A Nanga Parbat és a K2 a cél. Utóbbin még nem járt magyar hegymászó.
Két nyolcezer méter feletti hegycsúcs meghódítására indulnak magyar hegymászók júniusban: Suhajda Szilárd békéscsabai hegymászó újra megpróbálja a Himalájában fekvő K2 8611 méteres csúcsának a megmászását, míg Varga Csaba nagyváradi hegymászó a Nanga Parbat 8125 méteres csúcsára készül – közölte az MTI-vel a Duna televíziós csatorna Hazajáró című műsorát gyártó cég, a két mászó segítője.
A tájékoztatás szerint Suhajda Szilárd június 14-én indul a világ 2. legmagasabb hegycsúcsa, a Pakisztán és Kína határán emelkedő K2 meghódítására. Varga Csaba június 13-án utazik a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa, a Nanga Parbat megmászására.
Varga Csaba Nagyváradon élő hegymászó, építész a Himalájában fekvő Nanga Parbat csúcsát a Diamir-oldalról célozza meg. Az ütemterv szerint a hegymászó Törökországon keresztül repül Pakisztán fővárosába, Iszlamabádba, ahonnan 50 nap áll majd rendelkezésére, hogy megmássza a csúcsot és visszatérjen a fővárosba.
Az alaptábor és a csúcs között három köztes tábor segíti az akklimatizációt és a csúcs meghódítását. Technikai szempontból a 6000 méter körüli magasságban található Kinshofer-fal megmászása jelenti a legnagyobb kihívást. A Nanga Parbatot eddig egyetlen magyar hegymászó, Erőss Zsolt mászta meg 1999-ben.

Varga Csaba előadást tart Kolozsváron 2015-ben (fotó: Fall Sándor)
Suhajda Szilárd célja a K2- oxigénpalack nélküli megmászása. A K2 csúcsára még nem jutott fel magyar hegymászó. A Pakisztán és Kína határán fekvő 8611 méter magas, piramisszerű csúcs meghódítása technikailag nehezebb és veszélyesebb, mint a Mount Everest megmászása.
Varga Csaba és Suhajda Zoltán az elmúlt években közös expedíciókon is részt vett: 2014-ben feljutottak a Föld 12. legmagasabb hegycsúcsára, a 8051 méteres Broad Peakre. A tavalyi K2-expedíció sikerült együtt feljutniuk a legmagasabbra, 7400 méterig. Ezt a magasságot a több mint 100 hegymászó közül a tavalyi idényben senki nem érte el a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Rohamtempóban kellene felgyorsítania az államnak az energiatároló kapacitását, ha nem akar blackoutot a közeljövőben. Románia légtere felől érkező drón robbant fel Bulgáriában, nem messze a határtól.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Ideiglenesen 20 százalékkal csökkenti a gázolaj jövedéki adóját 2026. augusztus 16. és 31. között a pénzügyminisztérium – jelentette be csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.