A Nanga Parbat és a K2 a cél. Utóbbin még nem járt magyar hegymászó.
Két nyolcezer méter feletti hegycsúcs meghódítására indulnak magyar hegymászók júniusban: Suhajda Szilárd békéscsabai hegymászó újra megpróbálja a Himalájában fekvő K2 8611 méteres csúcsának a megmászását, míg Varga Csaba nagyváradi hegymászó a Nanga Parbat 8125 méteres csúcsára készül – közölte az MTI-vel a Duna televíziós csatorna Hazajáró című műsorát gyártó cég, a két mászó segítője.
A tájékoztatás szerint Suhajda Szilárd június 14-én indul a világ 2. legmagasabb hegycsúcsa, a Pakisztán és Kína határán emelkedő K2 meghódítására. Varga Csaba június 13-án utazik a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa, a Nanga Parbat megmászására.
Varga Csaba Nagyváradon élő hegymászó, építész a Himalájában fekvő Nanga Parbat csúcsát a Diamir-oldalról célozza meg. Az ütemterv szerint a hegymászó Törökországon keresztül repül Pakisztán fővárosába, Iszlamabádba, ahonnan 50 nap áll majd rendelkezésére, hogy megmássza a csúcsot és visszatérjen a fővárosba.
Az alaptábor és a csúcs között három köztes tábor segíti az akklimatizációt és a csúcs meghódítását. Technikai szempontból a 6000 méter körüli magasságban található Kinshofer-fal megmászása jelenti a legnagyobb kihívást. A Nanga Parbatot eddig egyetlen magyar hegymászó, Erőss Zsolt mászta meg 1999-ben.

Varga Csaba előadást tart Kolozsváron 2015-ben (fotó: Fall Sándor)
Suhajda Szilárd célja a K2- oxigénpalack nélküli megmászása. A K2 csúcsára még nem jutott fel magyar hegymászó. A Pakisztán és Kína határán fekvő 8611 méter magas, piramisszerű csúcs meghódítása technikailag nehezebb és veszélyesebb, mint a Mount Everest megmászása.
Varga Csaba és Suhajda Zoltán az elmúlt években közös expedíciókon is részt vett: 2014-ben feljutottak a Föld 12. legmagasabb hegycsúcsára, a 8051 méteres Broad Peakre. A tavalyi K2-expedíció sikerült együtt feljutniuk a legmagasabbra, 7400 méterig. Ezt a magasságot a több mint 100 hegymászó közül a tavalyi idényben senki nem érte el a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.