„reklámzászlók”
csubakka
2017. április 20. csütörtök, 16:00
Az Erdély-zászlót is kitűzte az EP-képviselő.

A csütörtök déli harangszó felhangzásakor tűzte ki Tőkés László az Erdély-zászlót nagyváradi képviselői irodájának erkélyére – közölte a politikus sajtóirodája. A kék-piros-sárga, címeres lobogó a hatodik, amely ezentúl az erkélyen látható a magyar és román forradalmi zászló, az uniós, a székely és a partiumi lobogók mellett.

Ezek a zászlók senki ellen, hanem „csak magunk miatt lengenek” – hangsúlyozta az EMNT elnöke a kitűzést megelőző sajtótájékoztatón, amelyet Csomortányi Istvánnal, az EMNP Bihar megyei elnökével közösen tartott.

A lobogók a demokrácia, a szabadság és az egység üzenetét közvetítik, pozitív európai gondolatok jegyében és gazdag szimbolikájuk a kontinens és országai, valamint régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását és értékeit hivatott megjeleníteni – mondta Tőkés László. Ezért nem zaklatást és csendőrségi bírságot érdemelnek azok az ifjak, akik a március 15-i kolozsvári ünnepi rendezvényen Erdély-zászlóval vonultak, és „képtelen aberráció” azt állítani, hogy a közös erdélyi identitás hordozója „gyűlöletkeltésre és diszkrimináció generálására alkalmas szimbólum”, ahogy a csendőrség állítja. A zászló kitűzése így egyfajta szolidaritás a kolozsvári fiatalokkal – tette hozzá.

Az Erdély-zászló a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az egységet a sokféleségben, ugyanakkor a regionális identitás erős kifejezője, akárcsak a székely és a partiumi zászló. A különféle identitások ellen manapság összehangolt támadás zajlik kontinentális szinten, a migrációs nyomás ennek a fegyverneme, az Európára zúduló, fenyegető tömegek pedig a nemzeteket és nemzetállamokat, a történelmi régiókat, a hagyományos, közös gyökerű kultúránkat veszélyeztetik – mondta Tőkés a sajtótájékoztatón.

A politikus újságírói kérdésre válaszolva tagadta, hogy az Erdély-zászló április 20-i kitűzése bármilyen összefüggésben lenne azzal, hogy a román csapatok 1919-ben ezen a napon vonultak be Nagyváradra. Azt azonban megemlítette, hogy 98 évvel ezelőtt a román katonák ártatlan magyarokat gyilkoltak meg Köröstárkányban, ezen a napon pedig rájuk is emlékezni kell az együttérzés és nemzeti megbékélés jegyében.

Csomortányi István dokumentumok felmutatásával beszélt az Erdély-zászló történetéről és szimbolikájáról, hangsúlyozva, hogy a jelkép alkalmas a közös erdélyi identitás megjelenítésére.

A Tőkés irodájának erkélyén látható zászlók közül eddig a székely és a partiumi zászlóba kötöttek bele a hatóságok: mindkét esetben a városi rendőrség szólította fel a politikust hogy távolítsa el a zászlókat. Tőkés az igazságszolgáltatáshoz fordult, a bíróság azonban mindkét esetben elutasította keresetét arra hivatkozva, hogy mind a székely, mind a partiumi lobogó reklámzászló. Tőkés László az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult mindkét ügyben.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20760
A PIKNIK - Nyitott kastélyok hete című rendezvénysorozat keretében lehetőség nyílt a hétvégén több kastélyt szabadon meglátogatni. Mi a zabolait és a miklósvárit jártuk be, előbbi szállodaként, utóbbi múzeumként működik.
A korábbi kisebb táblák rendszerint eltűntek, ezért a most felavatott emlékjel 600 kilogrammos.
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Pontosabban az igazgatója. Ha már májusban befutott az idei egymilliomodik utas.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.