Október tizenkettedike a Fadrusz-alkotás felavatásának ünnepe.
A maihoz hasonló időjárás lehetett 1902. október 12-én Kolozsváron, mert az archív felvételeken feltűnően sok esőernyős embert lehet látni a kincses város főterén (de az is lehet, hogy napernyők).
Ezek a kolozsvári polgárok azért gyűltek össze 114 évvel ezelőtt, mert végre tanúi lehettek egy régi terv megvalósulásának: ezen a napon avatták fel ugyanis Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportját.
Az ünneplésnek megadták a módját: Fadrusz alkotását a királyi ház képviseletében József Károly főherceg leplezte le, az ünnepségen pedig megannyi illusztris személyiség tette tiszteletét, Széll Kálmán miniszterelnöktől Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszteren át Apponyi Albert házelnökig; de jelen volt Jókai Mór és Benedek Elek is.
Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, de Mátyás király maradt, vezéreivel – Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István, Szapolyai István – együtt. Valahányszor kinézünk a szerkesztőség ablakán, őket látjuk – és ez eléggé megnyugtató érzés, még ilyen esős októberi napokon is.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.
Gondolatok a Botond Nagy Ilja próféta című előadása körül kialakult botrány kapcsán.
Valóságos arzenált találtak a nyomozók Horațiu Potra zsoldosvezér és cimborái lakásán: nagy kaliberű és hatótávolságú lőfegyvereket, köztük géppuskát és gránátvetőt foglaltak le.
Egy női kórházigazgató pedig azért rúgta ki a sürgősségi osztály női vezetőjét, mert szerinte csak egy férfi tudná jól elvégezni ezt a feladatot.
Érezteti a hatását a nagy havazás: egy fa eltávolításán dolgozik a Hargita megyei tűzoltóság gyergyószentmiklósi kirendeltségének egyik egysége, ugyanis a 12C jelzésű országúton, a Gyilkos-tó térségében. A fa az úttestre dőlt, akadályozva a közlekedést.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
Tizenöt évig sértetlenül lobogott a tusnádi közbirtokosság épületénél elhelyezett székely és magyar zászló – egészen péntek reggelig, ekkor vették észre a községbeliek, hogy a lobogókat letörték. A Steaua Bukarest szurkolói lehetnek a tettesek.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.