A Nanga Parbat és a K2 a cél. Utóbbin még nem járt magyar hegymászó.
Két nyolcezer méter feletti hegycsúcs meghódítására indulnak magyar hegymászók júniusban: Suhajda Szilárd békéscsabai hegymászó újra megpróbálja a Himalájában fekvő K2 8611 méteres csúcsának a megmászását, míg Varga Csaba nagyváradi hegymászó a Nanga Parbat 8125 méteres csúcsára készül – közölte az MTI-vel a Duna televíziós csatorna Hazajáró című műsorát gyártó cég, a két mászó segítője.
A tájékoztatás szerint Suhajda Szilárd június 14-én indul a világ 2. legmagasabb hegycsúcsa, a Pakisztán és Kína határán emelkedő K2 meghódítására. Varga Csaba június 13-án utazik a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa, a Nanga Parbat megmászására.
Varga Csaba Nagyváradon élő hegymászó, építész a Himalájában fekvő Nanga Parbat csúcsát a Diamir-oldalról célozza meg. Az ütemterv szerint a hegymászó Törökországon keresztül repül Pakisztán fővárosába, Iszlamabádba, ahonnan 50 nap áll majd rendelkezésére, hogy megmássza a csúcsot és visszatérjen a fővárosba.
Az alaptábor és a csúcs között három köztes tábor segíti az akklimatizációt és a csúcs meghódítását. Technikai szempontból a 6000 méter körüli magasságban található Kinshofer-fal megmászása jelenti a legnagyobb kihívást. A Nanga Parbatot eddig egyetlen magyar hegymászó, Erőss Zsolt mászta meg 1999-ben.

Varga Csaba előadást tart Kolozsváron 2015-ben (fotó: Fall Sándor)
Suhajda Szilárd célja a K2- oxigénpalack nélküli megmászása. A K2 csúcsára még nem jutott fel magyar hegymászó. A Pakisztán és Kína határán fekvő 8611 méter magas, piramisszerű csúcs meghódítása technikailag nehezebb és veszélyesebb, mint a Mount Everest megmászása.
Varga Csaba és Suhajda Zoltán az elmúlt években közös expedíciókon is részt vett: 2014-ben feljutottak a Föld 12. legmagasabb hegycsúcsára, a 8051 méteres Broad Peakre. A tavalyi K2-expedíció sikerült együtt feljutniuk a legmagasabbra, 7400 méterig. Ezt a magasságot a több mint 100 hegymászó közül a tavalyi idényben senki nem érte el a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.