Ha a románoknak kell Moldova, a székelyek miért ne kérhetnék az autonómiát?
Sabina Fati írása helyenként billeg, de de ott rejlik benne a kérdés.
A Magyarország és Románia között a kapcsolatok sohasem voltak törésmentesek. Egyrészt azért, mert nem került sor valódi történelmi megbékélésre, másrészt pedig mindkét ország politikusai rendszeresen felhasználják a nacionalista retorikát választási célokra. A romániai magyarok bármilyen gesztusát továbbra is irredentának fogják értelmezni, amíg az Orbán Viktor által vezetett kormány az ellenséges légkört fenntartók malmára hajtja a vizet.
Magyarország kormányfője, Orbán Viktor által a Facebookon közzétett fényképek „történelmi jelképeket” ábrázolnak, állítja sajtóirodájának főnöke, miután a bukaresti Külügyminisztérium keményen válaszolt erre a gesztusra. A magyar kormányfő több fényképet is közzétett Facebook-oldalán a tusnádfürdői nyári egyetemről, arról az évente megrendezett eseményről, melyen a budapesti hivatalosságok a romániai magyar közösség képviselőivel és a nagyközönséggel találkoznak. Minden alkalommal meghívják a román vezetőket is, akik az utóbbi időben elutasítják a részvételt.
Az Orbán Viktor által kiválasztott fényképek
között olyanok is vannak, melyeken régi és új kitűzők láthatók Székelyföld, vagy akár az első világháború előtti Nagy-Magyarország térképével is.
Erdély, annak ellenére, hogy mindig is zömmel románajkúak lakták (tessék? – a szerk.), 1918-ig az Osztrák-Magyar Birodalom része volt és a budapesti hatóságok igazgatták. Ez történelmi tény, amit a trianoni szerződés (1920) változtatott meg és amire nosztalgiával gondolnak a magyar elit egyes képviselői, főleg, hogy Románia nyugati részében még mindig több mint egymillió magyar él. Erdély lakosságának több mint 15 százalékát magyarok alkotják. A budapesti kormány nem követelheti Erdélyt, ám
támogatja a székelyföldi magyarok autonómiáját,
mert a Hargita, Kovászna és Maros megyékből álló térségben összpontosul a magyarajkúak zöme. Az ellenzékben lévő Jobbikos szélsőségesek Nagy-Magyarország mellett folytatnak propagandát, fiókszervezeteik vannak Erdélyben, ám nehezen hihető, hogy képesek lennének destabilizálni ezt a történelmi tartományt.
A román Külügyminisztérium úgy véli, hogy a magyar kormányfő gesztusa, „revizionista jelképek” közzététele nem segíti a román–magyar kapcsolatok „hatékonyabbá tételét”, mert ezzel megsértette a két állam által 1996-ban aláírt kétoldalú szerződést, valamint a Románia és Magyarország közötti együttműködésről és stratégiai partnerségről szóló 2002-es nyilatkozatot.
Ez kiegyensúlyozatlan válasz, ha azt nézzük, hogy
milyen propagandát folytat Románia szinte hivatalosan
Moldova Köztársasággal szemben. Románia voltaképpen azért fogadta el, hogy a hazai magyarok szavazhassanak a magyarországi választásokon, hogy a Moldova Köztársaságban élő románok is megtehessék ugyanezt a romániai választásokon.
A Bukarestben és Budapesten elfogadhatónak tartott demokratikus „újítások” szélesre tárják a kapukat az irredenta diskurzusok és kisiklások fele mutató választási játékok előtt.
Fotó: ziare.com
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
