// 2024. november 26., kedd // Virág
FIDESZ

Ukrajnában legyen román nyelvű oktatás, Erdélyben ne legyen magyar iskola

// HIRDETÉS

Horațiu Pepine levonja a következtetéseket. Amelyek a magyar-román gázügyletet is érintik.

A csarnócai (Cernăuţi, Csernyivci) BucPress Hírügynökség tájékoztatása szerint az ukrajnai Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, mely lehetővé tette a regionális nyelvek használatát ott, ahol az azt beszélők aránya meghaladja a lakosság 10 százalékát. Akármilyen korlátozó is volt, a törvény lehetővé tette volna a románok számára, hogy az általuk kompakt módon lakott területeken továbbra is megszervezhessék a román nyelvű oktatást. Tehát a kijevi vezetők összes ígérete dacára az eddigi legrosszabb helyzet alakult ki.

Ez nagyon rossz hír, de talán intelligensebb politizálásra sarkallja Bukarestet.

Ezzel egy év eleji esetre utalunk. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) politikai frakciói február 13-án bejelentették, hogy az Alkotmánybíróságon (CCR) támadják meg a Szenátus által korábban elfogadott, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.

Már korábban is írtam a marosvásárhelyi középiskoláról, rámutatva arra, hogy az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vizsgálatot indított az iskola létrehozását engedélyező tanfelügyelő és az iskola igazgatója ellen. Legalábbis meglepő volt azt látni, hogy az iskola létrehozása (ami ellen egyszerűen közigazgatási eljárást lehetett volna indítani) egy korrupcióellenes vizsgálat tárgya lett.

Nem kell meglepődnünk, hogy az RMDSZ az utóbbi időben gyanakvó álláspontra kezdett helyezkedni a DNA-val szemben,

és nem sietett csatlakozni a Laura Codruţa Kövesi főügyészről dicshimnuszokat zengő kórushoz. Már maga az a felvetés is nagyon triviális, hogy kizárólag megvesztegetés vihetett rá egy „román” felügyelőt, hogy szívességet tegyen „magyar” várostársainak. Arról nem is beszélve, hogy az egyes magyar iskolák újbóli létrehozásával (hiszen azok ilyen formában léteztek 1918 előtt is) szembeni ellenállás különösen irracionális egy olyan városban, ahol a románok és a magyarok (szinte) egyenlő arányban élnek és ahol az épített örökségben szemmel látható magyar hagyomány mindenki számára örömforrás.

Végül az ügy atipikus megoldást kapott. A katolikus középiskolát létrehozó iratot megsemmisítették, tekintettel arra, hogy nem rendelkezett sem a helyi tanács, sem a bukaresti Oktatási Minisztérium engedélyével. A budapesti kormány tiltakozott, bejelentve, hogy megtagadja Románia OECD-felvételének támogatását, de a román-magyar kapcsolatok a Liviu Dragnea és Orbán Viktor közötti közvetlen párbeszéd nyomán kedvezőbb kerékvágásba kerültek, és a bukaresti politikai többség ígéretet tett az iskola létrehozását lehetővé tévő törvény elfogadására.

A romániai magyarok helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint az ukrajnai románoké, de lényegében ugyanarról van szó.

Ennek ellenére elég sok politikai vezető, miközben jogokat követel a (hajdanán román) bukovinai román etnikumúak számára, aközben minden alkalommal hazafiasan háborog, amikor az erdélyi magyarok alapjában véve azonos dolgokat kérnek maguknak. Legalábbis Eugen Tomac PMP-s képviselő meglehetős szűklátókörűségről tett tanúbizonyságot, amikor azt állította, hogy – saját szavai szerint – „a Centenárium évében” állítólag elfogadhatatlan egy fentihez hasonló követelés. Az unionista képviselő szemszögéből nézve egy magyar nyelvű katolikus iskola létrehozása egy „vörös vonal” olyan áthágása lenne, amit mindenképpen „büntetni” kellene.

De a PMP-s és PNL-s képviselők nem rejtették véka alá, hogy cselekedetük egyik mozgatórugója az, hogy

akadályokat gördítsenek a Bukarest és Budapest közötti kapcsolat elé,

mely a jelenlegi felállásban nem kívánatos lenne az ő szemszögükből nézve. Tehát az ellenfelek célul tűzték ki maguk elé, hogy levegőbe röpítik a szociáldemokrata (PSD) kormány és a FIDESZ-kormány közötti (viszonylag) jó kapcsolatokat, akár annak árán is, hogy így pitiánernek tűnnek majd.

Ez kettős hiba. Először is nincs abban semmi rossz, ha megjelenik egy magyar iskola egy régi magyar hagyományokkal rendelkező városban. Rossz az, hogy diplomáciai vita kerekedett belőle, hogy a korrupcióellenes ügyészség fellépéséről ne is beszéljünk. Másodsorban a bukaresti és a budapesti kormány közötti jó kapcsolat nemcsak a kormányon lévő pártok számára hasznos, hanem a két ország polgárai számára is, méghozzá diffúz és minden bizonnyal pártok feletti módon.

A hazafiság nehezen érthető formája

a Románia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok megrontásának célként való meghatározása csak azért, hogy ezzel ássák alá a PSD-t.

Csak remélni tudjuk, hogy Ukrajna román iskolákra vonatkozó döntése segíteni fog a PMP-seknek és a PNL-seknek abban, hogy észrevegyék, a budapesti magyarok pontosan ugyanazt teszik, mint ők, amikor a kijevi kormány ellen tiltakoznak. És még ezen is túlmenően abban, hogy ezen az ügyön keresztül ráébredjenek, mennyire hasznos lehet egy jó kapcsolat Magyarországgal.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS