A moldovai és az önhatalmúlag kikiáltott „dnyeszteri moldovai köztársaságban” tervezett elnökválasztás közeledtével Oroszország „felmelegíti” kapcsolatát Chişinăuval és kész kihasználni Moldova EU és IMF általi finanszírozásának „befagyasztását”.

Oroszország külügyminiszter-helyettese, Grigorij Karasin a Pavel Filip moldovai kormányfővel kedden, Chişinăuban folytatott találkozóján arról beszélt, hogy országa kész „konszolidálni a kétoldalú párbeszédet és fejleszteni az együttműködést a Moldovai Köztársasággal”. Pavel Filip kormányfő megemlítette, hogy a Moldovai Köztársaság „a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló moldovai–orosz partnerség” híve. Elmondta, hogy Moldova érdekelt a gazdasági együttműködés fokozásában és a kereskedelmi cserék növelésében az Orosz Föderációval. A két hivatalosság kitért a transznisztriai helyzet megoldására is, megemlítve az 5+2 formátumban, de „más formátumokban is” zajló tárgyalások fontosságát, hogy biztosítható legyen azoknak a gondoknak a megoldásához szükséges hatékony folyamat, mellyel a Dnyeszter mindkét partján élők szembesülnek.

Karasin a tárgyalások „kifagyasztását” akarja

Grigorij Karasin a transznisztriai régióba is ellátogatott, ahol találkozott a tiraszpoli oroszbarát szeparatista közigazgatás vezetőjével, Jevgenyij Sevcsukkal és az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság állítólagos „külügyminiszterével”, Vitalij Ignatyievvel. Arra biztatta a szeparatista rezsim két képviselőjét, hogy „térjenek át a nyilatkozatokról a Dnyeszter két partján tevékenykedő közigazgatások közötti közvetlen együttműködésre”. Karaszin azt mondta, fel kell adni „ezt a passzivitást” és „ki kell fagyasztani” a transzdnisztriai kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásokat: „Az erőfeszítéseket a tárgyalási folyamat konstruktív irányba történő elmozdítására kell összpontosítani, hogy a nemzetközileg elismert ’5+2’-es formátum kölcsönös bizalmi légkörben működhessen, és konkrét eredményekhez vezethessen. Nem egyszerű, mert elég sok negatív momentum halmozódott fel. Még túl nagy a bizalmatlanság.”

Ezen kívül felszólította a chişinăui hatóságokat, hogy „gondolkozzanak el komolyan egy közvetlen és konstruktív párbeszéd kialakításán” azzal, amit ő „Transznisztria vezetőségének” nevezett: „A feleknek konkrét kérdésekről kell tárgyalniuk, nem a sajtón keresztül kell véleményeket cserélniük. Elmúlt a propagandisztikus szlogenek ideje! Most munkalégkörre van szükség a kapcsolatokban.”

Bátor moldovai tisztségviselő

Az Orosz Föderáció küldöttsége a moldovai–orosz minisztériumok közötti konzultálások során zavarónak érezte a Moldovai Köztársaság külügyminiszter-helyettese, Lilian Darii azon kérését, hogy ki kell vonni és fel kell számolni a cobasnai (transznisztriai régió) orosz lőszermennyiségeket, ki kell vonni az orosz csapatokat a Moldovai Köztársaság területéről és a békefenntartó missziót nemzetközi mandátummal rendelkező polgári misszióval kell felváltani. Az orosz fél arra hivatkozott, hogy különféle szinteken konstruktív párbeszédet kell fenntartani a kétoldalú napirenden szereplő kérdések kölcsönösen előnyös megoldása érdekében.

„Az orosz diplomata látogatása inkább csak tapogatózó jellegű volt, hiszen a kremli hivatalosságok hosszú ideig elkerülték Chişinăut”, állítja a Moldovai Köztársaság volt moszkvai nagykövete, Anatol Ţăranu. „Karaszin a moldovai látogatás előtt megemlítette, hogy a stabil kormány hiánya nehezítette a kapcsolatot Chişinăuval. Moszkva szerint a helyzet most megváltozott és így Karaszin eljött, hogy kiderítse, Moszkva elindíthat-e néhány hosszú- vagy középtávú projektet a Moldovai Köztársasággal. Rövid időn belül Andreo Galbur moldovai külügyminiszternek kellene Moszkvába látogatnia”, említette Ţăranu a Szabad Európának. Állítása szerint Moszkva most abban érdekelt, hogy Chişinău ne okozzon többletgondokat Transznisztriának, tekintettel arra a rendkívül nehéz gazdasági és szociális helyzetre, amelybe a szeparatista övezet került.

