratifikálta az Isztambuli Egyezményt, amely elítéli a nők elleni erőszaknak minden formáját, és amelyhez három éven belül hozzá kell igazítani a romániai törvényeket. Az RMDSZ nőképviselői (nulláról négyre emelkedett a számuk a 2016-os választások után) szakmai szervezetekhez, segítő civilszervezetekhez fordultak tanácsért, és a nyári parlamenti ülésszak utolsó napján nyújtottak be módosítást például a családon belüli erőszakkal foglalkozó törvényhez, mondta Csép Andrea.
 

Be szeretnék vezetni a sürgősségi távoltartási rendeletet,

mert ugyan már most is létezik távoltartás, de azt a hatóságnak a kérvény benyújtása utáni 72 órában kell elbírálnia, amely alatt a bántalmazó fél még agresszívebbé válhat. Ehelyett az volna az ideális, ha a hatóság azonnal kiszállna, és eltávolítaná a bántalmazót. Egy másik módosítás szerint az agresszor családtag elleni büntetőeljárás automatikusan folytatódna a második bejelentett bántalmazás után, jelenleg ugyanis az eljárás leáll, ha a felek bíróság előtt kibékülnek.
 
Sokszor pedig azért békülnek ki, mert a nők és gyermekeik anyagilag függnek a bántalmazótól, vagy a családi kasszából kellene kifizetni a büntetést, vagy attól tartanak, családfenntartó nélkül maradnak, ha elzárják a férfit. A módosítások elfogadására jó esély mutatkozik, mondta a parlamenti képviselő, mert 70 képviselő írta alá, nagy az informális támogatottsága a parlamentben, viszont a parlamenti jogalkotás időtartamát nem lehet megjósolni. Lobbizni fognak a pártok és a parlament két házának vezetőinél, hogy minél gyorsabban tűzzék napirendre.
 
NEEEMesek
 
László Éva, Csép Andrea, Hegedüs Csilla és Bagaméri Noémi moderátor | Fotók: Szabó Tünde
 
Rendelet írja elő azt is, hogy a helyi és megyei önkormányzatok olyan menhelyeket hozzanak létre és tartsanak fenn, ahova a közvetlen veszélyben lévő nő és gyermekei mehetnek, ha rokonok és barátok nem tudják őket befogadni, mégis nagyon kevés az ilyen központ, nyolc megyében pedig egyáltalán nincs, tudtuk meg. Többek között azért sincs, mert költségvetési keretet nem rendeltek az előírás mellé.
 
Miközben nagyon komplex és költségigényes a segítségnyújtás a bántalmazottaknak: egyszerre kell megoldani egy sor orvosi, jogi, szociális, munkaügyi vagy épp oktatási kérdést, ha a nő gyermekeivel együtt, gyakran egy szál ruhában kénytelen elmenekülni otthonról. És úgy kell tudni segítséget nyújtani, hogy a bántalmazott családtagok mindennapi élete folytatódhasson a válságos napokban és a talpraállás hosszas folyamata alatt is: tudjanak munkába, iskolába járni.
 
A nők bántalmazása annyira elterjedt, hogy a létező központok, segítő szervezetek, szociális munkások nem győzik, a pszichológus szerint országos szinten kellene erős intézményi hálót létrehozni, amely bárhol az országban elérhető kellene, hogy legyen. És hogy anyanyelven kapjon mindenki segítséget, vallják az Artemisben. Ez plusz terhet jelent, pályázatoktól estek el amiatt, hogy Romániában magyar nyelvű segítségnyújtásra kértek forrásokat, egy időben naponta letépték az irodájuk ajtajáról a magyar feliratokat.
 
Aki bajban van, vagy bajt észlel, az hívja a 112-es sürgősségi hívószámot, vagy ha nincs közvetlen veszély, forduljon a családok ellátásában bármilyen szinten résztvevő intézményekhez, például a gyermekvédelmi hivatalokhoz, önkormányzatok szociális osztályaihoz, ahol tudják, milyen jellegű segítségnyújtás elérhető az illető településen – mondta László Éva. Mivel az intézmények túlterheltek, jó, ha az áldozat olyan bizalmi személyhez tud fordulni, aki egyből be tudja fogadni, meg tudja hallgatni, és nem hibáztatja a bántalmazottat, hangsúlyozta a szakember.
 

A legnagyobb érzékelhető változás 18 év alatt az,

hogy a rendőrség ma már komolyan veszi a családon belüli erőszak jelentését, biztatott a pszichológus, és abban is változás érzékelhető, hogy az áldozatok egyre gyakrabban jelentik a bántalmazást már az első látható nyomot hagyó erőszakos cselekedet után, vagy elmondják a sürgősségi osztályon, ahonnan az orvos irányítja őket segítő szervezethez, intézményhez.
 
László Éva hozta be a beszélgetésbe azt a nagyon fontos szempontot, hogy a bántalmazókat sem lehet magukra hagyni, ha felismerik, hogy bajt okoztak, elismerik a felelősségüket, és változtatni szeretnének. Az országos stratégiában szerepel olyan központok létrehozása is, ahol kifejezetten az agresszorok kapnának terápiás segítséget, ez a stratégia azonban - bár része az új kormány programjának is – egyelőre intézményi fiókokban hever.
 
Egyre nagyobb az igény a fiatalokban is arra, hogy beszélgethessenek a témáról, számolt be Hegedüs Csilla az Áradat Egyesülettel közös kezdeményezésükről. A három székelyföldi megyében arra készítettek fel segítő szándékú embereket, hogy középiskolákban beszélgessenek a diákokkal erről a nagyon kényes témáról. Mintegy 1600 fiatalhoz jutottak így el, akik azt jelezték vissza, hogy az volt az első beszélgetésük a családi erőszakról, és még többet igényelnek. Ezért a Nőszervezet azt tervezi, egész Erdélyre kiterjeszti ezt a programot. 
 
Folytatni akarják a női kávéházaknak nevezett beszélgetéssorozatot is, amelyet egyelőre nagyvárosokban tartanak a Nőszervezet helyi tagjai, van, ahol rendszeresen is, és természetesen el szeretnének jutni vidékre is, ahol erősebb a téma tabusítása, és nehezebb kilépni egy bántalmazó kapcsolatból.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/22648
Két ex-Real Madridos játékossal erősített a kolozsvári focicsapat.
A hírszerző szolgálat arra gyanakszik, hogy keletről érkezik a baj.
Pár, jelenleg használaton kívüli parkolási táblán a magyar felirat az első, a román pedig csak a második, ezért Dan Tanasă újabb pert indított Ráduly Róbert Kálmán ellen. Ez az idei negyedik.
Ha eltekintünk a politikai érvelés szövevényétől és összehasonlítjuk a fővárosi tüntetést más hasonlókkal, kínálkozik pár magyarázat. Horațiu Pepine írása.
Egy normális országban nem feltétlenül elegáns tahó módon szidni a kormányt. Romániában viszont, úgy tűnik, épp erre van szükség. Andrei Pleşu szövege.
A marosvásárhelyi zenekar kizárólag magyar nyelvű, saját szerzeményekkel jelentkezik.
Az örmény FC Alaskert ellen aratott ötgólos győzelem a csapat legnagyobb arányú sikere a nemzetközi kupákban.
Eddig semmit nem sikerült megvalósítani a célkitűzésekből, figyelmeztet az európai zsűri.
A nép ügyvédjéhez fordulnak.
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.