Október tizenkettedike a Fadrusz-alkotás felavatásának ünnepe.
A maihoz hasonló időjárás lehetett 1902. október 12-én Kolozsváron, mert az archív felvételeken feltűnően sok esőernyős embert lehet látni a kincses város főterén (de az is lehet, hogy napernyők).
Ezek a kolozsvári polgárok azért gyűltek össze 114 évvel ezelőtt, mert végre tanúi lehettek egy régi terv megvalósulásának: ezen a napon avatták fel ugyanis Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportját.
Az ünneplésnek megadták a módját: Fadrusz alkotását a királyi ház képviseletében József Károly főherceg leplezte le, az ünnepségen pedig megannyi illusztris személyiség tette tiszteletét, Széll Kálmán miniszterelnöktől Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszteren át Apponyi Albert házelnökig; de jelen volt Jókai Mór és Benedek Elek is.
Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, de Mátyás király maradt, vezéreivel – Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István, Szapolyai István – együtt. Valahányszor kinézünk a szerkesztőség ablakán, őket látjuk – és ez eléggé megnyugtató érzés, még ilyen esős októberi napokon is.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Megszavazta Marosvásárhely önkormányzata az idei díszpolgárok névsorát, noha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a jelöltek – különösen néhai Kincses Előd jogász, közíró – ellen.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Narancssárga, majd vörös hőségriasztás lép életbe Hargita, Maros és Kovászna megyében a hétvégén, a meteorológusok szerint vasárnap már rendkívüli hőségre és fokozott hőérzetre kell számítani.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.