Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.

A KMDSZ becukiskodta a közterekre.

Mint minden igazán zseniális alkotás, ez is frappáns, egyszerű, ugyanakkor roppant komplex és titokzatos.

A Széchenyi téren álló szocreál lovasszobor szemérmesen műanyagba burkolózott. Amíg a restaurálás tart.

A Viszkistől Lovasi Andrásig bárkibe bele lehet ütközni a kézművestermékek között. Mi a furcsaságokba ütköztünk.

Végre újra birtokukba vehetik a kolozsváriak a Sétateret. Pár hónapba még biztosan beletelik, míg visszanyeri korábbi pompáját.

Lehet bulizni, lehet éjszakába nyúlni, de azért tartsátok nyitva a szemeteket.

A tiltakozás egy új és rendkívül szórakoztató módja kezd elterjedni.

Mert teljesen kiszorították a városközpontból a vegyesboltokat, azért.

Csak az írás, csak a hit, csak a kegyelem, csak Krisztus, egyedül Istené a dicsőség – mindez rézből és fényből Kolozsváron, majd Cambridge-ben.

Nem éjszakáznak a téren, csak jelzik, hogy résen vannak.

Vagy ahogy harmadjára elveszíti a kontinens leghíresebb teniszbajnokságának döntőjét.

Nem, nem a nagybetűs Puláról (magyarul Póláról) van szó. A kisbetűsről. Amely románul f*szt jelent. És amint látják, Romániában van.

Papír malacfejekkel riogatnak a belvárosban.

Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.

Fura képződmények időnként jelennek meg Kolozsvár Főterén, de ilyen még nem volt.

Máris eláruljuk. És azt is, mi fog itt történni a nagyon is közeli jövőben.