A Nanga Parbat és a K2 a cél. Utóbbin még nem járt magyar hegymászó.
Két nyolcezer méter feletti hegycsúcs meghódítására indulnak magyar hegymászók júniusban: Suhajda Szilárd békéscsabai hegymászó újra megpróbálja a Himalájában fekvő K2 8611 méteres csúcsának a megmászását, míg Varga Csaba nagyváradi hegymászó a Nanga Parbat 8125 méteres csúcsára készül – közölte az MTI-vel a Duna televíziós csatorna Hazajáró című műsorát gyártó cég, a két mászó segítője.
A tájékoztatás szerint Suhajda Szilárd június 14-én indul a világ 2. legmagasabb hegycsúcsa, a Pakisztán és Kína határán emelkedő K2 meghódítására. Varga Csaba június 13-án utazik a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa, a Nanga Parbat megmászására.
Varga Csaba Nagyváradon élő hegymászó, építész a Himalájában fekvő Nanga Parbat csúcsát a Diamir-oldalról célozza meg. Az ütemterv szerint a hegymászó Törökországon keresztül repül Pakisztán fővárosába, Iszlamabádba, ahonnan 50 nap áll majd rendelkezésére, hogy megmássza a csúcsot és visszatérjen a fővárosba.
Az alaptábor és a csúcs között három köztes tábor segíti az akklimatizációt és a csúcs meghódítását. Technikai szempontból a 6000 méter körüli magasságban található Kinshofer-fal megmászása jelenti a legnagyobb kihívást. A Nanga Parbatot eddig egyetlen magyar hegymászó, Erőss Zsolt mászta meg 1999-ben.

Varga Csaba előadást tart Kolozsváron 2015-ben (fotó: Fall Sándor)
Suhajda Szilárd célja a K2- oxigénpalack nélküli megmászása. A K2 csúcsára még nem jutott fel magyar hegymászó. A Pakisztán és Kína határán fekvő 8611 méter magas, piramisszerű csúcs meghódítása technikailag nehezebb és veszélyesebb, mint a Mount Everest megmászása.
Varga Csaba és Suhajda Zoltán az elmúlt években közös expedíciókon is részt vett: 2014-ben feljutottak a Föld 12. legmagasabb hegycsúcsára, a 8051 méteres Broad Peakre. A tavalyi K2-expedíció sikerült együtt feljutniuk a legmagasabbra, 7400 méterig. Ezt a magasságot a több mint 100 hegymászó közül a tavalyi idényben senki nem érte el a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.