Transznisztria összeomlott

A transznisztriai hatóságok bejelentették, hogy a térségben 241,8 millió rubelnyi (ez 21,7 millió dollárnak felel meg) a kifizetetlen bérek értéke. 42.500 emberről van szó, zömmel a közszférában, akik már néhány hónapja nem kaptak bért. Transznisztriában 3.732 transznisztriai rubel, vagyis 336 dollár az átlagbér. Jevgenyij Sevcsuk szerint a transznisztriai régióban a nyugdíjalap csaknem felének nincs fedezete. „Vannak gazdasági gondjaink, melyeket részben az okoz, hogy a ’dmk’-t (Dnyeszteri Moldovai Köztársaság – a szerk.) nem ismerik el. Ez kihat az exportra, a szállításra, a befektetők vonzására stb.”, említette a szeparatista vezető. A „dmk” költségvetési hiányát 2016-ban 195 millió dollárra számolták ki – ami a régió földrajzi és gazdasági arányaira való tekintettel óriási érték.

Jevgenyij Sevcsuk ezen a héten kiadott egy rendeletet, mellyel arra kötelezte a transznisztriai exportőröket, hogy bevételeik egy részét (7%) valutáért adják, hogy ezzel enyhítsék a térségbeli valutapiacon jelentkező bonyodalmakat. A tiraszpoli hivatalos statisztikák szerint folyó év első három hónapjában 27 százalékkal csökkent a szeparatista régió külkereskedelmének volumene.

A szegénység elmélyülése közepette felmerült az a félelem, hogy a lakosság bojkottálhatja majd az idén őszre tervezett transznisztriai „elnökválasztást”. (Szintén ősszel lesz a moldovai elnökválasztás is.) A „választás” kudarcának elkerülése érdekében a tiraszpoli Legfelsőbb Szovjet (a transznisztriai „parlament”) „képviselőinek” egy része kidolgozott egy tervezetet, mely szerint az (érvényességhez szükséges) szavazási részvételi arányt 50-ről 25 százalékra csökkentik.

Dodon Moszkva föderalizáspárti embere

Egyelőre nem lehet tudni, hogy kire fogad majd Oroszország a transznisztriai „elnökválasztáson”, de a térségbeli politikai elemzők szerint Jevgenyij Sevcsuk csalódást okozott a Kremlnek. Ezzel szemben Oroszország jól láthatóan a moldovai szocialisták vezetőjét, Igor Dodont támogatja, aki heves támogatója a Moldova föderalizálását célzó orosz tervnek, és aki ősszel indulni akar a moldovai elnöki tisztségért. A szocialisták vezetőjének legutóbbi reakciói arról árulkodnak, hogy Európa-ellenes és az Oroszországgal kialakítandó vámunió melletti üzenetre építi majd a választási stratégiáját.

Dan Dungaciu román politikai elemző arra figyelmeztet, hogy a terrorista zűrzavar közepette, mely olyan államokat rázott meg, mint Franciaország vagy Belgium, Oroszország – a részleges szíriai katonai kivonulás álcája mögött – „kíméletlen diplomáciai offenzívát” indíthatna Ukrajna ellen, amelynek óriási hatása lenne Moldova Köztársaságra. „Azt hiszem, Oroszország azt fogja kérni Ukrajnától, hogy a potenciálisan jegelt donbaszi konfliktus esetében a minszki megállapodásnak a konfliktus politikai dimenziójára vonatkozó részét alkalmazzák a katonai dimenzió helyett. Mit akar Oroszország Ukrajnában? A föderalizálást! Mivel már nem tud fizetni, Donbasz kikerült Ukrajna politikai, gazdasági, pénzügyi életéből. Kijev már semmit sem fizet Donbaszban. Oroszország ezt nem engedheti meg magának. Ott van a Krím is és akkor azt mondja Kijevnek: «Vegyétek át Donbaszt. Nekünk nem kell. Adjatok olyan politikai hatásköröket Donbasznak, hogy a rész ellenőrizhesse az egészt, vagyis kapjanak olyan biztonsági és politikai garanciákat, melyek alapján nem csatlakozhattok sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. A politikai kérdés megoldása autonómiastátuszt jelent Donbasz számára. (…) Az az érzésem, hogy Oroszország érvényesíteni fogja álláspontját és Ukrajna olyan státusz megadására kényszerül majd, mellyel föderalizálódik”, magyarázta a szakértő. Ezzel összefüggésben, tette hozzá, „bármilyen föderalizálás Ukrajnában felveti majd azt a lehetőséget, hogy a transznisztriai konfliktust is föderalizálással oldják meg. (…) Attól tartok, hogy nem minden nyugati fogja ezt ellenezni, és akik ellenezhetnék, azok nem fogják megtenni. És attól félek, hogy ezt készítik elő Moldova Köztársaság számára is”.

A címet a szerkesztőség adta.