Sajtó, szabadság
Timi
2016. november 10. csütörtök, 18:30
Húsz erdélyi értelmiségi beszólt a romániai magyar érdekvédelmi szervezeteknek, különösen annak a bizonyos szövetségnek, amelyik a pénzt osztja. Lehet csatlakozni a petíciójukhoz!

Újságírók, tudósok és iskolaigazgatók írták alá azt a petíciót, mely az erdélyi magyar oktatás és sajtó helyzetére igyekszik felhívni a figyelmet, konkrét politikai intézkedéseket sürgetve.  A petícióra az egyik névtelenségbe burkolózó kezdeményező hívta fel a figyelmünket.

A petíció szövegéből kiderül: az aláírók szerint  az erdélyi oktatás leszakadóban van, a sajtóra politikai kontroll nehezedik, a nyilvánosságot pedig tabuk szűkítik. „Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és

másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően.”

– fogalmaznak a szerzők.

Az oktatással kapcsolatosan azt javasolják, hogy a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapjanak, a jól teljesítő oktatók pedig részesüljenek ösztöndíjban egy oktatási alapítványon keresztül, melyet többek között a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból tarthatnának fenn.

A petíció második része a sajtó helyzetével foglalkozik. Elítélően írnak arról, hogy a pártok a hatályos törvény ellenére nem biztosítanak egyenes hozzáférést a közérdekű adatokhoz, nem beszélnek világosan a háttéralkukról. Szerintük ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka, az

íródeák vagy mikrofonállvány módjára dolgozó újságírók

pedig sokszor felkészületlenséggel és arroganciával találják szembe magukat. Javasolják, hogy az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálják a sajtó szabadságát, nyilvános pályázatok útján.

Azzal zárják a petíciót, hogy a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Szükséges tehát az előrelépés, a konkrét tervezés.

A petíció egyelőre nem váltott ki érdemi vitát, és nem reagált rá a megszólított érdekvédelmi szervezet  sem. Eddig 130-an írták alá. Ha egyetért a benne szereplő kijelentésekkel, itt írhatja alá, csatlakozva ezzel olyan erdélyi értelmiségiekhez, mint például Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató, Nagy László fizikus, egyetemi professzor, Néda Zoltán fizikus, egyetemi professzor, Balázs Attila lelkész, Papp-Zakor András újságíró.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17981
Így látja a helyzetet a romániai forradalmat kirobbantó egykori temesvári református lelkész.
December 15-én, pénteken. Pedig 2017. december 5-én elhunyt. És ez nem vicc.
Tizenötezer kutató is inkább más országokban dolgozik.
Milyen jó, hogy van egy király, aki még holtában is rendet tud tenni. De mi lesz ezután?
Mi meg elhisszük, ha akarjuk.
Mert amíg Közép-Európa a határvédelmet erősítené, a nyugati tagállamok még mindig a migránsok szétosztását mantrázzák.
Az RMDSZ támogatta a házszabályzat módosítását, a PSD cserébe azt ígérte, tavasszal tesz egy szívességet neki.
A habzó szájú „trikolór polgármester” vadnacionalizmusa idővel váratlan hatással járt. Szerintünk ő se gondolt erre.
Egy részüket egyáltalán nem kell átültetni az állam nyelvére, a többinek a fordítása az országos tankönyvkiadóra hárul.
A kolozsvári Thoreau unokaöccse keretében hatékony kapcsolat alakult ki a fiatal magyar és román szerzők között.
A főszerepeket pedig magyar sztárok játsszák.
Szerda reggel hirtelen módosította a házszabályt úgy, hogy a plénumban érdemi vitára alig kerülhessen sor.
Archív fotók, megindító történetek: beküldött karácsonyi családi képekből nyílt egy évszázadot átkaroló kiállítás a Sapientián.
Az igazságszolgáltatási reformokat támogató RMDSZ politikáját bírálta az USR a magyaroknak szánt felhívásában. Az RMDSZ nevében Porcsalmi Bálint válaszolt: ne nézzék hülyének a magyarokat.