Bizony az elég vicces, hogy egy koronás fő egy főrablóval bratyizik.
A királypártiak nagy felháborodással fogadták Margit hercegnő és a büntetőügyben elítélt Liviu Dragnea PSD-elnök (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) találkozását, úgy értelmezve ezt, hogy a korona őre lemondott a monarchia gondolatáról. A királyi család semmilyen magánérdeke nem indokolja a trónörökös társulását egy büntetőügyben elítélttel, mutatnak rá a szakértők.
Liviu Dragnea PSD-elnök és Margit hercegnő az Erzsébet-palotában folytattak megbeszélést, melynek nyomán Dragnea azt mondta, ki fog állni azért, hogy sokkal jobban szabályozzák a királyi család jogállását.
„Az én álláspontom, amit közöltem ő királyi felségével és most nyilvánosan is kimondok, és a kollégáimnak is el fogom mondani, a következő: a romániai királyi család jogállását sokkal jobban rendezni kell. Ennek az alapvető, a román társadalom számára fontos intézménynek nagyon világos jogállással kell rendelkeznie, hogy segíteni lehessen neki és azt hiszem, ezt törvényben lehet szabályozni. A most folytatott megbeszélésből az derült ki számomra, hogy nincs olyan törvényi szabályozás, mely rendezné a királyi család státuszát és azt hiszem, ezt meg kell oldani és mindent elkövetünk majd azért, hogy megoldjuk”, mondta Dragnea.
E találkozót követően Liviu Dragnea a PSD politikai partnereivel – Călin Popescu Tăriceanuval és Valeriu Steriuval – is tárgyalt, akik egyetértenek Margit hercegnő javaslatának támogatásával.
„Ami történt, botrányos. A királyi család egyik tagja egy büntetőügyben elítélt személlyel tárgyal. Olyan dolognak tartom, ami nem válik becsületére egy koronás főnek. Köztársaság vagyunk. A királyi családnak csakis szimbolikus státusza lehet. Egy királyi család köztársaságon belüli szimbolikus funkcióján túlmenően nem kellene semmilyen szabályozás ezzel az intézménnyel kapcsolatosan”, mondta a szociológus Mircea Kivu.
Ezzel szemben Liviu Dragneáról készülhetett egy fénykép Margit hercegnővel és Mihály király arcmásával a háttérben. Ily módon Dragnea olyan politikai vezető szerepében tetszeleg, akit a nagy bizalomnak örvendő királyi család is fogad. „A kommunisták dicsekedni szoktak, amikor koronás főkkel találkoznak. Azt hiszik, hogy ez tiszteletre méltóvá teszi őket. Dragnea számára siker volt”, mutat rá a történész Stelian Tănase.
Ennek ellenére a koronaőr pénzügyi érdekei nagyobb súllyal estek a latba, mint a király család megtépázott imázsa. „Kezelni kell a tulajdonokat, a címeket, a költségvetést. A királyi család költségeire kapnak egy bizonyos összeget. Ezeket próbálja meg rendezni. Az Erzsébet-palota státuszáról van szó”, mutatott még rá Stelian Tănase.
A román állam 2001-ben adta át Mihály királynak az Erzsébet-palotát, hogy volt államfőként élete végéig lakhelyként használja, a volt államfők jogait szabályozó törvény alapján. A király halála után a királyi család többi tagja már nem lakhatna többé törvényesen az Erzsébet-palotában és bármikor kilakoltathatják őket.
A monarchisták egyáltalán nem fogadták megértően azt, hogy Margit hercegnő Liviu Dragneánál lobbizott, mert együtt mutatkozott egy büntetőügyben elítélttel. „Románia királyi családjának cinkossága Ion Iliescu PSD-jével nem egyéb, mint Mihály király 1947. december 30-i lemondásának rekonstruálása és szentesítése. Hogyan vethetné alá magát a korona örököse azoknak, akik 1990-ben fegyverrel üldözték Mihály királyt az ország útjain, annak, akik 26 évvel ezelőtt behívta a bányászokat és polgárháborút robbantott ki? Semmilyen tárgyalást sem lehet megérteni és még kevésbé felmenteni, mely alárendelné a koronát az illegális és illegitim köztársaságnak”, áll Marilena Rotaru, a TVR (közszolgálati televízió – a szerk.) Ora regelui (A király órája – a szerk.) című műsorának készítője Margit hercegnőhöz intézett levelében.
Marius Ghilezan újságíró rámutatott arra, hogy ebből a megállapodásból csak a monarchisták kerülnek ki vesztesen. „Őfelségeik kapnak majd 3-4 millió eurót a költségvetésből nyugdíjakra és az udvari inasok fizetésére. Három nyertes: a királyi család képviselői és a személyzet (akik finanszírozása a költségvetésből történik majd), a PSD, mely elhappolta a monarchizmust a PNL elől, és a Köztársaság, mely intézmény a korona jelképével legitimálja magát. Gyakorlatilag megtörtént a legitimitás átadása. Három nyertes. Csak a monarchistáknak nem marad egyéb, mint a hegyekbe menekülés”, vélekedett a monarchista újságíró.
A címet a szerkesztőség adta. Fotó hotnews.ro
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.
Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.