Úgy látszik, a román nemzet nem tanul. Sem a történelemből, mert abból nem lehet. Sem a könyvekből, mert nem olvas.

Ezúttal nem a magyarokról van szó. Hanem a többi kisebbség képviselőiről. Akik, nos, nem halnak bele a munkába. És a korrupciót sem vetik meg.

Lefizették az orvosokat, hogy drága gyógyszereket írjanak fel rákbetegeknek. Ocsmány, na!

Szóval lesz hely. Ez a jó hír. Viszont nem lesz nyugdíj. Ez a rossz hír. Ja, és a magyarokról nem esik szó.

A Ceaușescu-kultuszt meg a legionárius mozgalmi jelvényeket tiltó törvény miatt egy csomó embernek elgurult a gyógyszere. De nagyon!

Az elv megvan. Már csak alkalmazni kellene.

De azért nem kell a Dunának menni egyetlen mioritikus egónak sem. A fokhagymaszósz (mujdei) meg a cibereleves (borș) tősgyökeres román eledelek. Caragiale is ezeket ette!

Kemény szöveg a románok frusztrációiról. Meg a romák autonómiájáról. Meg a magyarok életvitelbeli másságáról. Hogy finomak legyünk. A szerző nem az.

Sabina Fati írása helyenként billeg, de de ott rejlik benne a kérdés.

Nos, ahogy a cikkben is áll, néhány dolog nem tükrözi a szerkesztőség véleményét. A többi igen!

Milyen szép is lenne. Kár, hogy vicc!

Mivel lehet semlegesíteni egy nacionalista őrültet? Több nacionalista őrülttel. Nicolae Manolescu írása.

A verdiktumot Constantin Rădulescu-Motru pszichológus mondta ki, közel 80 évvel ezelőtt. És a helyzet ma is változatlan, legalábbis részben.

Most már csak az a kérdés, hogy gyűlöletbeszédért kéne eljárást indítani a levélíró ellen, vagy inkább keresni kellene neki egy kényelmetlen diliházat.

Az olasz író nem köntörfalaz.

Tudja-e, kik voltak az atlanto-pelaszgok? Hát Dekaineosz? Hát a Kárpáti Eredetek Alapítvány? Na, ha nem, olvassa csak el. Fantasztikus!

A székelyföldi román gyűlöletkeltők megint kavarják a szart. Az államelnöki hivatalban, a kormánynál, ahol érik. Névtelenül, ahogy szokták.