Ismét nyolcezres csúcsokra indul Varga Csaba és Suhajda Szilárd
A Nanga Parbat és a K2 a cél. Utóbbin még nem járt magyar hegymászó.
Két nyolcezer méter feletti hegycsúcs meghódítására indulnak magyar hegymászók júniusban: Suhajda Szilárd békéscsabai hegymászó újra megpróbálja a Himalájában fekvő K2 8611 méteres csúcsának a megmászását, míg Varga Csaba nagyváradi hegymászó a Nanga Parbat 8125 méteres csúcsára készül – közölte az MTI-vel a Duna televíziós csatorna Hazajáró című műsorát gyártó cég, a két mászó segítője.
A tájékoztatás szerint Suhajda Szilárd június 14-én indul a világ 2. legmagasabb hegycsúcsa, a Pakisztán és Kína határán emelkedő K2 meghódítására. Varga Csaba június 13-án utazik a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa, a Nanga Parbat megmászására.
Varga Csaba Nagyváradon élő hegymászó, építész a Himalájában fekvő Nanga Parbat csúcsát a Diamir-oldalról célozza meg. Az ütemterv szerint a hegymászó Törökországon keresztül repül Pakisztán fővárosába, Iszlamabádba, ahonnan 50 nap áll majd rendelkezésére, hogy megmássza a csúcsot és visszatérjen a fővárosba.
Az alaptábor és a csúcs között három köztes tábor segíti az akklimatizációt és a csúcs meghódítását. Technikai szempontból a 6000 méter körüli magasságban található Kinshofer-fal megmászása jelenti a legnagyobb kihívást. A Nanga Parbatot eddig egyetlen magyar hegymászó, Erőss Zsolt mászta meg 1999-ben.
Varga Csaba előadást tart Kolozsváron 2015-ben (fotó: Fall Sándor)
Suhajda Szilárd célja a K2- oxigénpalack nélküli megmászása. A K2 csúcsára még nem jutott fel magyar hegymászó. A Pakisztán és Kína határán fekvő 8611 méter magas, piramisszerű csúcs meghódítása technikailag nehezebb és veszélyesebb, mint a Mount Everest megmászása.
Varga Csaba és Suhajda Zoltán az elmúlt években közös expedíciókon is részt vett: 2014-ben feljutottak a Föld 12. legmagasabb hegycsúcsára, a 8051 méteres Broad Peakre. A tavalyi K2-expedíció sikerült együtt feljutniuk a legmagasabbra, 7400 méterig. Ezt a magasságot a több mint 100 hegymászó közül a tavalyi idényben senki nem érte el a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre
Fall Sándor
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?
Varga László Edgár
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre
Fall Sándor
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?
Varga László Edgár
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
