Sajtó, szabadság
Timi
2016. november 10. csütörtök, 18:30
Húsz erdélyi értelmiségi beszólt a romániai magyar érdekvédelmi szervezeteknek, különösen annak a bizonyos szövetségnek, amelyik a pénzt osztja. Lehet csatlakozni a petíciójukhoz!

Újságírók, tudósok és iskolaigazgatók írták alá azt a petíciót, mely az erdélyi magyar oktatás és sajtó helyzetére igyekszik felhívni a figyelmet, konkrét politikai intézkedéseket sürgetve.  A petícióra az egyik névtelenségbe burkolózó kezdeményező hívta fel a figyelmünket.

A petíció szövegéből kiderül: az aláírók szerint  az erdélyi oktatás leszakadóban van, a sajtóra politikai kontroll nehezedik, a nyilvánosságot pedig tabuk szűkítik. „Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és

másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően.”

– fogalmaznak a szerzők.

Az oktatással kapcsolatosan azt javasolják, hogy a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapjanak, a jól teljesítő oktatók pedig részesüljenek ösztöndíjban egy oktatási alapítványon keresztül, melyet többek között a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból tarthatnának fenn.

A petíció második része a sajtó helyzetével foglalkozik. Elítélően írnak arról, hogy a pártok a hatályos törvény ellenére nem biztosítanak egyenes hozzáférést a közérdekű adatokhoz, nem beszélnek világosan a háttéralkukról. Szerintük ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka, az

íródeák vagy mikrofonállvány módjára dolgozó újságírók

pedig sokszor felkészületlenséggel és arroganciával találják szembe magukat. Javasolják, hogy az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálják a sajtó szabadságát, nyilvános pályázatok útján.

Azzal zárják a petíciót, hogy a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Szükséges tehát az előrelépés, a konkrét tervezés.

A petíció egyelőre nem váltott ki érdemi vitát, és nem reagált rá a megszólított érdekvédelmi szervezet  sem. Eddig 130-an írták alá. Ha egyetért a benne szereplő kijelentésekkel, itt írhatja alá, csatlakozva ezzel olyan erdélyi értelmiségiekhez, mint például Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató, Nagy László fizikus, egyetemi professzor, Néda Zoltán fizikus, egyetemi professzor, Balázs Attila lelkész, Papp-Zakor András újságíró.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17981
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.