A kincses város látványos, nagyszabású utcabállal ünnepelte, hogy 2015-ben Európa ifjúsági fővárosa lesz.
Kolozsvár polgármesteri hivatala, az ifjúsági főváros munkálatait előkészítő Share föderációval közösen, igazi fesztiváli körülmények között búcsúztatta az óesztendőt. A Costi Cămărășan Band koncertjére még elég kevesen voltak kíváncsiak, amikor viszont a színpadra lépett az est sztárvendége, a The Asteroids Galaxy Tour, már többszázan tolongtak a főtéri koncertemelvény előtt, a tömeg pedig egyre nőtt.
A bulihangulat garantált volt, nemcsak a dán zenekar lábakat megmozgató muzsikája miatt, hanem azért is, mert mínusz tizenöt fokban nemigen lehet egy helyben állni az összefagyás veszélye nélkül. Szegény Mette Lindberg, az Aszteroidák énekesnője egyre több rend ruhát kényszerült magára ölteni koncert közben, míg végül olyanformán nézett ki, mint egy ugráló mackó.
A következő sztárfellépő maga Emil Boc volt, aki néhány perccel éjfél előtt népes slepp kíséretében beviharzott a színpadra, kezében román trikolórt lobogtatva, ami az újévköszöntő pillanat ünnepélyességéhez illett ugyan, ám amikor a városvezető az Avicii Wake Me Up című nótáját kezdte énekelni zászlóstul, az kissé viccesen hatott. Azért az Avicii, mert David Guettával együtt ők lesznek az ifjúsági főváros program első nemzetközi nagyágyúi, akik tiszteletüket teszik Kolozsváron.
Az európaiság ünnepléséből természetesen most is kimaradt a többnyelvű mozzanat („ha magyarul nem is, bár angolul köszönthettek volna”, morogtak az örökké elégedetlenkedő kollégák). A tűzi-, a hang- és fényjáték azonban – minden giccses elemével együtt – igazi vizuális orgiává sikeredett, a Szent Mihály templom kontúrjait körberajzoló lézershownál látványosabb produkcióra aligha számíthattak az egybegyűltek. (Videónk itt látható.)
Aztán pedig pezsgő, koccintás, BÚÉK. Ott jártunk, megörökítettük.
(Fotók: Fall Sándor; szöveg: Papp Attila Zsolt)
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.